159043. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-tioureido-benzol-származékok előállítására
9 159043 10 3. kísérlet A cukorrépa cercospórás levélragyásodása elleni védelem ' A cercospórás levélragya kifejlődésének gátlását a cukorrépa leveleinek bepermetezésével vizsgáltuk. Az ültetvényből minden kísérlet számára négy 25 m--es táblát választottunk ki véletlenszerű elrendezésben. Amikor a leveleken kezdődő fertőzést észleltünk, 10 óránként 100 liter hígított permetlével permeteztük be a növényeket egy alkalommal. Egy hónappal a permetezés után táblánként 50—60 véletlenszerűen kiválasztott növényen megszámoltuk a fertőzött leveleket, és a levélragyásodás mértékét egy 0-tól 5-ig terjedő skálával határoztuk meg, ahol 0 az összes levél épségét, 5, a legtöbb levél kóros pusztulását jelentette. Az eredményeket a 4. táblázatban mutatjuk be. Vegyület 4. táblázat A permetlé hígítása vízzel A megbetegedés aránya 1 hónap-Aper- pal a metezés permeidején tezés után 25% 2. vegyületet tartalmazó nedvesítő por 1 — 250 TPTA nedvesíthető por TPTA: ón-trifenilacetát (20% hatóanyag) 1 -»1000 összehasonlító — 0,65 0,77 0,70 0,97 2,71 4,61 4. kísérlet Rizs levélhüvelyvarasodása elleni védelem A vizsgálandó vegyületékiből a 7. példa szerint nedvesíthető porokat készítettünk, és azokat vízzel hígítottuk. Az így kapott oldatot használtuk fel permetezésre. Egy cserép 5 leveles nagyságra nőtt rizsre (cserepenként 24—25 növény) 25 ml oldatot permeteztünk. Két nappal később a növényeket beoltottuk a rizs levélhüvelyvarasodását okozó gomba, a Corticium sasaki micéliumával, melyet egy kultúrán tenyésztettünk. A növényeket 2 napig inkubáltuk egy nedves kamrában 100% relatív nedvességtartalom mellett 25—30 C° hőmérsékleten, azután üvegházba vittük őket. Az inkubáció után 8 nappal minden cserépben megszámoltuk a fertőzött növényeket, és a fertőzés mértékét egy skálával határoztuk meg, melyen 0 a teljes fertőzésmentességet, 1 cserepenlként legfeljebb 5 fertőzött növényt, 2 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 cserepenként 6—15 fertőzött növényt, 3 pedig cserepenként 16 vagy annál több fertőzött növényt jelentett. Az eredményeket az 5. táblázatban mutatjuk be. 5. táblázat A vegyület száma Hatóanyagkonoentrá- A fertőzés ció foka (V/mi) Fitotoxicitás 1 500 0,00 2 500 0,00 3 500 0,00 4 500 0,50 5 500 0,30 6 500 0,30 10 500 0,50 19 500 1,00 23 500 0,80 24 500 0,50 neo-asozin 43,3 1,00 összehasonlító — 3,00 nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű bisz-tiouréido-benzol-származékok előállítására — ahol R és R1 1—12 szénatomos nem szubsztituált alkilcsoportot, nem szubsztituált vagy halogénatommal, metoxi- vagy, fenilcsoporttal szubsztituált 1'—2 szénatoroos alkikjsoportot, 2-—3 szénát amos alkenilcsoportot, 2—3 szénatomos alkinijLosoportot,, nem szubsztituált vagy halogénatommal, nitroyagy metilcsoporttal szubsztituált aromás gyűrűt, jelent. R2 ,és R 3 hidrogénatomot vagy metilcsoportot képvisel, X halogénatomot, nitro- vagy metilcsoportot jelent, n jelentése egész szám 0—3-ig és Y oxigén- vagy kénatomot képvisel —, azzal jellemezve, hogy a II általános képletű vegyületet — ahol R?, Ra, X és n jelentése a fenti — a III általános képletű vegyülettel reagáltatjuk, ahol R, R1 és Y jelentése a fenti. (Elsőbbsége: 1967. december 27.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfejlesztése fungicid készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy a kapott I általános képletű vegyületeket töltőanyagokkal, diszpergáló- és/ vagy nedvesítőszerekkel, továbbá adott esetben műtrágyákkal, más fungicid, inszekticid, akaricid vagy növekedésszabályozó hatóanyagokkal kombinálva fungicid készítménnyé alakítjuk. (Elsőbbsége: 1967. október 30.) 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfejlesztése fungicid készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy a kapott IV képletű vegyületet töltőanyagokkal, diszpergáló- és/vagy nedvesítőszerekkel, továbbá adott esetben műtrás
