159061. lajstromszámú szabadalom • Fékrudazat vasúti járművekhez hézag-beállító szerkezettel és tárcsás fékkel

5 159061 6 ellen biztosítva van, azok hosszanti egyenesvo­nalú elmozdulást végeznek, éspedig tengely­irányban egymás felé közeledve. A'11 és 12 rúd ezen tengelyirányú mozgása azt idézi elő, hogy a csuklós mechanizmusok útján az 5 és 6 fékbeté­tek a 3 és 4 féktárcsákhoz szorulnak, ami a jár­mű lefékezését hozza létre. Amilyen mértékben az 5 és 6 fékbetétek kop­nak, olyan mértékben a 15 dugattyúrudnak egy­re hosszabb úton kell mozognia és ennek meg­felelően az emelőként működő 14 háznak is egy­re nagyobb szögelfordulást kell megtennie ah­hoz, hogy az 5 és 6 fékbetétek fékezőhatást fejt­senek ki a 3 és 4 féktárcsára. Egy bizonyos szög­elfordulási határ elérése után a 14 házban el­helyezett hézagbeállító létrehozza a hézag után­állítást, éspedig oly módon, hogy megváltoztat­ja a 14 háznak a 13 csőhöz viszonyított szöghely­zetét a hézagot csökkentő irányban — azaz a 13 csőnek az óramutató járásával ellentétes ér­telmű elmozdításával. A 3 és 4 féktárcsákat úgy kell kialakítani, hogy ezen tárcsák, valamint az 5 és 6 fékbetétek között igen kis hézag legyen. Ilyen módon a fékezőerőt átvivő csuklós mechanizmusnál az át­vitt erő nagy lehet anélkül, hogy indokolatlanul hosszú dugattyúlöketre volna szükség az előbb említett hézag állandó értéken tartásához. A nagy átvitt erő, ill: áttételi arányok révén le­hetővé yálik kicsi, s így olcsó és könnyű fékhen­ger alkalmazása, amelynek sűrített levegő fo­gyasztása is megfelelően igen kicsi. Amint az 1. és 2. ábrán látható, a 11 és 12 rúd elegendően nagy úthosszon mozgatható egymás felé ahhoz, hogy az 5 és 6 fékbetétek teljes elkopásukig a hézag kiegyenlíthető legyen anélkül, hogy a mechanizmusban akár geometriai változás, akár a fékrudazat által átvitt erő oly mértékű csök­kenése jönne létre, amely a fékek működésében lényeges változást idézne elő. A 4., 5. és 6. ábrán bemutatott kiviteli alak némely vonatkozásban eltér az előbb ismertetett fékrudazathoz viszonyítva. Az 1 forgótengely, a 2 kerekek, a 3 és 4 féktárcsák, valamint az 5 és 6 fékbetétek, továbbá a 7 és 8 kétkarú eme­lők, végül a 10 kettős járomkeretek mindkét példánál azonos megoldásúak. Ezzel szemben a 4., 5. és 6. ábrán látható fék­rudazatnál a 7 kétkarú emelők csuklósan kap­csolódnak a 22 ül. 23 emelőkarokhoz, amelyek másik vége ugyancsak csuklósan kapcsolódik a 24 kétkarú emelőhöz, amely viszont mereven van kapcsolva a 25 forgástengelyhez. A 25 for­gástengely a 26 csuklósrúdban van ágyazva, amely rúd ugyanakkor csuklósan csatlakozik a 27 jármű-alvázkerethez. Az említett 26 csuklós­rúd ily módon vízszintes irányban csekély len­gőmozgást is végezhet, a jármű haladási irányá­ra keresztben. A 28 fékhenger szintén a járműkerethez van erősítve és együtt dolgozik a 29 dugattyúrúddal, amely a csuklós rudazat egyik emelőjét alkotó 30 házhoz, csatlakozik csuklósan. Ez a 30 ház az automatikus hézag-beállító részét képezi, amely egy csigakereket foglal magában. A csi­gakerék a 25 forgástengelyre van ékelve. Az em­lített automatikus hézagbeállító olyan típusú, amilyent az 1 085 048 számú angol szabadalmi leírás ismertet. A 30 házhoz 31 kézifékrúd mozgást megenge­dő módon csatlakozik, s ily módon lehetővé te­szi, hogy a 29 dugattyúrúd és a 30 ház elmoz­duljon anélkül, hogy a 31 kézifékrudat befolyá­solná. A 4., 5. és 6. ábrán bemutatott, s az előzőekben ismertetett fékrudazat a következőképpen mű­ködik: A 28 fékhengerbe sűrített levegőt vezetve, a 29 dugattyúrúd kifelé mozdul el, úgy hogy az emelőkart képező 30 házat és a 25 tengelyt, va­lamint a 24 kétkarú emelőt az óramutató járá­sával ellentétes értelemben mozdjtja el, amint ez a 4. és 5. ábrán látható. Ez a mozgás a 22 és 23 emelőkarokat lényegében tengelyirányú hossz­mozgásra kényszeríti egymás felé, melyek vi­szont az 5 és 6 betéteket mozdítják a 3 és 4 tárcsa irányában. Ha az 5 és 6 betétek már meg­koptak, a 30 ház, mint emelőkar szögelfordulása meg fog haladni egy előre meghatározott mér­téket, amikoris az automatikus hézag-beállító működésbe jön és megváltoztatja a 30 háznak i 25 forgástengelyhez viszonyított szöghelyze­;ét, éspedig az óramutató járásának irányával megegyező értelemben. Ilyen módon a 29 du­gattyúrúd, valamint az emelőkarként működő 30 ház mozgásának szélső helyzetei lényegileg változatlanok maradnak az 5 és 6 fékbetétek elhasználódásának teljes időtartama folyamán, A 25 tengely a 26 csuklósrúdban van ágyaz­va, ilyen módon a vasúti jármű alvázkeretéhez viszonyítva odalirányban úgy mozdítható el, hogy a fékezőerő mindenkor egyenletesen van elosztva valamennyi fékbetétnél még akkor is, ha azok nem egyenletesen koptak el. Az automa­tikus hézagbeállítót megfelelő módon visszatart­juk a járulékos 32 csuklósrúd útján, amely a szükséges szabadságot megengedi. A 25 tengely­re a hézagbeállító csigakereke rá van ékelve. Az automatikus hézagbeállító a hézagbeállí­tást mindkét bemutatott találmány szerinti fék­rudazat — kivitel esetében két forgathatóan el­mozdítható forgatónyomaték-átadó elem vi­szonylagos szöghelyzetének megváltoztatása út­ján hozza létre, ahol is ezek az elemek az emelő­karként működő 14 ill. 30 ház, illetve a 13 csővel vagy 25 forgástengellyel összekapcsolt csi­gakerék. Több változtatás is végrehajtható ezen fékru­dazatoknál anélkül, hogy az igénypontokban meghatározott találmánytól eltérnénk. így pél­dául a 13 cső helyettesíthető két egytengelyű csővel, vagy például a fékhenger-egység sűrí­tett levegő helyett vákuummal is működtethető. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom