159262. lajstromszámú szabadalom • Füzérperforátor

159262 3 4 rendelkezik. A hordszerkezettel összeépítve méretei nagyok (általában 74—78 mm átmérőjűek), ami már maga is sok üzemzavar forrása lehet, és esetleg az egész fúrólyuk használhatatlanná válását is előidézheti. A hordszerkezettel összeépített nagy méret ugyanis számtalanszor vezet a perforátamak a fúrólyukban való elakadásához és ennek következtében a robbanás nem. egyszer sokkal hamarabb bekövetkezik, mint ahogy a robbanóanyagot tartalmazó füzér a kívánt réteget elérte volna. Hátrányos az is, hogy az eddig alkalmazott füzérperforátorok aránylag költségegek. Amellett pedig 2—3000 nunel nagyabb mélységű fúrásaikban egyáltalán nem is hasznaiható. A találmány célja az eddig alkalmazott füzérperforátorok hátrányos tulajdonságainak kiküszöbölése, valamint annak lehetővététele, hogy a kőolajipar által igényelt nagyobb (5— 6000 m-ig terjedő) fúrólyukmélységek esetén is a füzérperforátor alkalmazható legyen. A találmányi gondolat lényege, hogy a füzérperforátorkónt már eddig is alkalmazott üveganyagot; használjuk föl kamrák létrehozásához, mert mint bebizonyosodott, az üvegnek igen jók a robbanási tulajdonságai, vagyis a robbanó zsinór energiáját a robbanó töltetnek kis veszteséggel továbbítja. Az eddig alkalmazott üvegkamrák azonban sarkokkal és zugokkal rendelkeztek, amelyek környékén az üveganyagban feszültséggócok alakultak ki, és ezáltal a kamrák nem voltak egyenletesen nyomásállók. Ezért a találmányi gondolat értelmében héjszerkezet formájú azonos falvastagságú üvegkamrákat állítunk elő, amelyeket öntési úton félkamrákból igen gyorsan és olcsón lehet előállítani és valamilyen célszerszám segítségével csupán minimális megmunkálást igényel A lehetőleg gömbszimetrikus, de legalábbis körsziimetrikus 'forgástestjellegű héjak ugyanis a fúrólyukba való leeresztés során a föllépő monoton módon növekvő statikus terhelést igen jól bírják, és ugyanakkor az üveg sajátságos anyagszerkezeti tulajdonsága folytán á dinamikus hatást rosszul viseli el, és így nagy szilárdsága ellenére könnyűszerrel megsemmisülő töltetbefogadó kamrát képez. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti füzérperfarátor mélyfúrással a földkéregbe juttatott csövek palástfelületének valamely, a talajfelszíntől távoli szakasznak robbantás segítségével több ponton történő átlyukasztására — amely füzéperforátor tagjai üvegből készülnek, az üvegtestek belsejében robbanó töltet foglal helyet, az üvegtestek gyakorlatilag egyidejűleg robbannak és a robbanás hatására megsemmisülnek — oly módon van kialakítva, hogy a füzért alkotó perforátor-tagok mindegyikének előnyösen két féltestből összeállított üvegkamrája és az üvegkamrát kívülről résziben magában foglaló befogó csészéje van, a perforátor-tagok pedig mechanikai úton való összefűzéstik érdekében összekötő idomokkal, robbantástechnikai öszszeköttetésük érdekében pedig a robbantáshoz szükséges indítóenergiát szolgáltató robbanózsinórral vannak egymáshoz kapcsolva. A találmány szerinti füzérperforátor további ismérve, hogy az üvegkamrában kumulatív préstestként kialakított robbanótöltet, a robbanótöltet központos elhelyezkedését és fojtását biztosító előnyösen gyűrűszerű töltetrögzítő, valamint az indítóenergia fokozását szolgáló detonátor foglal helyet, amelyek az üvegkamrába valamilyen ismert módon, pl. műgyantaragasztó segítségével vannak rögzítve. A befogócsésze elasztikus anyagból, pl. gumiból vagy műanyagból van, amelybe a perí'orátortagokat összefűző összekötő idomokhoz kapcsolódó tartókengyelek vannak beágyazva. Az általunk javasolt újszerű füzérperforátor célszerű kiviteli alakjánál a megnyitandó rétegvastagságnak megfelelően összeszerelt perforáíorfüzérnek a. talajfelszíntől legtávolabbi tagjához a füzér könnyű lebocsájthatóságát, valamint lebocsájtott állapotában kifeszített helyzetét biztosító nehezék van hozzászerelve. A találmányunk szerinti füzérperforátor az eddig ismert megoldás okihoz képest sok előnynyel rendelkezik. Az egyidejűleg nagy nyomást és hőállóságot biztosító nagyszilárdságú üvegből készült kamrákat ugyanis sajátságos módon kapcsoljuk össze egymással, amelynek következtében az így kialakított „lánc" megközelítőleg három Mp nagyságú húzóerőt bír ki, és így az üvegkamrákon és a robbanó-zsinóron kívül a szerkezet összes többi alkatrésze viszszanyerhető. Nagy előny az is, hogy az általunk javasolt perforator több mint 20°/0-kal kisebb átmérőjű az eddig ismerteknél és ugyanakkor fajlagos költsége csupán 3/4 része az eddigieknek. A kisebb átmérő folytán természetesen lehetővé válik a füzérperforátornak olyan kisebb átmérőjű csövekben való alkalmazása is, amelyek esetében eddig füzérperforátorral történő rétegmegnyitást alkalmazni nem lehetett. Az általunk javasolt füzérperforátor 250— 260 C° hőmérséklet és ezzel egyidejűleg mintegy 1200 at túlnyomás tartós elviselésére alkalmas, tehát segítségével az 5—6000 m-es fúrásmélységhez tartozó geometrikus gradiens figyelembevételével is megfelelő üzembiztos szerkezetet "jelent. Előnyös az is, hogy a robbantás után a fúrólyuk fenékére semmiféle olyan anyag nem hullik, amely adott esetben a fúrás továbbmélyítését vagy egyéb, a. kúttalpon végzendő munkákat gátolnia. Technológiai szempontból figyelemreméltó, hogy a perforálás befejeztével a füzérszerkezet váza a ráfüggesztett nehezékkel együtt visszahúzható. Ez árunak tulajdonítható, hogy a láncszerűen összefűzött tartókengyelek a robbanás hatására 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2