159278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazaciklusos vegyülete3k előállítására
33 159278 34 maradékot benzol és hexán elegyéből átkristályosítjuk; az így kapott N-(3-amino-2J karbetoxi-é-ciklOípentil-tidkrotoni^-N-fcarbofeniloxi-j -amin 136—138° -on olv a d. 18 g N-(3-aniino-2~ka:rbetoxi~4-ciklopentil-tiokrotonil)-N-fcarbofeniloxi-amin és 125 ml etilacetát elegyét 10°-ra hűtjük. Az elegyhez 6 ml bróm. 25 ml etilacetáttal készített oldatát csepegtetjük mindaddig, míg némi brómfelesleg nem mutatható ki. Ezután éter feleslegét adjuk hozzá és a levált szilárd terméket elkülönítjük. A szilárd hidröbromid-sót 20 ml etanolban oldjuk, víz feleslegét adjuk hozzá, -majd a képződött olajszerű terméket éternél extraháljuk. Az éteres kivonatot elkülönítjük, vízmentes nátriumszulfáton szárítjuk, szűrjük és bepároljuk. A kapott olajszerű 44tarbetoxi-5--N-karbo:feni]oxi-amino-3-ciklopentilmetil-izotiazolt további tisztítás nélkül használjuk fel a következő reakciólépésben. A fenti módon kapott 4-karbetoxi-5~<N-karbofeniloxi^amino-S-ciklapantil-metil-izotiazol 50 ml etanollal készített oldatát 100 ml etanolos 33%-os metilamindldattal 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az etanolt azután csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk és a maradékot jeges vízzel hígítjuk. A szilárd terméket leszűrjük és vizes etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott 4J karbetoxi-3-ciklopentilmetil-5-N-(N-metil-karba'moil)-am.ino-izotiazol 193—195°-om olvad. 8,5 g 4-.karbetoxi-3-ciklopentilme:til-5-N-(N-metil-karbamoil)-amiino-izatiazolhoz 1 g nátrium 50 ml etanollal készített oldatát adjuk és az elegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az etanolt azután csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk, a maradékhoz 100 ml jeges vizet adunk és az elegyet óvatosan gyengén megsavanyítjuk, azután leszűrjük. A szilárd terméket etilacetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk; ily módon 3-ciklopentilmetil-4,6-dioxo-5-metil-4,5,6,7-tetrahidro-izotiazolo[5,4-d]pirknidint kapunk, amely 151—153°-on olvad. 6,5 g 3-ciklopentilmetil-4,6-dioxo-5-metil-4,5,-6,7-tetraihidro-izotiazc4q[ö,4-d]pirtaiidin, 36 ml foszforoxüklorid és 3 ml N,N-dismetilanilin elegyét olajfürdőben 5 óra hosszat forraljuk viszszafülyató hűtő alatt. A foszforoxiklorid feleslegét azután csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk, a maradékhoz 15 ml toluolt adunk és az oldószert csökkentett nyomás alatt újból elpárologtatjuk. A bepárlási maradékhoz jeges vizet adunk, a képződött 3-ciklopentiil!metil-6--iklór-5-metil-4-oxo-4,5-dihid>ro-izotiazolo{5,4-d]pirimidint metilénkloriddal extraháljuk; a metiílónkloiridos oldatot elkülönítjük, vízmientes nátriumszulfáton szárítjuk és bepároljufk. 24. példa: 3-o-ibutil-6-klór-4^oxo-4,5-diihidro-izol tiazolo[5,4-dJpirinudin (előállítva az alább leírt módon) 25 ml toluol, 1 ml trietilamin és 1,5 g mcrfolm elegyét 3 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. Az oldószert azután csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk, a hideg maradékhoz jeges vizet adunk és a szerves 5 anyagot metilénkloriddall extránáljuk. A metilánkloridos fázist elkülönítjük, vízmentes nátriumszulfáton, szárítjuk és bepároljuík. Az így kapott szilárd terméket etanolból átkristályosítjuk; a kapott (XXVIII) képletű 3-n-butil-6-10 .-(4-moi rfoliíno)-4-oxo-4,5-dihidro-izotiazolo t [5,4--d] pirimidin 223—225°-on olvad. A fenti eljárás kiindulóanyaigát az alábbi módon állítjuk elő: 10 g 3-n-butil-4-j karbetoxi-5-N-ka;rbofenil-15 oxi-amino-izotiazolhoz 200 ml etanolos ammónia-oldatot adunk, az elegyet 2 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt, azután lehűtjük, vízzel hígítjuk és szűrjük. A szűrőn maradt szilárd terméket etanolból kristályosít-20 juk; az így kapott 3-n-butil-445)arbetoxi-5--karbamoil-amiino-izotiazol 272—275°-on olvad. 15 g 3-n-butil-4-karbetoxi-5-N-karba!moil-amino-izotiazol és 250 mii 2 n vizes nátriumhidroxidoldat elegyét a szilárd anyag oldódá-25 sáig melegítjük, majd további 5 percig forraljuk visszaifolyató hűtő alatt, azután lehűtjük és megsavanyítjuk az oldatot. A levált szilárd terméket szűréssel elkülönítjük, vízzel mossuk és vizes etanolból átkristályosítjuk. Az így kapott 30 3^nHbutil-4,6-dloxo-4,5,6,7-tetralhidiro-izotiazolo[5,4-d]pirimidin 280—282°-on olvad. A fenti módon kapott 3^n-butiíl-4,6-dioxo-4,-5,6,7-tetrahidro-izotiazolq[5,4-d]pirimMinhez 25 ml foszforoxikloridot és 3 ml N,N-dimetilani-35 lint adunk és az elegyet 5 óra hosszat forraljuk visszafolyató hűtő alatt. A foszforoxikloirid feileslegét csökkentett nyomás alatt elpárologtatjuk és a maradékhoz 15 ml toluolt adunk, majd az oldószert újból elpárologtatjuk. A be-40 párlási maradékot metilénkloriddal extraháljuk; a metilénkloridos réteget elkülönítjük, hideg vízzel kétszer mossuk és vízmentes •nátriumszulfáton szárítjuk, majd szűrjük és a szűrletet bepároljuk. Maradékként olajszerű ter-45 mék .alakjában kapjuk a 3-in-butil-4,6-diklór'-izotiazolo:[5,4-d]pirimidint, amelyet további tisztítás nélkül használunk fel a következő reakciólépésfoen. 5 g fenti módon kapott 3-n-butil-4,6-diklór-50 -izotiazoloi[5,4-d]pi:rimidin, 125 ml n vizes nátriumhidroxidöldat és 40 ml tetrahidroíurán elegyét 4 óra hosszat keverjük szobahőmérsékleten. Az oldatot azután gyorsan lehűtjük és pH-értékét etilacetáttal 5^ne alítjuk. A kivált 55 sárga szilárd terméket szűréssel elkülönítjük, majd etilacetát és hexán elegyéből átkristályosítjuk. Az, így kapott 3-nHbuti(l-6-klór-4^oxo-4,5-dahidro-izotiai zolol[5,4-d] pirimidin 163—165°on olvad. 60 25. példa: 3,3 g 6-Mór-3,5-dimetü-4-oxo-4,5-dihidro-izotiazoloi[5,4-d]piri'midin (előállítva az 1. példá-65 ban leírt módon), 2,5 g 2-metoxi-etilamin és 3 17
