159093. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 6-amino-penicillánsav vizes oldatának aelőállítására

5 J. Agr. Chem. Soc. Japan, 29, 400—407 (1955), Special Libraries Association, Translation Center, John Crerar Library, Chicago, Illinois. Lásd még referátumként C. A. 51, 8160g [1957]). A peni­cillinamidázok előállítása során Sakaguchi és Murao egyaránt a penicilliniparban széles kör­ben használt Penicillium chrysogenum Q 176-ot faasználUa. [Lásd a „Separation and Identifica­tion of Penicillin Species in Commercial Peni­cillin (Q176 culture)" című előadást, melynek szerzője C. J. Salivar és munkatársai, és amely a washingtoni Conference on Antibiotic of Re­search-n (1947. január 31—február 1.) hangzott el, valamint a 2 479 296 és 2 562 407 sz. USA szabadalmi leírásokat.] Egy előnyös, a 3 014 845 sz. USA szabadalmi leírásban Streptomyces la­vendulae törzsnek leírt és penicillinamidáz elő­állítására használt tenyészet az amerikai típusú tenyészetgyűjteményben (A.T.C.C, Washington, D.C.) A.T.C.C. 13 664-gyel van bejegyezve. Egy másik, A.T.C.C. 13 665 jelzéssel bejegyzett te­nyészet általában kevesebb pigmentet termel, mint az A.T.C.C. 13 664 törzs és szintén felhasz­nálható penicillinamidáz termelésre. A találmány szerinti eljárásban alkalmazott egyik legelőnyösebb tenyészet az A.T.C.C. 21 138 jelzésű törzs. Az organizmus a Streptomyces la­vendulae-ként izolált anyatörzs egyik mutánsa. Hasonlóképpen fokozott 6-APA termelés je­lentkezik, ha más, penicillinamidázt termelő mikroorganizmusfajta, így pl. Botrytis cinerea és Penicillium chrysogenum, valamint egyéb gombák, mint pl. Alternaria, Aspergillus, Epi­coccum, Fusarium, Mucor, Penicillium, Phoma és Trichoderma nemzetség különböző egyedei által termelt penicillinamidázzal kombinálva va­lamilyen hidrazidöt is aUkalmazunk. A Cripto­coccus albidus és egy Trichosporon-hoz tartozó élesztő, valamint a Streptomyces család néhány Actinomyces-e penicillinamidázt termel. Ugyan­csak termelésnövekedés észlelhető, ha Bacterium Proteus, Escherichia coli A.T.C.C. 9637, Esche­richia coli A.T.C.C. 11105 és Aerobacter aero­genes törzseket alkalmazunk hidrazid jelenlété­ben. Penicillinamidáz állítható elő a Streptomyces család penicillinamidázt termelő mikroorganiz­musaival a következő általános eljárással, ame­lyet az alábbiakban részletesebben leírt egyedi eljárás is szemléltet. A találmány szerinti eljáráshoz szükséges egy enzimkészítmény a következő általános eljárás­sal nyerhető: A Streptomyces nemzetség egy penicillinamidázt termelő mikroorganizmusának spóráit tartalmazó táptalajról első átoltást vég­zünk agar táptalajra. Állás után megfelelő nö­vekedés és spóraképződés jön létre, és ez az első generáció alkotja a második, ugyanezen a tápta­lajon fejlesztett generáció inokulumát. A meg­felelő mértékben spórázott második generációt steril vízzel mossuk, és a keletkezett szuszpen-6 ziót aszeptikusán átoltjuk a táptalaji tartalmazó fermentorba. Mikor a fermentáció 24—28 órás, az egészet egy nagyobb fermentorba oltjuk át. 2—4 napos rázatás és levegőztetés után a raicé­liumot leszűrjük, és így tiszta fermentlevet ka­punk. Aszerint, hogy milyen mikroorganizmust használtunk, a penicillinamidáz Vagy a ferment­lében, vagy a sejttömegben van. A találmány szerint választott organizmusban a kívánt peni­cillinamidáz az egész sejttömegben van és mint ilyen használható fel. A találmány szerinti eljárás során alkalmazott, penicillinamidázt tartalmazó Streptomyces la­vendulae A.T.C.C. 21 132 sejtek előállítására szolgáló előnyös eljárás a következő: Penicillinamidáz előállítása Streptomyces A.T.C.C. 21 138-at tenyésztünk rázott lombikokban, 10 literes és 90 literes fer­mentorokban, 30 g/l-re hígított, 7,3—7,4 pH-ér­tékű húsleves táptalajon. A táptalaj a követ­kező összetételű: % glükóz-szörp 3.0 szójaliszt 2.5 élesztőextraktum (Difco) 0,5 nátriumklorid 0,5 kalciumkarbonát 0,2 Az első négy alkotórészt összekeverjük, a pH-t 35 6,8-re állítjuk be és hozzáadjuk a kalciumkar­bonátot. Csírázási lépcsőt hozunk Jetre a mikro­organizmus fejlődésében, amely az adott lápta­lajon 30 órán át, kb. 27 °C-on, keverés köziben és levegőáramban történik, a penicillinfermen-40 tációhoz hasonlóan, és ennek a sejttömegnek 7 térfogatszázalékát használjuk fel a végső fer­mentáció inokulálásához. Ezt a végső fermentá­ciót 96 óráig végezzük, 26—28°C-on, keverés és levegőztetés közben, majd a micéliumot leszűr-45 jük (vagy lecentrifugáljuk, tetszés szerint). Az összegyűjtött micéliumot mossuk és vizzel az eredeti táptalaj térfogatának kétszeresére szusz­pendáljuk. A hidrolizálandó penicillint bizonyos mennyiségű hidraziddal a micélium szuszpenzió-50 jához adjuk. A hidrazidot általában a kiindulási penicillinkoncentrációval azonos nagyságrend­ben alkalmazzuk, előnyösen 0,5—A mól hidrazid/ /mól penicillin arányban. Az enzimes hasítás pH-értéke általában 6,0—11,0, előnyösen 6,5— 55 9,0. Az elegy hőmérsékletét 10—60°C-on, elő­nyösen 20—215 °C-on, leginkább 40 °C-on tart­juk. A 6-APA-tanmelésak, természetesen, az al­kalmazott körülményektől függnek. Használha-60 tók ugyan az alábbiaknál rövidebb és hosszabb reakcióidők is, de a maximális termelések 2—24 óra, leginkább 2—6 óra alatt érhetők el. Egy le­hetséges fermentációs táptalaj összetétele a kö­gg vetkező: 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom