159296. lajstromszámú szabadalom • Közvetett fűtésű tolólapos kerámiaipari alagútkemence

1592% 3 az alagút hossztengelyére merőleges irányban egymás mellett elhelyezett, egymástól független, szabályozhatóan fűtött, vagy adott esetben hűtött, .kazettaszerű, önálló kemence-egységekből áll, minden kemence-egység a munkateret lényegében körülveszi, és a belsejében elhelyezkedő égéstér a munkatértől hermetikusan el van zárva. A berendezés további ismérve, hogy az önálló kemence-egységek egymásfelé néző határoló falainak belsejében az alagút hossztengelyére merőleges síkú cirkulációt biztosító, a munkatérrel közlekedő, de az égéstértől elválasztott járatok vannak kialakítva. Egy más lehetséges kiviteli alak esetében az önálló kemenceegységeknek az alagúttengölyel párhuzamos falaiban az alagút hossztengelyére merőleges síkú cirkulációt biztosító, a munkatérrel közlekedő, de az égéstértől elválasztott járatok vannak kialakítva. A találmányi gondolaton alapuló közvetett fűtésű tolólapos kerámiai alagútkemence célszerű kiviteli alakjánál a kemence egy vagy több alagutat tartalmaz, vagy adott esetben más típusú kemence részeként van kialakítva, illetve más típusú kemencéhez van hozzáépítve. A találmány szerinti alagútkemence legfőbb előnye, hogy ugyanazon berendezéssel az égetési hőgörbék módosítása útján különböző hőkezelési technológiák valósíthatók meg, maguk az égetési hőgörbék tág határok között gyakorlatilag tetszőlegesen állíthaták be, a kazettás kialakítás folytán pedig gazdaságosabb üzeméltetés és lokálisan az eddigieknél sokkal egyenletesebb hőmérsékleteloszlás érhető el.. A berendezés gazdaságossága nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a más technológiára való áttérés esetén elmarad az új kemence megtervezésének és megépítésének teljes beruházási költsége, hanem az üzemeltetés módja folytán is, mert a találmány szerinti alagútkemence egyes szakaszainak hőátadó felületei a hőkezélendő betétahyagot körbeveszik, miáltal a kemence aktív sugárzó fűtőfelülete az ismert rntgoldásokéhoz képest mintegy 100%-kal megnövekszik. A fűtőfelületnek a betétanyaghoz viszonyított koncentrikus elhelyezkedése eredményezi a hőközlés adott szakaszon belül való egyenletességét is. A tapasztalat szerint előnyösnek mutatkozott, hogy a kazetták között, illetve azok oldalfalaiban függőleges légcirkulációs csatornák helyezkednek el. Ezek fűtésüket a kazettákban áramló füstgázoktól kapjak. Ennek hatására a felhajtóerő következtében a kemencén belül keresztirányú légcirkuláció jön létre, ami a hőmérsáfeleteloszlás stabilizálását biztosítja. A találmányt kiviteli példa kapcsán rajzok alapján ismertetjük közelebbről. A mellékelt rajzokon az lu 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 1. ábra a kemence előmelegítő zónájának vázlatos keresztmetszete, a 2. ábra az égetőzóna vázlatos keresztmetszete, a 3. ábra a hűtőzóna vázlatos keresztmetszete, míg a 4. ábra a kemence alaprajzi hosszmetszete az egyes zónák jellemző részeivel. Az 1. ábrán az égetőzónából a 4 fenékcsatornán érkező égéstermékak alulról fölfelé kétoldalt függőlegesen és a 8 szabályozó szervek által beállítható módon áramlanak az egymás mellett elhelyezett, de egymástól függetlenített 3 kazettákban. A fűtőanyag égéstermékei a fütendő 14 kemenceteret körbeáramolják, majd a 10 boltozati nyílásokon a 11 gyűjtőtéren és a 12 csatlakozó csonkon keresztül eltávoznak. A 2. ábrán feltüntetett égetőzónáiban a tüzelőanyag az 1 égőszerkezetekben ég el, a belőle szabályozhatóan távozó égéstermékek pedig a betétanyag haladási irányára (3, ábrán nyíllal megjelölt irányra) merőlegesen áramlanak az egymástól független 2 kazettákban. E 2 kazetták a közvetetten fűtött 14 keimemeeteret teljesen körülveszik, és ez az aktív sugárzó felület nagyfokú megnövekedését, valamint a hőmérsékleteloszlás egyenletességét eredményezi. A 2 kazetták között a 6, illetve azok oldalfalaiban a 7 függőleges légcirkulációs csatornák helyezkednek el. Ezen 6 ill. 7 légcirkulációs csatornák hőtartalmukat a 2 kazettákban áramló füstgázoktól nyerik. Az ezen égetőzóna 2 • kazettáiban képződött és onnan eltávozó égéstermékek a kemence alsó részén elhelyezkedő — gyűjtő és osztó funkciót egyaránt ellátó — 4 fenékcsatornába jutnak. A 3. ábrán látható hűtőzónánál a hőelvonó közeg, pl. levegő itt is egymás mellett, egymástól független, elválasztott és a 9 szabályozószerv segítségével beállítható módon áramlik az 5 kazettákban. Az ezúttal hűtendő 14 kemenceteret az 5 kazetták a betétanyag haladási irányára merőleges értelemben az előbbiekhez hasonló módon teljesen körülveszik.--. A 4. ábrán feltüntetett hosszmetszeten egymás alatt ábrázoltuk az alagútkemence előmelegítő, égető és hűtő zónáját, ahol az előmelegítő zóna a 3 kazettákból, az égető zóna a 2 kazettákból, míg a hűtőzóna az 5 kazettákból van összeépítve. Mint látszik tehát, a találmányi gondolat alapját képező kemencekialakítási módszer elvileg azonos módon alkalmazható az alagútkemence előmelegítő, égető és hűtőzónájában egyaránt. Szabadalmi igénypontok: 1. Közvetett fűtésű, tolólapos kerámiaipari alagútkemence,, azzal jellemezve, hogy az alagút hossztengelyére merőleges irányban egymás 2