159124. lajstromszámú szabadalom • Hangsugárzó
159124 5 6 ferenciás jellegű beszakadásainak jelentőséget tulajdonítsunk. Érdemes viszont az átviteli jelleggörbében előforduló nagyabb lyukaikat és kiemelkedéseket figyelembe vennünk, ui. ha azok a kritikus sávszélességet elérik — még akkor is, ha interferenciás eredetűek — létezésük meghallható éő zavaró [21]. . A hangsugárzókra szokásos specifikációs adatok közül tekintsük a tengelybe]i hangnyomásfrekvencia jelleggörbe alakját az átviteli sávban. Itt nem ritka a ±5 dB ingadozás. SHORTER tapasztalata szerint [11] a jelleggörbe egyes szakaszaim ±2 dB igádozá'st észre lehet venni. Megfigyelései szerint például a hangszínezet — az átviteli jelleggörbe néhány dB értékű —,a kritikus sávná1 szélesebb, lyuk vagy. csúcs jellegű egyenetlensége következtében színtelenné, illetőleg keménnyé és fémessé válik, s a közepesen magas hangok, 2—5 kHz környezetében mutatkozó széles lyuk távoli hangforrást érzékeltet, míg ugyanitt kismértékű kiemelés a hangforrás köeli jelenlétének benyomását kelti. Az előzőeíkben szubjektív oldalról alátámasztott követelmények a hangsugárzás technikai megvalósításánál igen szigorú követelményekre vezetnek, különösen akkor, ha figyelembe veszszük, hogy a lehallgatás 'körülményei mindig további irregular itásdkat hoznak létre a hallgató környezetében létrejövő hangtérben. Az ismert hangsugárzók tervezésénél a fenti elméleti fejtegetések alapulvételével minden igyekezettel arra törekedtek a szakemberek, hogy az interferencia teret a minimumra csökkentve, az inhomogenitásokat lehetőleg kiküszöböljék. Amint az 1. — 5. ábrák kapcsán, valamint a felhozott különböző hangsugárzó típusok ismertetése során megvilágítottuk, ez a törekvés csak részleges sikerrel járt és még a legjobb hangszóróknál is tapasztalhatók olyan objektíven kimérhatő lyukak, amelyeket a lehallgató füle szubjektíven is érzékel. Ugyanakkor az interferencia terek mindig meglevő inhomogenitásának megszüntetése reménytelen feladat. A találmány tárgyának megvalósításával abból az alapgondolatból indulunk ki, hogy nem kiküszöbölni, hanem kifejezetten erős interferencia teret kíván unit létrehozni, amelyben anynyira sűrűek a beszakadások, hogy azokat szubjektíven mér nem lehet érzékeim. Annak ellenére tehát, hogy a hangtér finom irregularitásai mérésökkel objektíven kimutathatók, az észlelő személy füle számára szubjektíven homogén tér benyomása keletkezik. Találmányunk tárgya tehát olyan hangsugárzó, amely olyan hangteret kelt, amelynél a hangtér interferenciás inhomogenitása igen erős. Ha ugyanis a térben és az időben a frekvencia függvényében változó hangtér egyenetlenségei a hallás kritikus sávjain belül esnek, akkor ezek az egyenetlenségek többé nem észlelhetők és a nyert.hangkép szubjektíve jó. Ehhez az előbbiek alapján olyan erős interferencia. teret kell létrehozni, mely a sí/f <0yl feltételit kielégíti. Ebben az esetben az inhomogenitás- mértéke még a terem vagy a környezet zavaró hatását is kiátlagolja, azaz az elektroakusztikai átvitel környezettől függetlenné válik a tér szóban forgó tartományában. A szubjektív érzet és az objektíve mérhető paraméterek közötti jobb összehasonlítás végett célszerű a szokásos szinuszos jellel való mérés helyeit a tényleges műsorjel sajátságait jobban megközelítő, statisztikus jellegű mérőjelet alkalmazni. E feltételnek az V3 oktáv sávszélességű rózsazaj jő közelítéssel eleget tesz. Nem kétséges, hogy a fenti célt csak összetett, több hangszóróból álló hangsugárzó elemmel, illetőleg ilyen elemekből felépített hangsugárzóval érhetjük el. A találmány szerinti megoldással a több hangszóróból álló hangsugárzót alkotó elem — a továbbiakban a hangsugárzó elem — erős interferenciás hangterét közvetlen a hangsugárzó elem apertúráján hozzuk létre. Az apertúrán a hangsugárzó elemnek azt a valódi, vagy fiktív határoló felületelemét kell érteni, melyen keresztül keltett hangtér a hangsugárzón kívüli közegnek közvetlenül átadódik. A lehetséges elrendezések többségénél az apertúra a hangszórók fő sugárzási tórszögében az egyes hangszórókat tartalmazó falelemekkel egy, vagy több pontban érintkezik. A hangsugárzó elem közeiterében levő apertúra felületén a levegőrészecskéket érő gerjesztés amplitúdója és fázisa pontról pontra gyorsan változik. Az apertúra felülete mentén létrehozott, s a hely függvényében gyorsan változó fázisú gerjesztésével lehetőség nyílik arra, hogy a hangsugárzó elem szuperdirektív sajátságokat mutasson [22] azaz. hogy a hangnyomás-irányjelleggörbe növekvő frekvenciával gyakorlatilag ne élesedjék. Ä találmány szerint kialakított hangsugárzó elemet építőelemként alkalmazva — a mindenkori akusztikai feladatnak megfelelően széleskörűen variálható hangsugárzó építhető. A hangsugárzó elem, amely több, de legalább három egyszerű és/vagy összetett hangszóróból lehet összeépítve, olyan kialakítású, hogy a hangszórók sugárzó felületein átfektetett síkok egymáshoz képest 180°-tól eltérő szöget zárnak be és metszésvonalaik egymással' párhuzamosak, míg ezen metszésvonalakra merőleges síkban törtvonal képezi a metszésvonalat, úgy, hogy az egyes szomszédos hangszórók sugárzási (szimmetria) tengelyei, illetve azoknak az említett merőleges síkon levő vetületei váltakozva a törtvonal előtt és mögött metszik egymást, míg a szomszédos hangszórák sugárzási központjai egymástól a hangfrekvenciás sáv felső 'határfrekvenciájához tartozó hanghullám tízszeres hosszánál kisebb távolságra vannak. A felső határfrekvencia alatt azt a frekvenciát értjük az International Electrotechnical Commis-10 !5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
