158944. lajstromszámú szabadalom • Veszteségmentes túláram-, illetve rövidzárlat-védelem tranzisztoros tápegységeknél

158944 3 4 történő rövidzárlat esetében a megnövekedett ánaim átfolyik a soros áteresztő tranzisztoron, amelyen egyben megjelenik a teljes tápfeszült­ség is ós így a túl disszipálás — célszerű mé­retezés esetén — elkerülhetetlen. Üzenni állapotban az ellenálláson eső feszült­ség a hatásfokot rontja, különös tekintettel ak­kiuimulátaros táplálásánál, Amper-nagyságrendű fogyasztásikor. Az la. és lfo. ábra szerinti kapcsolásoknak megfelelő áramköröket ismertet az amerikai „RCiA Power Circuits Manuel" című szakköny­ve, ahol a li93—;19i6 oldalakon közli a zárlatvé­delem nagyveszteségű karakterisztikáit. A két jellemző kapcsolás szerint felépített berendezés működését az alábbiak szerint kö­vethetjük. Ilyen esetben a kimenő feszültség csökkené­séből származó feszültség többlet a T4 tran­zisztorra kerül és tartós túlterhelés esetében azt tönkretes.zi ((itúldisszipál). Számszerű példánál: U6e 24V, Uftißttaib 20V, Iki 2*A. Üzemszerű mű­ködésben a T4 tranzisztor 8 W-ra van igénybe véve, 2,5 A tiúiteiiheMs esetében a kimenő fe­szültség pl. 16V, a T4 tranzisztorra eső feszült­ség 9¥, az áram 2,15 A, a T4 tranzisztor 22,5 W-ra van igénybevéve. lenő köröket, vagy az üzemi disszipációt meg­haladó zárlati .áramot eredményező zárlatvé­delmi áramköröket ismertet. Ismeretesek még billenő multivibrator áram­körökkel vezérelt túláraim, illetve rövidzár vé­delmek, ezeknek a hátránya a túlságosan nagy alkatrész igény és aránytalan bonyolultsága, egy egyszerű stabilizált tápegységhez viszo­nyítva. Teljes védelmet nyújt a jelfogóval kombinált védő áraimkor, de mint elektromechanikus al­katrész, igen jó minőséget igényel, a veszteséges működtetés itt is jelentkezik, továbbá lassú .működésénél fogva minden esetiben célrave­zető. Célunk olyan kapcsolási elrendezés kialakí­tása, amely lehetővé teszi egy tranzisztoros, stabilizált tápegység tökéletes védelmét a fel­lépő rövidzárlat vagy túláraim ((tetszőlegesen' be­állítható) esetében. A megoldás teljesen elekt­ronikus és nem tartalmaz sem elektromecha­nikus, sem pedig késleltető alkatrészeiket, biz­tosítva a rendszer azonnali aikcióképességét. Jellemzője a vezérlést Végző minimális teljesít­mény, valamint az a tulajdonsága, hogy a zár­lat vagy túláram fennállásáig nem teszi lehe­tővé a fogyasztó visszakapcsolását. Elektromos vesztesége, illetve feszültség igénye 0,1 W rendű. A találmány szerinti berendezés működését a 2. ábra alapján ismertetjük. A teljesítmény T4 tranzisztoron átfolyó ter­helő áraim tized volt rendű, feszültségesést lé­tesít az R5 ellenálláson, nyitó irányú, de a nyi­tást még el nem érő szintű feszültséget adva a kísteljesítniényű T5 tranzisztor bázis-emittere köze. A T4 tranzisztor kollektor-emittarét áthidaló R6 (kOhtm rendű) és R7 (Oihim rendu) ellenál­lásból álló osztó lánc szerepe, amely ellenállá­sok diódákkal is belyéttesítihetőlk, a követke­zők: Terhelés növekedésnél vagy rövidzárlatnál az R5 ellenálláson eső feszültség eléri a nyitó szintet, a T5 tranzisztoron és az R 4 ellenálláson kollektor áram folyik. Ennek hatására a T3 tranzisztor záróirányba vezérli a T4 tranzisztort, a kollektor-emitter között növekedik a feszült­ség, ez a feszültség az R6 és R, ellenállásból álló osztón jelentkezve lavinaszerű áram növe­kedést okoz a T5 tranzisztoron és egyben a T3 tranzisztor bázisára zárófeszüleséget ad. En­nek hatására záródik a teljesítmény T4 tran­zisztor es a teljes tápfeszültség megjelenik a kollektor és emitter között. Ilyen állapotban a berendezés rövidzárási ára­mát az Rg—-R7 osztó értéke, Valamint a T 4 és T3 tranzisztor Ice/He határozza meg, amely egy 5 Amperes 12V-os tápegységnél kisebb, imint 2)0 mA. A túláram, vagy rövidzárlat megszűnése után Hasonló módon működik az :1b. szerinti kap­csolás alapján felépített berendezés, azzal a kü­lönbséggel, hogy az R2 és R3 ellenállásból fel­építet* fesziültségosztióra kötött T2 tranzisztor émitteire a kimenő feszültség csökkenése irá­nyáben tolódik záréirányba, és így a lezárás gyorsabb — de mint fent — a kimenő feszült­ség értéke a részleges túlterhelés függvényé­iben itt is ugyanúgy változtat, illetve a túl­disszipálás előállhat, ami a T4 tranzisztor el­pusztulásához vezet. — 20—25 alkatrészből (4 félvezető) felépített zarlatvédő jelfogós áram­kört ismertet az Iníefrmetall kapcsolásokat tar­talmazó saakfcöttyve. Á Siemens kapcsolási pél­dákat közlő szakirodalom többféle ségédféiszült­ségeket igénylő sok alkatrészből felépített bil- 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Az U stab/n (.2. ábra) kapcsokra csatlakozó terhelés növekedése esetén az Rx ellenálláson 20 feszültségesés áll elő, a T2 tranzisztor bázisa nyitó irányú feszültséget kap a Dx korlátozó diódán keresztül, ennek következtében a T2 kollektor körében található R4 ellenálláson (a Tx tranzisztor munka elleniállása) megniöveke- ^5 dik a feszültségesés és így a T3 , illetve T 4 tran­zisztor bázisa záró irányba tolódik el. (la. ábra). Hátránya, hogyha egy stabilizált. feszültséget szolgáltató tápegységtől azt kívánjuk, hogy a kimenő feszültsége ne változzon, — mert a fo- 30 gyasztó, feszültség érzékeny rendszer — akkor ez a megoldás nem használható, mert egy név­legesnél nagyobb terhelés esetén (részzárlat, vagy bármilyen okból növekvő terhelés esetén) a kimenő feszültség a T2 tranzisztor vezérlése 35 folytán csökken, és a túlterheléstől függően bármilyen értéken megállhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom