159011. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzofurán-származékok előállítására

5 159011 elkészített gyógyszerkészítmények esetében, gyógyszerészetileg elfogadható savakkal képe­zett addíciós sók alakjában is alkalmazásra kerülhetnek. Ilyen célra oly savaikakai képezett sók jönnek tekintetbe, amelyeik anionjai a szó­baljövő adagolásiban, nem mutatnak saját far­makológiai hatást vagy valamely kívánatos farmakológiai hatással rendelkeznek. Előnyös, ha a gyógyszerkészítményeik hatóanyagaiként jól kristályosítható és nem vagy csak kevéssé higroszkópos sókat alkalmazunk. Az (I) álta­lános képletű vegyületekkel történő sóképzésre pl. a következő savak jöhetnek tekintetbe: sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, metánsziullfonsav, etándiszulfonsav, /J-hidroxi­etánsziultfonsav, ecetsav, almasav, borkősav, citromsav, tejsav, borostyánkősav, maleinsav, fumársav, aszkorbinsav, benzoesav, szalicilsav, fenáleoetsav, mandulasav, embonsav és 1,5--naiftalin-diszulfonsav. Az (I) általános képletű új henzofu;rán-szár­mazékok és gyógyszerészeti szempontból elfo­gadható savakkal képezett addíciós sóik orális, rektális vagy parenterális úton kerülhetnek beadásra. Eájdalmi állapotok gyógykezelésére emlősállatoknak napi 0,1—5,0 mg/kg testsúly, előnyösen 0,1—il,0 mg/kg parenteirális adagok, orális vagy rektális beadása esetén pedig napi 5—100 mg/kg, előnyösen 5—20 mg/kg adagok adhatók. Az orális vagy rektális beadásra al­kalmas adagolási egységek, mint drazsék, kap­szulák, tabletták illetve végbélkúpok előnyö­sen 5—100 mg/kg, az ampullák pedig előnyö­sen 5—,25 mg/kg (I) általános képletű benzo­furán-származélkot vagy ebből képezett, gyógy­szerészeti szempontból elfogadható sót tartal­mazhatnak. Az orális alkalmazásra szolgáló adagolási egységek a hatóanyagot, illetve annak gyógy­szerészeti szempontból elifogdható sóját 5% és 90% közötti mennyiségi arányiban tartalmaz­hatják. Az, ilyen készítmények előállítására a hatóanyagot pl. szilárd por alakú vivőanyagok­kal kombinálhatjuk; vivőanyagként pl. tejcu­kor, répacukor, szonbit, mamiit, keményítő­félék, mint burgonyakeményítő, kukorieake­ményítő vagy amilopektin, továbbá lamimária­por vagy citrusrvelőpor, cellulózszármazékak vagy zselatin alkalmazhatók, adott esetben simítószerek, mint magnézium- vagy kaleiuni­sztearát vagy polietilénglikolök hozzáadásával. Az ilyen keverékekből tablettákat vagy drazsé­magokat sajtolunk. Ez utóbbiakat pl. tömény cukoroldatokkal vonjuk be, amelyekhez még pl. arabméziga, talkum és/vagy titándioxid is adható. Alkalmazható bevonósizerként valamely könnyen illó szerves oldószerben vagy oldó­szerelegyben. oldott lakk is. Az ilyen bevotió­anyagokihoz színezékeket is adhatunk, pl- kü­lönböző hatóanyagmennyiségek megjelölése cél­jából. További, orális beadásra szolgáló adagolási egységekként zselatinból készült összedugható kapszulák vagy lágyítószert, pl. glicerint tar­talmazó zselatinból készült lágy zárt kapszulák is előállíthatók. Az előbbiek a hatóanyagot elő­nyösen simí'tószerrel, mint talkummal vagy 5 magnéziumsztearáttal és adott esetben stabili­zátaroikkal, mint nátriumimetajbiszulfittal vagy aszfcorbinsävval készített granulátumok alak­jában tartalmazhatják, míg a lágy kapszulák­ban a hatóanyag előnyösen valamely erre al­io kalmas folyadékban, mint folyékony polietilén­glikolokban oldott vagy szuszpendált alakiban alkalmazható, adott esetben szintén stabilizá­torok hozzáadásával. 15 Rektális alkalmazásra szolgáló adagolási egységekként pl. végbélkúpok készíthetők, amelyek az (I) általános képletű benzofurán­-származékot vagy annak gyógyszerészeti szem­pontból elfogadható sóját valamely semleges 20 zsíralappal kombinálva tartalmazzák; készít­hetők zselatin-rektálkapszulák is, amelyekben a hatóanyagot polietilénglikolokiban elosztva alkalmazhatjuk. Az intramuszkuliáris vagy adott esetben 25 intravénás beadásra szolgáló ampullázott ké­szítmények célszerűen az (I) általános kép­letű benzofurán-származék víziben, oldható só­ját tartalmazzák hatóanyagként, előnyösen 0,15.—5% koncentrációban, adott esetben . erre 30 alkalmas stabilizátorok és/vagy puifferanyagok hozzáadásával készített vizes oldatban. Az említett kiszerelési alakok előállítási mód­ját közelebbről az , alábbi előírások szemléi-35 tetik: a) 10 g 2-i(p-etoxibenziil)-5-iklórH2,l 3^dihidro-3--([ß-^dietilaimiinoJ-etill^S^benzofiuranol-hidr'O-kloridhoz 30 g tejcukrot és 5 g nagydiszper-40 zitású kovasiavat keverünk, a keveréket 5 g zselatin és 7,5 g glicerin desztillált vízzel ké­szített oldatával megnedvesítjük és szitán át­nyoímva szemesésítjük. A szemcsézett anyagot megszárítjuk, szitáljuk és gondosan összekever-45 jük 3,5 g burgonyakeményítővel, 3,5 g talkum­mal, és 0,5 g magnézium sztearáttal. Ebből a keverékből 1000 dlb, egyenkint 65 mg súlyú és 10 mg 'hatóanyagtartalmiú tablettát sajto­lunk. 50 b) 500 g 2.-(p-e.toxi!benzil)-5-klór-;2,3-dihid!ro­-3-í[2-i()l-pirrolidinil)^etil], H3Hbenzoifora!nol-hidro­kloridhoz 550 g tejcukrot és 292 g burgonya­keményítőt keverünk, a keveréket 8 g zselatin alkoholos oldatával- megnedvesítjük és szátón 55 átnyomva szemesésítjük. A szemcsézett anyagot megszárítj'Uk, 60 g burgonyakeményítőt, 60 g talkumot, 10 g magnéziumszitearátot és 210 g nagydiszperzitású szilíciuimidioxidot 'keverünk hozzá, miajd ebből a keverékből 10 000 db, g0 egyenkint 150 mg súlyú és 50 mg hatóanyag­tartalmú tablettáit sajtolunk; a tablettákon kívánt esetben, a finomabb adagolás megköny­nyítésére osztáhomyokat is kialakíthatunk. c) 10 g 2-(p-etoxiibenzil)-5-&lör-,2,3-dihidro-65 -3^[2-í(dietila'mino)-etil]J 3-!benzöfuranol-ihidro-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom