158931. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olyan NP vagy NPK trágyák folyamatos előállítására, amelyek P2O5 tartalmának legalább 90%-a oldható

158931 3 4 kib. 20—40%-nyi maradék mennyiségének fiele! meg, ezután keveréfctrágyákká dolgoznák fel. E kalciumion-tiartálom következtében nem kapnak olyan tülágyát, amely vízben legalább »0,%rág oldható P2

Or,-«t tartalmaz. Az NP, ill. NPK trágyák előállításánál tehát a találmány szerinti eljárás célja egyrészt vízben legalább 90%-ig, előnyösen legalább 95%ig oddbiató PaOs-ot tartalmazó trágyáik előállítása, másrészt a feltárási folk megjavítása olyan műtrágyák folyamatos előállításánál, amelyek N : P9O5 súlyviszonya kisebb mint 1,7 : 1, ezenkívül , a gipsz-csapadék minőségének további megjavítása oly órtefleimlbén, hogy a hatékony szűrőfelület m2~e óránkinit 3/4—1 tonna gipszet legyen képes kiszűrni. E célok elérését a találmány szerint a következő rendszabályok kombinációja teszi lehetővé: 1) A nyeirsifoszMt egy részének feltárására először a feldolgozandó nyeretfosizifátHmennyiség 25—75 súly%-át első reakciózónában legalább 40 súly%, előnyösen 50—©5 súly% salétroansawal, kalciuimnitnát és. foszforsav képződése mellett didjuk; 2) a toáloiumni'trát és foszforsav keletkező oldatát annyi cirkuláló, gipszmentes, fosztforsavtartalmú anyalúggal hígítjuk, hogy a gipsz kicsapódása után a végeredményben szűrendő gipsz-szuszpenzió legfeljebb 30 súly%, előnyösen 17—23% gipszet tartalmazzon; 3) a gipszet kénsav hozzáadásával, salétronisav vdsszaialatkulása melleitt, kicsapjuk és a nyeirsfoszfát-mennyiség maradék részét a viszszanyert salétromsavval, kalciuimnitrát és foszforsav képződése medeitt oldjuk és — amenynyiben ez a salétromsav-mennyiséig ne;m elegendő — a még megmaradt nyersfoszfátot a cirkuláló anyalúgban foglalt foszforsavval, rnonbfcaiciumfoszfát képződése mellett • oldjuk; 4) a gipszet újból kicsapjuk az oldatban levő kaloiumnitrátnaík és ammóniuimszulfátaak ill. káliumszulifáitnaík reagáltatásával valamint az oldatban levő monokalciuniifosztatnak és kénsavnak reagáltatásával; 5) az így kapott gipsznszuszpenziót maradék -talanu'l vagy részlegesen szűrjük, miközben a mennyiség meg nem szűrt részét adott esetben az első kicsapó fokozatba visszavezetjük, továbbá a gipszmentes anyákig szükséges mennyiségét mint hígítószert visszavezetjük és az anyalúg maradék részét — melyben foglalt P^Qs-mennyiség megközelítően a feltárt nyeirsfoszfát mennyiségének felel meg — elvezetjük' és semlegesítéssel, bepáriássial és szemcsézéssel — mely műveletek már ismerték — szilárd trágyává tovább dolgozzuk fel. A találmány szerinti eljárás lényeges jellemzője a nyersifoszfát két feltárózónájának állandó szétválasztása, valaimimt a két gipsakicsapó fokozat tartós különválasztása. A gipsz ezáltal a második fokozatban csakis szulfátionok 'ás már oldott nyerstfoszfát reakciója folytán képződik. A rajz egyetlen ábrája a találmány szerinti eljárás megvalósításához használt berenidezes egyik lehetséges kiviteli alakját vázlatosain tünteti fel, mely berendezés a sorhakapcsolt 1—6 keverőtartálydkat, 8 szűrőt, 10, 11, 13 és. 18 vezetékekét és 7, 9, 12 szivattyúkat tartalmazza. A nyarsfoszifátot és. a salétromsavat a 14 ill. 15 vezetéken át az 1 keverőtartályba juttatjuk, amelyben végbemegy a nyersfoszfát feltárása kaleiumnltrá'ttá és foszforsavvá. Az így kapott feltárási folyadék egy túlfolyón át a 2 keverőtlartályba jut, melybe egyszersmind a 10 vezetéken át a giipszmentes hígítóoldatCHt és esetleg a 1.3 vezetéken át a gipsz-zagyot vezetjük. Ezenkívül a 16 vezeték annyi kénsavat vezet he, amely minden körülmények között elegendő ahhoz, hogy az oldott kalciumnitrátot gipszszé és salétrom savvá átalakítsa. A 2 keverőtartályban, képződött gipsz-szuszpenizió, mely szabad salétromsavat tartalmaz, egy túlfolyón, a 3 keverőtartályba folyik, melybe még a 17 vezetéken keresztül a feltárandó nyersifoszfát maradékát is bejuttatjuk. Az utóraafctorkénlt szereplő 4 keverataritályon át a most ismét kalciumnitrát tartalmú oldat, az 5 kisv.srőtíartályba folyik, ahol a 18 vezetéken át belépő .ammónium- vagy fcáliumszulifát-oldiaitfal és — amennyiben az oldat monofcalciumíoszfátot tartalmaz — megfejelő mennyiségű kénsaiwal a gipszet másodszor is kicsapjuk. A kicsapódás az 5 keverőtartályban kezdődik és az 5 tartályt követő 6 keverőtartályban ér vécét A képződött gipsz-^zagy egy részét a 6 keverőtartályiból a 12 szivattyún és 13 vezetékien át a 2 üti. 3 keverőtartályakba visszavezethetjük ; ekkor a maradékot a 7 szivattyú segítségével a 8 szűrőn át szűrjük ki. A szűresnél lecsapódó gipsz, melynek mennyisége a feltárt nyeirsfoszifátban levő kalcium mennyiségének felel meg, a 9 vezetéken át távozik, míg a foszíforsav ás ammóniuimnitráit és/vagy káliumnitrát így kapott oldatának egy része a 19 szivattyún és 10 vezetékem keresztül körfolyamatba jut. megmaradó része pedig bizonyos menynyiségű foszforsavval, mely a 14 és 17 vezetékeken át bevezetett nyersfiaszfáit-mennyisógneik felel meg, a 11 vezetéken keresztül további feldolgozás végett távozik. Jó gipsz-csapadék elérésére szükség esetén a második gipszkicsapó fokozatból glipsz-szuszpenziót vezethetünk vissza az. első gipszkicsapó fokozatba, pl. akkora mennyiségben, amelynek gipszrésze a kicsapandó gipsztömeggél egyenlő. Az eljiárás megindításához a szükséges cirkuláló mennyiség vízbői vagy előre elkészített, foszforsav- és amimóniumnitráit^tartialmú oldatból ill. gipsz-szusizpenzióból állhat. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2