159175. lajstromszámú szabadalom • Fékrendszer, különösen sinenfutó járművekhez

3 159175 4 A találmányt részletesen kiviteli példa kap­csán, a rajzok alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti fékrendszerrel ellátott keréktengely szerkezet tengelyirányú metszete. 5 A 2. ábra az 1. ábra szerinti 2—2 vonal men­tén vett keresztmetszet. A 3. ábra az 1. ábra szerinti 3—3 vonal men­tén vett keresztmetszet. 10 A találmány szerinti fékrendszerrel ellátott keréktengelyszerkezetnek csőszerű 1 tengelye van, amely mindkét végén befelé néző 2 anyag­felvastagítáissal és egy vékonyodó, csökkentett 15 külső átmérőjű 3 résszel; rendelkezik. Mindegyik ilyen kisebb átmérőjű 3 részen egy 4 kerék van elhelyezve, amelynek 5 agya a mindenkori 3 részt körülzárja. Az agyak mindegyike kívül 6 csapággyal van ellátva, amelyet egy belső 7 20 csapágyház fog körül. A 7 csapágyháanak tö­mítéssel ellátott 8 csapágyfedele van és ennek végén kívül a kisebb átmérőjű 3 részen két 9 illetve 10 tömítőgyűrű fekszik fel, 12 csapokkal a tengely végén 11 nyomótárcsa van rögzítve 25 úgy, hogy szélével a 6 csapágyra fekszik fel. A belső csapágyházon kívül külső 12a csapágy­ház van 13 gumiréteg közbetét közbeiktatásával elhelyezve. A külső 12a csapágyház a jármű al­vázán, ebben az esetben forgózsámolyú vasúti 30 kocsin van rögzítve, amelyen a keréktengely szerkezet is rögzítve van. Az 1 tengelyt két 14 fékhenger veszi körül, amelyek mindegyike töl­csér alakú 15 résszel rendelkezik, amely a kerék­tengely szerkezet mindenkori 4 kerekéhez van 35 igazítva. A 14 fékhengerek belső felületükön 16 hűtőbordákkal rendelkeznek, amelyek a tölcsér alakú 15 részben radiax centrifugál ventillátor 17 lapátokba mennek át és ezek mindenkor su­gárirányú 16 lapátokban végződnek. A 4 kére- 40 kek forgásakor a ventillátorlapátok mindkét 14 fékhenger számára közös, a tengely közepében elhelyezett 19 légbevezetőn keresztül levegőt szívnak be és az így beszívott levegő a 16 bordák között a ventillátorlapátokhoz jut és onnan a 45 rad'iálisventillátorlapátok végénél levő kiömlő­nyíláson a szabadba kerül. Ez a levegő fékezés­nél a fékhengereket ténylegesen hűti. All fék­hengerek tölcsér alakú 15 részükkel 20 csapok segítségével a mindenkori 4 kerékre vannak rög- 50 zítve és ezek a 20 csapok a kerék másik oldalán levő kónikus 21 rögzítőgyűrűig nyúlnak mégpe­dig úgy, hogy a 4 kerék a 21 kónikus rögzítő­gyűrű között egy a külső 22 abroncsán elhelye­zett, V alakú 23 gumiréteg van összepréselve. 55 A fékhengerek mindkét oldalán 24 fékpofák vannak elhelyezve, melyek mindegyike egy-egy 26 fékbetéttel rendelkezik és azonos hosszúsá­gúak mint a 14 fékhenger hengeres része. A 24 fékpofák 27 tartón vannak rögzítve 28 csapok segítségével. A 27 tartók 29 parallelogramma karokra vannak felfüggesztve éspedig 30 csa­pokkal és ily módon a 27 tartók a járműalvázzal elmozdíthatóan össze vannak kötve. Amikor a 29 abroncs kb. 120 km/óra sebes­séggel a 31 sínen fut, nagy frekvenciás vibráció keletkezik, amelyet a 23 gumiréteg vesz fel, amely össze van préselve és V alakú és így mind radiális, mind axiális irányú erőket fel tud ven­ni. Az 5 kerékagy és a belső 7 csapágyház kö­zött elhelyezett 6 csapágy egy önbeálló görgős­csapágy és ezért a 13 gumiréteg körülveheíi, amelynek főfeladata abban van, hogy a tengely mindkét 6 csapágyán dacára a szükséges előállí­tási tűréseknek és a hőkiter jedes okozta mozgá­soknak, lehetővé tegye a kerékcsapágyszerkezet­re ható axiális erők felvételét. A 16 bordák és 17, 18 ventillátorlapátok között, valamint az 1 tengely és 4 kerék között érintkezés csupán a 20 csapoknál van, amelyek a 14 fékhenger tölcsér alakú 15 részét a 4 keréken rögzítik. Így a fé­kezésnél előidézett hőnek csak igen, kis része ke­rül a melegre érzékeny csapágyra. Nagyobb for­gássebességnél a 17, 18 ventillátorlapátok a 19 légbavezetőn keresztül nagy levegőmennyiséget szívnak a tengely közepétől a 16 hűtőbordák mertén. Ezáltal a fékezéskor keletkező meleg nagy részét a levegő elszállítja, ami megintcsak hozzájárul a fékhengerek és fékpofák túlmele­gedésének kiküszöböléséhez. A keréktengelyszerkezet ilyen kialakítása és különösen ilyen fékrendszere révén lehetővé vált olyan keréktengelyszerkezet létesítése, amely a tengely alatti és a kerekek közötti szabad futási teret nem befolyásolja annak dacára, hogy a szerkezet nagy effektív fűtőfelülettel rendelke­zik. Azáltal, hogy a kerékre nem kell fékezést kifejteni, lehetővé vált a fékpofákon frikeiós be­tétet alkalmazni, a betét szennyeződésének ve­szélye nélkül és így a fékpofák viszonylag hosz­szú élettartalmúak. A fékpofák csere céljából könnyen hozzáférhetőek és csak két csap által vannak rögzítve. A keréktengely önsúlyához; képest nagy teher­bírású és mivel az egyes részek kicsik, olcsón előállíthatók. Az abroncs maximális keménysé­gűre készíthető és kopás esetén a fékhengerek­kel együtt könnyen kicserélhető. A kerék újra­esztergálása nem szükséges, ami szerelési és kar­bantartási költségek tekintetében jelent megta­karítást. Természetesen a találmány szerinti fékrend­szer nincs vasúti kocsik keréktengely szerkeze­tére koiiá'azva, hanem az mindenütt alkalmaz­ható, ahol korlátozott tér dacára fékezésnél a fékrendszer erős hűtésére van szükség. Szabadalmi igénypontok: 1. Fékrendszer keréktengely szerkezethez, elő­nyösen sínenfutó járművekhez, amely rendszer fékpofákkal rendelkezik, amelyek a kerékten­gely szerkezet fékezésekor a forgó keréktengely szerkezet valamely részére felfekvő helyzetbe mozgathatók, azzal jellemezve, hogy legalább 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom