159047. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nitrogéndioxid és klór előállítására nitrozilkloridból

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. VI. 07. Ausztriai elsőbbsége: 1967. X. 11. Közzététel napja: 1971. I. 07. Megjelent: 1972. III. 15. (OE—148) 159047 Nemzetközi osztályozás: C 01 b 21/36; B 01 j 1/14 ^iMMthm^ Feltalálók: Dr. Schmidt Alfred vegyész, Linz/Donau, Gauster Wolfgang oki. vegyészmérnök, Linz/Donau, Prof. Dr. Weinrotter Ferdinand vegyész, Linz/Donau, Dr. Müller Walter vegyész, Leonding Linz m., Raab Güntfier oki. vegyészmérnök, Steyr, Dr. Sablatnög August vegyészmérnök, Linz/Donáu Tulajdonos: österreichische Stickstoff werke A. G. cég, Linz/Donau, Ausztria Eljárás nitrogéndioxid és klór előállítására nitrozilkloridból Egy korábbi javaslatnak — amely nem, tartozik a technika állásához — tárgya eljárás nitrogéndioxid és klór előállítására, adott esetben még klórt, nitrogéndioxidot és vízgőzt tartalmazó nitrozilkloridból oxigénnel nyomás nélkül 5 végzett oxidáció útján, amelyet az jellemez, hogy az oxidációt oxigénnel, oxigénben dús levegővel, vagy levegővel Végezzük két fokozatban, mimellett az első fokozatban 300—400 C°on a nitrozilklorid hasítását végezzük, az oxidált 10 elegyet; 100—200 C°-ra lehűtve teljesen lereagáltatjuk, ezután a kapott klórból, a még meglevő nitrozilkloridból és nitrogéndioxidból álló, nitrogénmonoxidtól csaknem teljesen mentes elegyből a klórt ismert módon elkülönítjük, konden- 15 zálás után. Ezen eljárás kivitelezése során előfeltétel, hogy a nitrozilkloridot s az oxigént — illetve az ezeket az anyagokat tartalmazó gázt — a reak- 20 ció hőmérsékletére előmelegítsük, ami történhet akár az alkatrészek összekeverése előtt vagy ez után. Ilyen hőmérsékleti értékek elérésére a legkedvezőbb módszer a hőkicserélés lenne az első fokozat reakcióterét elhagyó gázokkal, melyeket 25 100—200 C-ra le kell hűteni. Ez a nitrozilklorid esetében gyakorlatilag nem valósítható meg, minthogy fémből készült, szokásos hőkicserélőket a gázok korrozív természete miatt nem lehet használni, míg a különleges szerkezeti anya- 30 gokból, mint pl. titánból vagy tantálból készült hőkicserélők — a szükséges hőkicserélő felületek nagysága miatt — túlságosan drágák. Más közegekkel, így gőzzel vagy füstgázokkal, viszonylag könnyű ugyan elérni a legfeljebb 200 C°-ra történő előmelegítést, a 300 C° feletti hőmérsékletek elérése azonban csak nagy ráfordítással, pl. elektromos fűtéssel vagy speciális anyagból készült hcMcserélŐkben lehetséges, ami az eljárást gazdasági szempontból erősen terheli. Azt találtuk, hogy a nitrozilklorid-oxigén elegyet, illetőleg a főképp nitrozilkloridból álló gázelegyet, amely még nem tartalmazza az oxidálódáshoz szükséges oxigént, egyszerű és gazdaságos módon előmelegíthetjük a szükséges 300—400 C° reakcióhőmérsékletre, ha ezeket előbb a szokásos módon 150—220 C° — előnyösen 180—200 C° — hőmérsékletre felmelegítjük, és a forró gázt ezen hőmérséklet fenntartása közben legalább 1 másodpercig olyan katalizátorral hozzuk érintkezésbe, amely az itt uralkodó reakciókörülmények között salétromsavval szemben állandó. A szükséges oxigénmennyiséget emellett vagy oxigén, vagy oxigénben dúsított levegő, vagy levegő formájában adhatjuk hozzá, mimellett a nitrozilkloriddál képezett elegyet tetszőleges helyen, a katalizátoron való áthaladás előtt, vagy ezután is hozzá-159047