159143. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveglapok gyártására
159143 8 az előrehaladó áramnak csak abba a részébe juthatnak, amely a 7 visszatérő áramhoz csatlakozik. A gát alkalmazása még azt az előnyt is nyújtja, hogy az üvegszalagot a 6 előrehaladó áramnak csak a felületi része táplálja. Az áramnak ez a része a buborékok és a homogenitás szempontjából általában jobb minőségű. A 2. ábra az 1. ábra szerintihez hasonló húzókád metszete. A 20 gát itt is kinyúlik az olvadt üvegből és elektromosságot vezető hőálló anyagból áli, melynek ellenállása a gát hevítésének lehetővételére kisebb az üveg ellenállásánál. Minthogy az üveg ellenállása lOOfT-on, mely az 5 szalagtő megközelítő hőmérséklete, kereken 350 ohm/cm, fontos, hogy a hőálló anyag ellenállása ne haladjon meg 100 ohm/cm-t. Ezt a követelményt ónoxiddal lehet teljesíteni. A gátat a végeinél kötjük az áramforráshoz és akkora hőmérsékletre hevítjük, amely az üveg hőfokát kevéssel meghaladja. " Az ónoxidból való 20 gát bemerülését 7 cm nagyságúra választjuk, úgyhogy az csak annyi üveget rekeszt el, amely gyakorlatilag egyenlő a 4 szalagban felemelkedő üveggel. A 4 szalag középvonala és a 20 gát mellső oldala közötti távolságot 10 cm-re vesszük, miként az 1. ábrán feltüntetett esetben. A 20 gátnak a fürdőből kiálló részén összetett, sejtszerű anyagból álló 21 melegítő borítás van, mely egyúttal hőszigetelőt képez. Ennek a borításnak az a feladata, hogy megvédje a 20 gát felső részét a húzókamrában levő (nem ábrázolt) hűtők hatásától. A 21 borítás továbbá a gátról oldalt kinyúlva a merülési vonalnál árnyékoló övet hoz létre. A 20 gát alsó részén vízszintes 22 lap van, mely az 5 szalagtő alá nyúlik és a 6 előrehaladó áramot két részre osztja, mielőtt ez a szalagtövet eléri, és ily módon megszabja az előrehaladó áramnak az üvegszalagot tápláló részeit. Az előrehaladó áramnak a 22 lap alatt áramló része a gát mögött felemelkedik és a 8 örvényből leszakadt üvegrészeket magába fogadva, azokat a 7 visszatérő áramba juttatja. A vízszintes 22 lap biztonsággal megakadályozza azt, hog;/ az örvényről leszakadt üvegrészek az 5 szalagtőhöz jussanak: itt ugyanis a gát csak csekély mélységig hatol a fürdőbe. Amikor a gát bemerülési mélysége kicsiny, az áram felemelkedése a gát mögött nem nagymértékű és így fennállna annak a kockázata, hogy a leszakadt üvegrészek a 4 szalag húzóhatása folytán a 20 gát elé jutnak. A 22 lapot jórninőségű hőálló anyagból, így pl. timföld bázisú, elektromosan olvasztott anyagból állítjuk elő, mint amilyenek a zac és monofrax néven forgalmazott anyagok. A zac (Corhart Zac) anyag tartalma: 50% ALO.í, 33—34!) / 0 Zr(X 11—13% Si02 és 1% Na 2 0. A korund és cirkóniumoxid kristályokat olyan üveg köti össze, amelynek hőkiterjedési együtthatója majdnem egyezik a kristályokéval. Ez a hőálló anyag jól ellenáll a bórszilikátoknak és az opáloknak. A monofrax nevű hőálló anyagok egészen 95%-ig terjedő mennyiségű alumíniumoxi-5 dot tartalmazhatnak és azokat csaknem teljes egészükben alfa és béta alumíniumoxid kristályok alkotják, kevés (legfeljebb 2%) üveggel: Fe^Oa' tartiataiuk neun haliad imegl0,06%-crt. A monofrax K nevű anyag ..tantalma: 83—85%,Al2Q-: , 10 5% Fe2 0;; és 8% Cr 2 0,i és azt vegyes alumíniumoxid kristályok képezik, kevés Cr-jOg-dal és spin éllel. Az üveg mennyisége jelentéktelen. Amennyiben szükségesnek látszik, a 20 gátnak 1.5 és a 22 lapnak az 5 szalagtövet tápláló üveggel nyaldosott felületeit piatinaborítással látjuk el, nehogy a kimaródási termékek az üveget elszennyezzék. Egy további változatnál a 20 gátat és a 22 tol-2ü datlapo't egydarabban készíthetjük olyan hőálló anyagból, amely • a villamosságot vezeti vagy nem vezeti. Abban az esetben, ha az L-alakú darabot nemvezető anyagból készítjük, a hevítés az L-darab belső oldalát borító platinaleme-25 zekkel, vagy pedig az 5—6. ábrák kapcsán alább ismer tett fűtőszervekkel történhetik. A 3. ábrán metszetben szemléltetett húzókádban 31 düzni van, mely az 5 szalagtövet stabilizálja. A 31 düzni mögött foglal helyet a 32 -,Q gát, mely az olvadt üvegből kiáll. A gát mellső oldalán 33 platinalemez van a fentebb már említett célra. A gát mellső oldalának távolsága a düznitől kb. 5 cm és a gát alsó felülete a 31 düzni alsó felületén túl nyúlik és így a gát a 6 .,K előrehaladó áramot részben elrekesztheti. Üzem közben az 5 szalagtövet részben közvetlenül a felszíni előrehaladó áram, részben pedig ennek az áramnak a düznit megkerülő részlege .„ táplálja. Az előrehaladó áramnak az a frakciója, amelyet a 32 gát nem rekeszt el és amely az 5 szalagtövet nem táplálja, a gát alá merül, majd a gát mögött felemelkedik és ugyanazokat a hatásokat idézi elő, amelyeket a fentebb a 8 örvényről leszakadó üvegrészekkel kapcsolatban más ismertettünk. A 3. ábrából az is kitűnik, hogy amennyiben nem alkalmaznánk a 32 gátat, a 8 örvényből származó üveg igen könnyen beszennyezhetné a 31 düznit megkerülő üvegáramot, mely a 4 sza-45 50 55 lager táplálja, amint ezt fentebb már közöltük. A 4. ábra szerinti változatnál a 42 düzni mögött levő 41 gát alső felülete szintén a 42 düzni alatt foglal helyet. Itt azonban a gát felső része nem nyúlik ki az üvegfürdőből, hanem ennek felszíne alatt pl. 5 cm távolságra végződik. A 41 gát alsó részét meghosszabbító vízszintes 43 lap a 44 híd alatt végződik, mely a húzó-6(1 kád bejáratánál helyezkedik el. A düzni előtt a 43 lapot a hidrodinamikus körvonalú, küszöbszerű 45 kiemelkedéssel alakítjuk ki. Üzem közben a 6 előrehaladó áram két frak-65 ciőra o-;~lik. melyek közül az egyik a felszíni 4
