159146. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés párosszámú fémrúd, vagy fémszál egyidejű forgácsmentes darabolására
MAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. I. 22. (GE—753) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1970. XII. 05. Megjelent: 1972. III. 30. 159146 Nemzetközi osztályozás: B 23 d 15/04 Feltalálók: Burány János oki. gépészmérnök, Csóvák Ernő oki. gépészmérnök, Gulyás Gábor oki. gépészmérnök, Brdősi József oki. gépészmérnök, Német József oki. gépészmérnök, Vas Iván oki. gépészmérnök, Vollák Andor oki. gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Gépipari Technológiai Intézet, Budapest Eljárás és berendezés párosszámú fémrúd, vagy fémszál egyidejű forgácsmentes darabolására A 152 686 sz. magyar szabadalomból ismeretes olyan eljárás, amelynél a darabolandó íémrúdban kb. a folyáshatánnak megfelelő feszültséget létesítenek és a darabolást nyírással az ilyen módon feszültség alá helyezett részen végzik el. Ennél az ismert eljárásnál két, vagy több szál egyidejű darabolása esetén ezek egymás mellett helyezkednek el és az adagolás azonos irányban történik. Ezáltal a fémrudak kívánt mechanikai feszültségének létrehozása a berendezés igen nagy igénybevételével és nagy súrlódások keletkezésével jár együtt. A jelen találmány értelmében két, vagy több előnyösen párosszámú fémrudat, vagy fémszálat olyképp darabolunk, hogy azok — ellentétben az ismert megoldással, amelynél a fémrudak a mozgókés egyik oldalán vannak — egymással szemben helyezkednek el, a mozgókés mindkét oldalán. Így az adagolás és a tengelyirányú feszültség létesítésére szükséges erők is ellenkező irányúak, tehát az erők egymással szemben hatnak és egymást elméletileg, ill. ideális esetiben kiegyenlítik. A gyakorlatban ezek az egymással szemben ható erők legtöbbször nem egyenlők, hanem egymáshoz viszonyítva néhány százalékos eltérést mutatnak, de természetesen így is a daraboló szervek mechanikai igénybevétele és főleg a súrlódás, az eddiginek kis töredékére csökken. A csatolt rajzok a talámány két példaképpeni kiviteli alakját vázlatos metszetben szemléltetik. Az 1. ábra olyan kivitelt mutat, amelynél a mozgókés belsejében kilökő eszköz van, a 2. ábra szerint pedig a kilökő szerkezet a mozgókés alatt van és nem vesz részt a kés mozgásában. 5 Az 1. ábra szerinti kivitelnél az 1. mozgókés két 2a és 2b állókés között helyezkedik el és ezek vezetik a 3a és 3b szorítópofák által egymással szemben mozgatott 4a és 4b kiinduló 10 anyagot, tehát a két darabolandó rudat. Az 1 mozgókés belsejében van a kilökő szerkezet, amely lényegileg az 5 betétek belsejében tengelyirányban vezetett 6 kilökő eszközökből áll. Ez utóbbiak belső holtpontját a 7 ütköző hatá-15 rozza meg, kifelé pedig addig csúsztatnak, amíg karimájuk az 5 betétek belsejében tengelyirányban vezetett 6 kilökő eszközökből áll. Ez utóbbiak belső holtpontját a 7 ütköző határozza meg, kifelé pedig addig csúszhatnak, amíg karimájuk 20 az 5 betéthez nem ütközik. A rajz a kilökőt belső véghelyzetében mutatja. A két 6 kilökő eszközt a közöttük levő 8 rugó, vagy egyéb mozgató szerv mozgatja. Ha a 6 kilökök a rajz szerinti belső véghelyzetükben 25 vannak, a homlokfelületük az 5 betétekkel együtt azt a két mélyedést, üreget határolja, amelyikben a fémrudak lenyírandó vége helyezkedik el. Amikor a 3a és 3b szorítópofák a 4a és 4b 30 rudakat egymás felé mozgatva a 6 kilökőhöz szo-159146
