159250. lajstromszámú szabadalom • Védőberendezés légfékkel fékezett járműkerék túlfékezésének meggátlására

5 159250 6 tartály minimális nyomása felett körülbelül 3 kg/cm2 nyomással az 54 dugattyú' az 52 mun­kiaériintkező alsó helyzetébe tolódjék. Az aláibbiaikban a már leírt védőberendezés működtetését közelebbről ismertetjük. •Nyomásmentes 18 fékvezeték és üres 16 készlettartály, valamint 31 vezérlő levegőtar­tály mellett az összes alkatrész az ábrákon áb­rázolt helyzetet foglalja el. Oldott fékberen­dezéssel futó kocsik esetében a 18 fékvezeték és a 16 készlettartály, valamint 31 vezérlő le­vegőtartály 5 kg/cm2 üzemi nyomás alatt áll. Ennek következtében az 55 kapcsoló 54 dugaty­tyúját terhelő nyomás az 54 dugattyút az 52 munkaiérintkező alsó záró helyzetébe nyomja lefelé. Ugyaniakkor a 38 működtető szerv 40 és 41 kamrájában azonos nyomás uralkodik és a 45 szelepemelőt az őt terhelő rugó az ábrán ábrázolt helyzetibe tartja. A 48 érintkező nyi­tott helyzete következtében a 49 relé elereszt és így a 49 relé 51 érintkezője is nyitott hely­zetbe kerül, aminek következtében a 35 elekt­romágnes áramköre megszakad. A 34 átkap­csoló 36 szeleptestét az őt terhelő rugó nyo­mása következtében, az ábrán ábrázolt hely­zetbe nyomja. Ebben a helyzetben tehát a már említett módon a felső nyomásiópcső működik. A 30 elosztószelep oldóhelyzetben van, mivel az a 29 vezetéket az 57 kivezetéssel kapcsoJja össze. A 20 nyomásmódoisító ennek következté­ben nyomásmentes 26 kamrája a 24 szelep­emelőt az ábrán ábrázolt helyzeitben tartja, amelyben a 2.3 kamra és vele együtt a 11 ve­zeték a 22 szeleptest tengelyirányú furatán át légtelenítve van. A fékezés során a mozdonyvezető a 18 fék­vezeték nyomását csökkenti. Ennek következ­tében a 30 elosztószelep működésbe lép. Az 57 kivezetés lezárása után a 29 és 33 veze­ték között kapcsolat jön létre, amelynek követ­keztében a 20 nyomásmódosító 26 kamrája a nyomáscsöfekenésnél előálló nyomás következ­tében terhelést kap. Ennek a nyomásnak a ha­tására a 25 szelepemelő felfelé mozdul, zárja a 22 szeleptest tengelyirányú furatát és a 2,2 szeleptestet szelepüléséről felemeli. Ennek kö­vetkeztében a levegőnyomás a 16 készlettar­tályból a 19 vezetéken keresztül a 21 és 23 kamrákban és a 27 és 111 vezetékeken keresz­tül a 10 fékdugattyúra hafr. A nyomás alatt levő levegő áramlása mindaddig tart, míg a levegőnyomása elegendő a 23 kamrában ahhoz, hogy a 24 szelepemelőt záróhelyzetbe mozdítsa, azaz olyan helyzetbe hozza, amely mellett a 22 szeleptest szelepülésére felfekszik. Amennyiben a 6 sín csúszós állapotban van, úgy a fékezett 7 kerék a sínen csúszni fog. En­nek következtében forgássebessége igen gyorsan csökken. A 12 kioldószerv működésbe lép és nyitja a 15 szelepet. Ennek következtében a 38 működtető szerv 40 kamrája a 13 vezetéken keresztül közvetlenül a 75 kivezetéssel kapcso­lódik. Ennek következtében ez a 40 kamra azonnal kiürül. A 41 kamra kiürülése a 42 fojtás miatt csak később következik be és en-5 nek következtében a 41 kamra a 40 kamrához viszonyítva nyomás ala^t áH. Ez a nyomás a 45 szelapemelőt felfelé mozdítja el. Ennek követ­keztében a 28 szeleptest felemelkedik alsó 46 szelepüléséről1 és összeköttetést létesít a 11 veze-10 ték és a 47 kivezetés között. Ezen keresztül a 10 fékdugattyú az őt terhelő nyomástól meg­szabadul, úgy hogy az a féket oldja. Egyidejű­leg a 28 szeleptestnek a felső szelepülésre való íelfékvésével a kapcsolat a 11 vezeték és a 27 15 vezeték között megszakad, majd a 48 érintkező zár. Ebiben a pillanatban a 49 relé megszólal és zárja az 51 munkaérintikezőn át a 35 elektro­mágnes áramkörét. A 35 elektromágnes műkö­désbe hozza a 34 átkapcsol ót és ez kapcsolja az 20 alsó nyomáslépcsőt. A megszűnt fékhatás következtében a 7 ke­rék újra felgyorsul és a 15 szelep zár. A 38 működtető szerv 40 és 41 kamrái a 16 készlet-25 tartályból a 1.9 és 44 vezetéken át a 43 fojtá­son, illetve 4,2 fojtáson keresztül újra feltöl­tődnek és a 45 szelepemelő az őt terhelő rugó hatására az ábrán ábrázoüt nyugalmi helyzetbe tér vissza. Ennek következtében a 10 fék-3Q dugattyú a már előbb leírt módon ismét nyo­más alá kerül és a 49 relé a 48 érintkező nyi­tásával késleltetéssel megszólal. Ezen idő alatt a 35 elektromágnes áram alat(t marad, úgy hogy a 10 fékdugattyú működtetése az alsó 35 nyomásfoko2Saittel történik. Ez az alsó nyomás­fokozat nyomás szempontjából úgy Van meg­választva, hogy rendes üzemi körülmények kö­zött a kerék csúszása nem következik be. A 49 relé lekapcsolása után a 34 átkapcsoló ismét az 40 ábrán ábrázolt helyzetbe kerül vissza és ettől kezdve isimét a felső nyomásifokozat végzi a fékezést. Az előbb leírt fékezlést grafikusan a 2. és 3. ábra ábrázolja. A 2. ábra a 10 fékhengeren a 45 P nyomást ábrázolja a jármű által a fékezés ideje alatt megtett s út airányában. A 3. ábra ezzel szemben a 7 kerék kerületi sebességét az s út függvényében. Amint a 2. ábrából látható, a fékezés az A 50 pontban kezdődik a felső nyomásfokozathoz tartozó p nyomással egészen a B pontig. Ezen a szakaszon a nyomás tehát állandó. A B pont­ban kezd el a 7 kerék csúszni. Ennek követ­keztében a p nyomás a C pontig süllyed. Ez­után a p nyomás kisebb, az alsó nyomásfoko­zatig, iletve az ahhoz tartozó nyomásértékig emelkedik a D pontig. Ezután a nyomás vál­tozatlan marad a 49 relé késleltetési idejéig az E pontig. Ezután a p nyomás ismét felemel­kedik a felső nyomáslépcsőnek megfelelő érté­kig, azaz az F pontig. A l3. ábrán látható, hogyan csökken a v keréksebesség a csúszás pillanatában és ezt kö-65 vetően hogyan gyorsul ismét fel. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom