158969. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-karbalkoxi-1-tia-izokromán-1,1 dioxid-származékok előállítására
158969 c) a IV. általános képletű vegyületeket, ahol Rí, R2, R3. és R 4 jelentése az előzőekkel egyező, közönséges nyomáson vagy légritkított tériben megolvasztásig felhevítjük vagy , 5 d) az V; általános képletű vegyületeket, ahol Rí, R2, R3 és R^-szúbsztituensek jelentése az előzőekkel egyező, tömény kénsawal kezeljük, célszerűen szolbahőmérsékleten. Az észtarezést vlégezihetíjiük katalizátor nélkül 10 vagy katalizátorok jelenlétélben. Ilyenek pl, az ásványi savak vagy ezek savanyú sói, pl. a klórszulfomsav, a bóirtrifluorid, a tionilklorid, az aeetilklorid vagy klórhangyasav észterek. 15 A reakciót célszerű melegen végezni, pl. a megfelelő alkohol forrpontján. Magas forrpontú alkoholok alkalmazása esetén elegendő a reakció hőmérsékletét 90—>li20 C°-ra emelni. Katalizátorként tionilkloridot vagy klórhangyasav 20 észtereket használva az észterezés szobahőmérsékleten is elvégezhető, de ilyenkor lényegesen hosszabb reakcióidő szükséges. Az a) szerinti eljárásnál az I. általános kép- 25 létű karbonsaivészterek kiválnak a reakcióelegyből és így elkülöníthetők. Más esetben a feleslegben levő alkohol ledesztillálható és a maradékot, a nyers karfeonsavésztert, vizes nátriumhidrogénkarbonát oldattal kezeljük. Ekkor 30 az át nem alakult karbonsavak elválnak az észtertől. A nyers terméket ezután vízzel mossuk, majd a szokásos módon tisztítjuk, pl. szerves oldószerekben vagy megfelelő oldószer-keverókeklben történő átkristályoslftással. 35 A b) szerinti eljárásnál a reakció befejezése után, ha a II. általános képletű vegyületek szervetlen say-lhaloidokkal való kezelésre átalakultak a 1:11. általános képletű vegyületekké, a fe- 40 leslegben levő sav^halogenidet eltávolítjuk. Ez célszerűen desztillálással történik, mielőtt még a III. általános képletű vegyületeket alkoholokkal átalakítanánk az I. általános képletű vegyületekké. Ennél az eljárásnál a kapott I. általános 45 képletű vegyületek tiszta focnmálban válnak ki a reakció-elegyből, még melegen vagy az elegy lehűlése közben. A c) szerinti eljárással előállított nyerster- 5p méket megőröljük, majd vizes és alkoholos mosással tisztítjuk és szükség esetén szerves oldószerből átkristályosítjuk. Az a) és b) eljárási változatok kiviteléhez 55 szükséges II. általános képletű vegyületek előállítása történhet pl. a VI. általános képletű vegyületek tömény kénsavas kezelésével. A VI. általános képletnél az Rí, R2 és R3 jelentésié w előzőekben megadott és R5 egy karíboxil-, karb- 60 alkoxi-, karbamoil-. vagy egy . karibonitril-csopoirtot jelent. Hal pedig haloigénatoinot jelöl. A tömény kénsavas kezelés szobahőmérsékleten történik, ezt követi a vízzel való hígítás és a híg kénsavas oldatnak 70—90 C°-ra való fel- $=, melegítése. A II. általános képletű vegyületek előállítása történhet a VII. általános képletű vegyületeknek híg ásványi savakkal való elszappanosításával. A VII. általános'képletben R1; R 2 és R3 jelentése az előzőekkel egyező. A c) szeprinti eljárás változatnál kiindulási anyagként a IV. általános képletű vegyieteket használjuk, amelyeket a VIII. általános képletű vegyületekből állítjuk elő. A VIII. általános képletben B.lt R 2 , R» és Hal jeleintése az előzőekben megadott, R7 pedig egy kanbonitriicsoportot jelöl. A VIII. általános képletű vegyületeket szobahőmérsékleten tömény kénsavval kezeljük, majd a reakcióelegyet vízzel felhígítjuk és végül a kivált 2^(i/?-halogén-/,'-karboxietil)-í4,5-dialkoxi-benzolam.mánium l s7u!fonátszármazékokat a megfelelő alkoholokban való melegítéssel elászterezzük. 1. példa: 2.9 g 3~karboxi-i6,7+diimetoxi-l-tia-izokirornán-1,1-dioxidot és 5)0 ml metanolt 1—2 csapp tömény kénsav jelenlétében 6 órán át forralunk. A lehűlt reakció-elegyet leszívatjuk és a nyers 3-karbometoxi-8,7-dimetoxiJ l-tia-!Ízokromá'n-1 ,1-dioxidot (3 g) metanol és aceton eiegyéből átkristályosítjuk. Olvadáspontja 2llíl—214 C°. A kitermelés: 2,8 g, mely az elméleti kitermelés 92,7%Hának felel meg a 3-karbometoxi-6,7-d!iii3toxi-I-tia-izofcromán-il,l-dioxidra számítva. A vegyület képlete CX^HMOTS, molekulasúlya 302,3. Elemzése: számított: C 47,S8, H 4,67, S 10,61 mért érték: C 47,71, H 4,58, S 10,73 2. példa: 2,9 g S^kariboxi-ßJ-dimetoxi-l-tia-izokromian-1,1-Jdioxidot és 10 g tionilkloridot visszafolyató hűtővel felszerelt lombikban vízfürdőn 8 órán át forralunk. A feleslegíben levő tionilklorid lehajtása után a nyers 3-kló;r-karboníl-6,7-dímetoxi-il~tia-i:zokromjáin-4,l-dioxidot 60 ml metanollal elegyítjük és a keveréket 1—2 óra hosszat forraljuk. Kiválik a 3-kar!bometoxi^6,7--dim£tGxi~l-tia-izokramán-4,l-dioxid, melyet a reakoió-elegy lehűlése után leszívatunk, metanollal kimosunk és megszárítunk. (Olvadáspontja 2,11-^21,4 C°). A kitermelés 2,3 g, mely az elméleti 9-2,7%ának felel meg. 3. példa: 2,9 g 3-kaAoxi-6,7-dimetoxi-l-tia-izokiromán-1,1-dioxidot 130 ml abszolút etanolban 20 órán át forralunk. A felesleges etanolt a reakcióelegyből kihajtjuk, a maradékot vizes nátrium-2
