158956. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-halogén-7-dexoxi-1'-demetil-linkomicinek előállítására

158956 sókká pl. úgy, ho: gy a szabad bázisokat a meg­felelő savval 7,i0 pH-ra vagy ez alatti értékre — előnyösen kíb. 2,6 pH-tra — semlegesítjük. Erre a célra alkalmas savak az alábbiak: sósav, kénsav, foszforsav, ecetsav, iborostyánkősav, citromsav, tejsav, maleinsav, fumársav, emibon­sav, Mórsav, palmitinsav, nyálkasav, kámfor­sav, glutársav, glikolsaiv, ftálsav, fooxkősav, lau­rinsav, sztearinsav, szalicilsav, 3-fenilszalicil­sav, 5-ifenilszalicilsav, 3-metilglutiársav, o-szui­fobenzoesav, ciklopentánpropionsav, 1,2-ciklo­hexándikairbonsav, ciklohexánkaiibonsav, okta­deicenilbarostyánkősav, oktenilborostyánkősav, ímetánszulifonsav, benzolszulfonsav, híeliantin­sav, Reinecke-sav, dimetilditiakarbaminsav, cik­lohecxilszulfaminsav, hexadecilszuMaminsav, ok­tadecilszulfaniinsav, szorbinsav, monoklórecet­sav, undécilénsav, 4Vh!Ídroxiazob,enzol-4-,sz!ulfon­sav, oktadecillkénsav, pikrinsav, benzoésav, fa­hójsav és hasonló savak. A jelen találmány szerinti eljárással előállí­tott II képtetű r-demetil-vegyületek és ezek savaddiciós sói bakteriumellenes aktivitással rendelkező ismert szerek, amelyeknek Gram-ne­gatiív mikroorganizmusokkal szemben tanúsított aktivitása nagyobb, mint a megfelelő I kép­letű vegyületeké. Ezen túlmenően a 7(S)Hklór­-7-dezoxi-ir-demetillixiikomicin és rokonszáríma­zékai mint maláriaellenes szerek is hatásosak. Strep tomyces punipalus sp. nov., Streptomyces Venezueláé Streptomyoes Venezueláé Aspergillus ornatus Scopulariopsis brevicaulis, Trichoderma virdde, Streptomyces spectalbilis Streptomyces apectabilis NRRL 9529; NRRL 35,28; NRRL 352,7; NRRL 2291; ATCC 7903; NRRL 1762,; NRRL 2494; és NRRL 2792. tion (ATCC), Washington, D. C. A Streptomy­ces piunápalus NRRL 31529 különösen előnyös a jelen találmány gyakorlati megvalósításánál., 5 A találmány szerinti eljárásiban alkalmazott Streptomyces punipalus sp. nov. NRRL 3529 mikroorganizmust Alma Dietz {Upjohn Rese­arch Laboratories) tanulmányozta és jellemezte. 10 Streptomyces punipalus sp. nov. NRRL 3529. A tenyészet jellemzésénél felhasznált anya­gokat és módszereket az alábbi közlemények ismertetik: 15 20 25 30 A fentiekben említett I kópletű kiindulási vegyületek és ezek savaddiciós sói szakmai kö­rökben már ismertek, lásd például: 3 380 892 számú USA szalbadalmi leírás 6,76 202 és 705 345 35 számú belga szabadalmi leírás (engedélyezve 1966. augusztus 8-ián, illetve 1968. április 19-én), 1474 237 számú francia szalbadalmi leírás (engedélyezés napja: 1967. február 13.) 66/0319 és 66/0320 számú déJafiriikai szabadalmi leírás, (ezek engedélyezési napja: 1967. január 25.), továbbá Magerlein és társai „Chemical Modifi­cations of Lincomycin", Antibiotics and Che­motherapy (1966), 727—'236. oldal. A találmány szerinti mikrobiológiai eljárást az jellemzi, hogy valamely I kópletű 7-halogén­-7-dezoxilinkomicint az alábbi felsorolásban szereplő valamelyik mikroorganizmus hatásá­nak tesszük ki: 40 45 50 55 60 Ezek a mikroorganizmusok ismert források­ból beszerezhetők, ilyen pl. a Northern Utiliza­tion Research and Development Branch, H. S. Department of Agriculture, Peoria, Illiohis (NRRL) és az American Type Culture Collec- gg Dietz A., „Streptomyces steffisburgenis sp. nov." J. Bacteriol. 94:20122—301216, 1967. Shirling E. B. és D. Gottlieb, „Methods for characterization of Streptomyoes species," In­tern. J. System Bacteriol, 16: 31:3—340, 1966. Ismertetés Szín-jellemzők. Légmiicéliumok rózsaszíntől­rózsaszínes sárgásbarnáig. Melanin-pozitív. A külső megjelenést Ektaohrome színes filmen az 1. táblázat ismerteti. Az összehasonlító szín-jel­lemzők a 2. táblázatban találhatók. A kultúrát a Tresner és Backus szerinti színsorozatban (Appl. Microbiol. 11 :335—338, 1963) a vörösbe (R) és a sárgába (Y) helyezhetjük el. Mikroszkópiai jellemzők. A termőtestek nyi­tottan spirálisak (RA)— spirálisak (S) Pridhani és társai (Appl. Microbiol, 6; 52—^719, 1958) fel­fogása 'értelmében. Rendesen a termőtesték a végükön szorosan csavarodottak. A spórák szá­ma a láncban meghaladja az 50-et, ezek simák, néha ujjperec alakúak (phalangiform), (J. Bac­teriol. 91 : 19,98-^20015, 1966). A .spórák felülete hullámos és azon többféle felületi részlet figyel­hető meg. Tenyésztési és biokémiai jellemzők. Lásd a 3. táblázatiban. Szénhasznosítás. A tenyészet növekedési ké­pességét szénvegyületeken a Pridham és Gott­lieb-féle szintetikus táptalajon (J. Bacteriol. 56: : 107—114, 1948) ós ennek Shirling ós Gottlieb által módosított változatán (Intern. J. System Bacteriol. 16 : 313—340 1966) határoztuk meg. Az előbbin jó növekedés volt, D-xilózon, L-^ara­binózon, D-fruktózon, D~gal akt ózon, D-glükó­zon, D^mannózon, maitózon, celloSbiózon, dextri­nen, oldható keményítőn, glicerinen, moziton, nátráumaieetáton, nátriuímcitrátoin és nátrium­szukcináton; mérsékelt volt a kontrollon, ram­nóz-on, szacharózon, laktózon, raffimózon, inuíi­non, dulcitoin, Dnmanniton, D-szorbiton és a szalicimon; gyenge volt fenolon, krezolon, nát­riumformiáton, nátriumitartaráton és nátrium­szaliiciiáton. Nem volt növekedés nátriumoxalá­ton. Az utóbbinál nem volt növekedés az egy-2

Next

/
Oldalképek
Tartalom