159144. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromosan vezető és antisztatikus tulajdonságú műanyag előállítására

MAGTAR SZABADALMI 159144 NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS 0 Bejelentés napja: 1968. XI. 20. (GA—933) Nemzetközi osztályozás: C 08 £ 11/02; C 08 £ 45/08 ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. II. 06. Megjelent: 1972. III. 30. ' * •'" . tt Gál László szaktechnikus, 66%, Gots Ottó"" oki. vegyészmérnök, 34%, Budapest Eljárás elektromosan vezető és antisztatikus tulajdonságú műanyag előállítására A találmány tárgya eljárás, elektromosan vezető ós antisztatikus tulajdonságú műanyag előállítására. Ismeretes, hogy a műanyagok elektromosan S szigetelő tulajdonságúak, és elektrosztatikus feltöltődésre hajlamosak. Világszerte törekednek ezen tulajdonságok megváltoztatására, mert ennek sikere esetében sok oly területen lennének felhasználhatók, ahol az elektrosztatikus feltől- io tődésre való hajlamuk alkalmazásukat jelenleg nem teszi lehetővé. Az elektrosztatikus feltöltődésre való hajlam csökkentésére több eljárást dolgoztak már ki, de kielégítő eredményt egyikkel sem értek el. 15 Az egyik ismert eljárással (US-Pat. 2 993 022; Brit. Pat. 888 161) megváltoztatták a műanyagot alkotó molekula szerkezetét elektromosan veze- 20 tő tulajdonságot eredményező anyagok beépítésével. Ezzel az eljárással azonban csak nagyon kis mértékben sikerült elektromos vezető tulajdonságot elérni, inkább csak az elektrosztatikus feltöltődésre való hajlamot lehet kisebb mérték- 25 re csökkenteni. Az eljárások egy másik csoportjánál a műanyagtárgyak felületét igyekeznek kémiai (pl. 30 Brit. Pat. 1018 262; DAS 1028 524), elektrokémiai (pl. galván bevonatok) eljárásokkal elektromosan vezetővé, illetve antisztatikus tulajdonságúvá tenni. Ez az eljárás csak a műanyag felületét teszi antisztatikussá, illetve annak felületére visz fel idegen, elektromosan vezető réteget, melynek hőtágulása, szilárdsága és egyéb fizikaikémiai tulajdonsága nem azonos a műanyag alapréteggel, ennek következtében a felhasználási igények kis hányadát elégíti csak ki. Ismert olyan eljárás is, ahol á műanyagokat különféle vezetőképes anyagokkal társítják, és ezáltal óhajtják elektromosan vezető, vagy antisztatikus tulajdonságúvá tenni (pl. R. Krause: GFK im Lokomotívbau, II. Intern. Tagung über glasfaserverstärkte Kunststoffe und Giesstorze Berlin, 1967.). Vezetőanyagként gyakran fém, széni, korom, vagy gnaifitparit alkalmaznak. (Pl. Chemical Abstracts 56 2977. ref.; Brit. Pat. 886 662; US-Pat. 3 281 624.) Ez az eljárás csekély mértékben valóban növeli a műanyagok vezetőképességét, de ahhoz, hogy a műanyagban töltőanyagként bevitt vezetőrészecskék között jelentős számú elektromosan vezető hidat lehessem képezni, azokból oly nagy mennyiséget kellene bevinni, ami egyrészt a műanyag kondenzációját vagy polimarizációját gátolná, másrészt szilárdsági és egyéb fizikai, kémiai tulajdonságát 159144