159085. lajstromszámú szabadalom • Növényház

159085 5 6 A rajzokon az 1. ábra vázlatosan, elölnézetben mutatja a találmány szerinti növényház egy célszerű kiviteli alakját; a 2. ábra az 1. ábra szerinti növényház néhány részletét perspektivikusan mutatja. Az üvegház, mint az 1. ábrán látható, az 1 vázkeretek sorozatából áll, amelyek rögzített helyzetűek, méreteiket és számukat a létesítendő növényház hosszúsága és a 2 belső tér megkívánt méretei határozzák meg. Az 1 rögzített helyzetű keretvázakra a 3 héjazati elemekhez csatlakoztatott 4 kapcsolórudak vannak felszerelve oly módon, hogy az 1 keretvázhoz képest egyrészt saját tengelyük „a" nyíllal jelölt irányában, másrészt a keretvázon oldalt, mindkét, „b" nyíllal jelölt irányban eltolhatók (1. az 1. ábra jobb oldali részén a szaggatott vonalakkal jelölt helyzetet), és bármely helyzetükben az 1 keretvázhoz rögzíthetők. így tehát a pl. bilincses, csavaros, csapos, vagy hasonló megoldású D csomóponti elem oldása után a 4 tartórudak egymáshoz képest az A megkívánt oldalirányú távolságra beállíthatók, és a 6 hosszrudakhoz csatlakoztatott 3 héjazati elemeknek az 1 keretekhez viszonyított B távolsága is tetszőlegesen választható meg. A 6 hosszrudak, amelyek az 1 keretek síkjára keresztirányban, célszerűen merőlegesen, a növényház hosszirányával megegyező irányban futnak, a 4 kapcsolórudak felső végén kialakított 5 hüvelyeken vannak átfűzve, a 6 hosszrudakon pedig a héjazatot alkotó 3 ablakelemek — például melegágyi ablakok — vannak a 7 nyitható-zárható bilincsek segítségével rögzítve (2. ábra). Ebben az esetben a 6 hosszrudak tengelyük körüli elforgatásával a 3 ablakelemek is elfordulnak, mégpedig a hosszrúd elfordításának a mértékével arányosan. így egy sor 3 ablakelem az egyik 6 hosszrúd elforgatásával tetszőleges mértékben nyitható meg. Ha adott esetben pl. csak egyetlen 3 ablakelem nyitására van szükség, ez is megvalósítható egy 7 bilincs meglazításával és a megfelelő 6 hosszrúd rögzítésével; így ugyanis nem a tengelyt, csak az ablakelemet fordítjuk el, és kívánt helyzetében valamilyen erre alkalmas, ismert módon rögzítjük. A 7 bilincsek a 3 ablakelemek középső tartományában, célszerűen tengelyében futó 8 bordákhoz kapcsolódnak. Ez a csatlakozási megoldás lehetővé teszi a 3 ablakelemek billentéssel történő nyitását és zárását, és tetszőleges szögben való beállítását. Az 1. ábra bal oldalán két ablakot részlegesen nyitott, a harmadik ablakot pedig zárt állapotban tüntettünk fel; ez utóbbinál szaggatott vonallal az ablak teljesen nyitott helyzetét ábrázoltuk. Mivel a 7 bilincsek a 6 hosszrudakon oldalirányban mindkét értelemben ugyancsak eltolhatók, a 6 hosszrudakon kötetlen szélességű és eltérő típusú ablakok kerülhetnek elhelyezésre. így például, amikor melegágyi ablakok tönkremenetele után az üveg tartó kereteket felrakjuk, az új, eltérő szélességi méretnek megfelelő átállítás a D és 7 csomóponti elemek oldása, a 4 tartórudak kívánt helyzetbe tolása, az ablakok beállítása után a csomóponti elemek rögzítésével megoldást nyer, így a 6 hosszrudakra bármilyen szélességű és anyagú ablakok felerősíthetők. A D csomóponti elem egy előnyös, kettős bilincsként kialakított kiviteli változatát a 2. ábra tartalmazza. Eszerint egymáshoz képest keresztirányban elhelyezett két, 9 és 10 bilincset alkalmazunk, amelyek célszerűen egymáshoz vannak rögzítve. A 10a csavarok oldásával a 9 bilincs a benne rögzített 4 kapcsolórúddal együtt az 1 keretváz-rúdelemen- mindkét értelemben elmozgatható, a 9a csavarok oldása viszont a 4 kapcsolórúdnak a 9 bilincsben való tengelyirányú mozgatását teszi lehetővé. Az 1. ábrán egészében 11 hivatkozási számmal jelöltük azt a csuklósan csatlakozó IIa, 11b, 11c karrendszerből álló mechanizmust, amelynek segítségével egy teljes ablaksor együttesen nyitható. E karrendszer felül a 11c kar útján a 6 hosszrúdra van rögzítve, és a 11a alsó karrész ] 2 tengely körüli elfordításával a C nyíl irányában elfordítja a 6 hosszrudat, amelyre viszont a 3 ablakelemek a 7 bilincs útján, a 7a csavarok segítségével szilárdan rögzítve vannak, így a 6 hosszrúddal együtt elfordulhatnak (2. ábra). Valamennyi ablaksorhoz egy-egy 11 nyitó-záró mechanizmus lehet hozzárendelve (az 1. ábrán az áttekinthe :őség kedvéért csak egyet tüntettünk fel), és ezek összekapcsolásával a teljes üvegházkomplexum ablakainak a nyitása központosítható, és automatikussá is tehető, ami viszont lehetőséget nyújt arra, hogy a szellőztetést a mindenkori páratartalom és hőmérséklet függvényében vezéreljük. A fenti vázszerkezet tehát alkalmas arra, hogy a 4 kapcsolórudak állításával a 3 héjazati elemeknek az 1 kereívázakhoz viszonyított távolságát változtassuk, és ezzel azok hajlásszögét tetszőlegesen állítsuk be, amivel biztosíthatjuk, hogy a napsugár ütközésmentesen jusson a növényházba. Amint ezt az 1 ábra bal oldalán levő legszélső ablakelem szaggatott vonalakkal jelölt helyzete érzékelteti, a 3 ablakelemek gyakorlatilag teljesen nyithatók, így 100%-osan szabaddá tehetjük a növényház 2 belső terét, gyakorlatilag úgy, mintha az üvegfelületet (héjazatot) a növények fölül teljesen eltávolítanánk. Mivel az előbbiek szerint egyetlen ablakelemet egyedileg és részlegesen is megnyithatunk, a mindenkori időjárási viszonyok figyelembevételével használhatjuk a növényházat, vagyis rossz idő esetén a teljes héjazat-felületet — a szellőzéshez szükséges minimális nyitás biztosítása mellett — lezárhatjuk, és így tökéletes védelmet nyújtunk, jó idő esetén viszont természetes, szabadtéri napfény és szellőztetési körülményeket teremthetünk 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3