159109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás levegővel szétporlasztott folyékony bevonóanyagok elektrosztatikus lecsapatására

5 Amikor a töltőfeszültséget a festékoszlopra rákapcsoljuk, a töltőelektródától meghatározott távolságban földelt elemmel ellátott, porlasztópisztolyban a fúvókától elfordított irányban áram folyik a festékoszlopon keresztül a feltöltőelektródától a földelt elem felé. Ennek az áramnak a nagysága a rákapcsolt feszültségtől és a festékoszlop ellenállásaiéi függ. 11a a rendszer feszültségforrásai olyanok, hogy .1 i'eltöltöfejen nem lehet teljes feszültséget fenntartani, amikor a feltöltőgombtól a föld felé áram folyik, akkor a gombon a feszültség csökken, abban az esetben, ha az áram nő. aminek az a kívánt eredménye, hogy a feltöltőgomb és a porlasztópisztoly elülső része között — amelyet a dolgozónak meg kell érinteni — kis feszültség van. Mivel a villamos áramot a munkadarabhoz gyakorlatilag teljesen (99%-ig) a festékanyag részecskék juttatják el, a • festékanyag részecskék feltöltése mikrocoulomb/g-ban könnyen köz^ vétlenül annak az áramerősségnek a függvényeként olvasható le mikroamperben, amely a munkadarabtól a föld felé folyik (1 amper = 1 coulomb/másodperc). Ezáltal a különböző bevonóanyagok alkalmassága és a ikülönböző fúvóka kialakítások hatékonysága nagyon könnyen meg- • ítélhető, kizárólag az irányáram leolvasásával. Általában megállapítható, hogy a részecskék növekvő feltöltésével a rendszer lecsapatási hatékonysága jobb lesz, Kitűnt az is, hogy optimális ellenállású bevonóanyagokkal, ha minden más optimális bevonáshoz szükséges követelményt betartunk, akkor a munkadarabtól a föld felé folyó áram kb. 1,3—1,4 mikrocoulomb/g vizes festék fajlagos töltést mutat. Ezt a fajlagos töltést +32 kV töltőfeszültséggel, 150 g/ perc árammal és egyéb olyan paraméterekkel érjük el, amelyek st későbben fogunk részletesen megadni. Ugyanakkor, amikor a feszültség növekedésével a hatásfok is kissé nő, a maximálisan alkalmazhaló feszültség a találmány szerinti eljárásnál az a feszültség, amelynél levegő ionizáció lép fel. Mivel a levegőben mindig vannak ionizált részecskék, ezek a természettől fogva jelenlevő levegőionok mindig vándorolni kezdenek a porlasztópisztoly és a munkadarab között, ha elektrosztatikus tér képződik, de ez az ionvándorlás nem vezet mérhető áramképződéshez. A maximális töltőfeszültséget úgy lehet kiválasztani, hogy a porlasztópisztolyt a kívánt vezetőképességű festékkel töltjük fel, azonban nem porlasztunk és a fémből levő bevonandó tárgytól 20 cm távolságban addig növeljük a feszültséget, amíg az a mikroamper-mérő, amely a munkadarab és a tárgy közé elhelyezve egy teljes mikroamper skálaosztásnyit tér ki, 0 állásából a legkisebbet kitér. Bár a találmánnyal kapcsolatos berendezés minden eleme önmagában ismert, az adott eljárást előzőleg sehol sem alkalmazták, illetve ismertették. Az eljárás lényege, hogy kis feszültségen és ionizált levegő hiányában légporlasztá-6 sos pisztolyt alkalmazunk, amelynek csöve és ahhoz erősített, szigetelőanyagból készült fúvókája van. A levegő diffúziós nyílásból lép ki a bevonóanyag felé és azt kis előrehaladási sebes-5 seggel bíró részecskékből álló árammá porlaisztja el, vagy pedig a levegő rés alakú diffúziós nyílásból lép ki ugyanebből a célból. A fúvókába töltőelektróda van bebocsájtva olyan helyzetben, hogy előnyösen. 12 kV és 40 kV pozitív fe-10 szültséget kapcsoljunk rá a bevonóanyag áramra és a feltöltőfeszültség a porlasztott anyag vezetőképességével úgy van összehangolva, hogy a tárgy felé porlasztott áramnak több mint 99%át a festékanyag részecskék vegyék fel és vi-15 gyek magukkal és az áramnak csak 1%-át vigye ''"' magával a levegő. A rendszert gyakorlatilag nem mérhető kis térerősség (0,001 mikroampernél kisebb) jellemzi az elektróda és a tárgy között, abban az esetben, ha nincs jelen bevonó-20 anyag. A találmányt részletesen a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti eljáráshoz alkalmazott porlasztópisztoly példakénti kiviteli 25 alakját tünteti fel. Az 1. ábra hosszmetszet egyes nézetben ábrázolt részekkel. A 2. ábra az 1. ábra 2—2 vonala mentén volt •50 metszet. . A 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala mentén vett metszet. A 4. ábra a fúvóka módosított kiviteli alakjának részmetszete, 35 Az 5. ábra a 4. ábra 5—5 vonala mentén vett metszet. A 6. ábra központi hosszmetszet a porlasztópisztoly járulékos módosításának nézetben ábrázolt részével, amellyel legyezőszerű szóráské-40 pet lehet megvalósítani. A 7. ábra a 6. ábrán ábrázolt porlasztófej elölnézete. A 8. ábra a 6. ábra 8—8 vonala mentén vett metszet nagyított kivitelben. 45 Az ábrák a találmány szerinti eljárás foganatosításához alkalmas porlasztópisztolyokat ábrázolják három különböző kivitelű fúvókával és sapkával, amelyek közül kettő kerek szórásképet és egy legyezőalakú szórásképet ad. Mind-50 egyik (kivitelnek megvan a maga jó tulajdonsága, Ha pl. kézi pisztolyt alkalmazunk olyan tárgyak bevonására, amelyek általában laposak vagy legalábbis lapos síkszerű részei vannak, akkor a dolgozó előnyben részesíti a legyező-55 szerű porlasztósugarat. Nyitott tárgyakhoz pl. fém bútorlábakhoz vagy kerékpár abroncsokhoz a kerek sugarat használja. Az 1. ábra a találmány szerinti poírlasztópisz-60 toly előnyös kiviteli alakját ábrázolja, amely kerek szórásképet ad. Ez a pisztoly általában 10 fogantyúrészből áll, amelyben 11 belsővezeték van és ehhez csatlakozik a 12 légtömlő. A 11 vezetéket 13 szelep vezérli, amelyet kioldó hoz 65 nyitott helyzetbe és 15 rugó nyom vissza zárt 3