159071. lajstromszámú szabadalom • Elektróda előnyösen aluminiumelektrolizáló cellákhoz

I 159071 4 felülete között, öntöttvassal történő sínbeágya­zásnál a horonyfalak sokszor már az öntöttvas beöntésénél, közvetlenül, az öntöttvas megder­medése után letörnek, vagy megrepednek. Az öntöttvas ugyanis /az öntést követő lehűlés során átmenetileg nagymértékben duzzad. Kézenfek­vőnek látszik a horonyfalak letörését oly mó­don meggátolni, hogy megnöveljük a horony falvastagságát, ill. lecsökkentjük annak magas­ságát. Ez azonban egyúttal a horony, ill. ennek megfelelően az elektródaáramvezető kereszt­metszetének a csökkenését is eredményezné. A kisebb keresztmetszetű elektródaáramvezető vi­szont ugyancsak növeli az egész elektróda vil­lamosellenállását. Ily módon az ismert elektróda­horony kiképzések azért is hátrányosak, mert nem teszik lehetővé az elektródaáramvezetők keresztmetszetének növelését, ami pedig a cel­laméretek növelésével egyre fokozottabb igény­ként jelentkezik. Az elektróda és elektródaáramvezetők között üzemközben kívánatos kontaktusnyomás növe­lése érdekében csökkenteni az elektróda és elektródaáramvezetők közötti rést, vagyis a be­ágyazó közeg, rétegvastagságát, pl. alumínium­elektrolizálókádaknál az öntöttvas, illetve a széntartalmú beágyazó döngölőmassza rétegvas­tagságát. Ezáltal ugyanis egyrészt csökken e ré* tegben előálló villamos feszültségesés, másrészt pedig csökken pl. az öntöttvas dermedése, vagy a széntartalmú beágyazó döngölőmassza kok­szosodása következtében előálló zsugorodás nagysága, amely a szóbanforgó koinitaktusnyo­más növekedését és ezáltal a kontaktusellenál­lás csökkenését eredményezi. E rés csökkentésé­nek öntöttvassal történő beágyazásainál határt s,zab az az ismert tény, hogy a kisméretű rések­ben a folyékony öntöttvas idő előtt megdermed, így az ilyen rések maradéktalanul nem tölthe­tők ki. ' A horonyfalak letörésével csökken a cellák, illetve az elektródák élettartama, és nem bizto­sítható amk kis villaroasellenállása, Az ismert ho­ronykiképzéseknél nem növelhető kellő mérték­ben az elektródaáramvezetők keresztmetszete, ezért különösen a nagyméretű cellák nem üze­meltethetők gazdaságosan. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszö­bölésén kívül a kontaktusellenállás csökkentése, ezzel egyidejűleg az elektródaáramvezetők ke­resztmetszetei növelhetőségének biztosítása, te­hát- végeredményben az elektródák élettartamá­nak növelése és azok villamosellenállásának csökkentése. Ezt a találmány szerinti elektróda hornyok geometriai alakjának célszerűbb ki­képzése révén érjük el. A találmány elektróda célszerűen szén-, vagy gi af itanyagból főleg alamíniumelektrolizáló cellákhoz, melyeknek az elektródavezető vagy sín, vagy hasonlók befogadására alkalmas egy, vagy több nyitott hornya van, amely horonynak egy vagy több áramátadó tere és munkatere van kialakítva, és e terek egymásba nyílnak, továb­bá az áramátadó teret célszerűen egy, vagy több belülről konkáv görbe felület és/vagy sík felü-5 let határolja, amelyek előnyösen érintőlegesen csatlakoznak egymáshoz. Azáltal, hogy az áram­átadó teret belülről konkáv — éles töréseket és szögleteket nem tartalmazó — palástfelület ha­tárolja az elektróda mechanikai roncsolódás nél­\D kül nagy kontaktusnyomások elviselésére alkal­mas. Ugyanakkor a munkatér az elektróda­áramvezetők egyszerű és jó beágyazhatóságát biztosítja. 15 A kiképzett munkatér biztosítja az elektróda­áramvezető egyszerű behelyezését a horonyba továbbá folyékony fémmel, pl. öntöttvassal való beágyazásnál lehetővé teszi, hogy kisméretű rést, tehát kis rétegvastagságú öntöttvasat al-20 kalmazzunk az elektróda és az elektródaáram­vezető között. A munkatérbe ugyanis a beágya­zó folyékony fém csak igen lassan dermed meg, ami biztosítja, hogy az áramátadó tér kontak­tusfelülete és az elektróda áramvezető közötti 25 vékony rés is megteljen folyékony fémmel pl. öntöttvassal, Egyik előnyös kiviteli alaknál az áramátadó teret belülről nézve konkáv palást alakú — elő­. nyösen körhengerpalást alakú — felület hatá­rolja. Egy másik előnyös kiviteli alaknál — amely főleg alumínium elektrolizáló cellák előreégetett anódjának kialakítására alkalmas — az áramt átadó teret körgyűrűpalást alakú felület hatá­rolja. További előnyös kiviteli alakoknál az áram­átadó- és/vagy munkateret határoló felületnek az elektródába nyúló vájatai vannak, amelyek egyrészt növelik az áramátadó felületet, más­részt pedig még tovább könnyítik az elektróda­áramvezetőnek folyékony fémekkel vagy ötvö­zetekkel — pl, öntöttvassal — vékony réteg­ben való beágyazását. A vájatokban ugyanis 4° lassabban dermed meg a folyékony fém. A találmány részleteit a rajzok segítségével ismertetjük, amelyek annak példaképpeni kivi­teli alakjait szemléltetik, 50 Az 1. és 2. ábrákon olyan kiviteli alakokat mutatunk be, amelyek előreégetett szén-, vagy gi afitidomokból a találmány szerinti kiképzés­sel készültek és alumínium olvadékelektrolizájó cellák katódfenékkiképzésére alkalmasak. Az 1. ábra az elektróda B^B vonal menti keresztmet­szetét, a 2. ábra pedig az A—A vonal menti hosszmetszetét mutatja be. Az 1 előreégetett 60 szénelektródába a rajzban nem jelölt katódsín, befogadására alkalmas az elektróda egyik vége és annak alja felé is nyitott, horony van kiké­pezve, amely két egymásba nyíló térből áll, mégpedig a 2 áramátadó térből és a 3 munka-65 térből. A 2 áramátadóteret a 4, 4a, 4b és.4c hen-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom