158887. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés fázisjavító kondenzátorok önműködő be- és kikapcsolására

158887 5 6 9 és 10 diódák közé kapcsolt 12 feszültségosztó ellenállás segítségével lehet elvégezni. A hídátlót képező 11 feszültségosztó segítségével lehet az érzéketlenségi sávban a 12 feszültségosztóval beállított cos q> érték és a sáv szélső pontjai közötti kívánt aszimmetriát megvalósítani, ami az UL és Uc

vezérlőfeszültségék viszonyában jelentkezik. A hídátló egyetlen ellenállásból való kiképzése az aszimmetria egyszerű beállíthatóságán kívül azért is előnyös, mivel a C és L pontok között megjelenő feszültség Uc és UL megosztott komponense a két erősítő fokozatot szinkronban vezérli nyitás illetve lezárás irányában. Ha a 11 feszültségosztó két ellenállásból állna és a 'mérőáram betáplálása nem a hídátló L pontjába, hanem a feltételezett két ellenállás közös pontjába történne, akkor az Uc és UL időbeni együttfutása nem lenne biztosítható. Az érzéketlenségi sáv szélességének beállítására a két erősítő fokozat bemenetének közös ágában elhelyezett 13 változtatható ellenállás szolgál. Így egy szabályozási tartományt (pl. cos <p 0,9 ... 1,0) és a tartományon belül optimális értéket (pl. cos (p 0,95) három, egymástól független hatású elemmel lehet beállítani. Első lépésként célszerű az optimális érték beállítása a 12 ellenállás segítségével, — ekkor C és L pontok között a feszültség zérus értékű — majd 13 változtatható ellenállással a sávszélesség, végül a 11 feszültségosztóval az optimális érték és a sáv határértékei közötti viszony kijelölése. Jelen kapcsolásban a fázisérzékeny egyenirányítóhíd a hálózati áram és feszültség vektora közötti fázisszöget vele egyenértékű feszültségre alakítja, melynek nagysága a beállított optimális érték és a tényleges érték közötti különbséggel arányos, iránya pedig az optimális érték és a tényleges érték különbségének előjelét fejezi ki. Ezen feszültség Uc és UL komponense két szimmetrikus erősítőt vezérel, az egyiket nyitás, a másikat lezárás irányába. Az érzéketlenségi sáv alsó (induktív) felében jelentkező hibafeszültség hatására az Uc feszültséggel vezérelt erősítő bemenő 14 tranzisztorának bázisa az emitterhez képest pozitív feszültséget kap, tehát lezár. Ugyanakkor az UL hatására a 15 tranzisztor nyitóirányú vezérlést kap, a megnövekedett kollektor áram következtében lecsökken a kollektorfeszültség és vele együtt a következő fokozat 16 tranzisztorának bázisfeszültsége is, ami csökkenti a kollektoráramot, tehát a kollektorfeszültség növekedését eredményezi. Az érzéketlenségi sáv alsó határértékénél a kapcsolóüzemű 17 tranzisztor bázisfeszültsége eléri az átbillenéshez szükséges szintet, a tranzisztor ellenállása minimálisra esik, így a kollektor körében levő 18 jelfogó gerjesztő áramot kap és meghúz. Zárja az elektronikusan késleltetett meghúzású 19 segédrelé áramkörét, amely bekapcsolja az első kondenzátortelep mágneskapcsolóját. Egyúttal meghosszabbítja a gerjesztő áramkört a következő 20 segédrelé felé. Amennyiben a hálózatra kapcsolt kondenzátortelep elégséges fázisszögkompenzációt hozott létre, amely megszünteti a 17 tranzisztor áteresztő állapotát, úgy a 18 jelfogó elenged, megszakítja a segédrelék áramkörét, ezáltal a 19 relé elenged, a 20 relé pedig nem is tud meghúzni, mivel késleltetése jóval nagyobb, mint a szabályozási kör többi egységének eredő időállandója. Az egyes fokozatok kapcsolása közötti szükséges késleltetést változtatható ellenállásból és kapacitásból felépített integráló elem biztosítja, míg a reléláncok bekapcsolásának késleltetését a 21 és 22 elektronikus integráló relé adja, amelyen 0—5 perc késleltetési idő állítható be. A reléláncot tetszőleges számú és kapcsolási vázlatú — számtani, mértani vagy vegyes sor szerinti •— egység alkothatja. A 17 és 24 kapcsolóüzemű tranzisztor fokozat beszabályozott visszahatása — amelyet a 28 és 29 emitterellenállások változtatásával lehet eszközölni — következtében, a kapcsoló rendszer kikapcsolása kisebb vezérlő feszültségnél következik be, így a segédreléláncot vezérlő 18 és 25 jelfogó nem az érzéketlenségi sáv határértékeinél fog elengedni, hanem az optimális értékhez közelebb eső értéknél (2. ábra). A találmány szerinti kétpontos szabályozó készülék a IIL és he kapcsolási hiszterézis következtében mindkét irányú hibajel esetén is a beállított optimális érték közelébe szabályoz, ami különösen durva szabályozás esetén előnyös. A meddőteljesítmény függvényében történő szabályozás a 2 kapcsoló „m" állásba való átkapcsolása útján lehetséges, ekkor a hídátló 11 ellenállásán jelentkező feszültség nemcsak a hálózati áram és feszültség közötti fáziseltolástól, hanem ,az áram értékétől is függ, amit a 30 el-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A mágneskapcsolók bekapcsolását vezérlő 19, 20 20 stb. segédrelék csak addig vannak üzemben, amíg a kondenzátortelepék hálózatrakapcsolását követő fázisszög kompenzáció meg nem szünteti a szabályozási eltérést. Ekkor a relélánc gerjesztő áramköre a 18 jelfogó elengedésével 25 megszakad, és a mágneskapcsolók saját tartókörükön keresztül kapcsolódnak a hálózatra. Az érzéketlenségi sáv felső határértékénél az Uc feszültség (szaggatott vonallal jelölve) ad nyitóirányú vezérlést a 14, 23, 24 tranzisztorból fel-30 épített erősítőnek, míg UL feszültség lezárja a másik erősítőt. A 25 jelfogó meghúzása most a mágneskapcsolők kikapcsolását vezérlő segédrelék áramkörét zárja. Elsőként a 26 segédrelé működik, megszakítja a nyugvó érintkezőjén 35 keresztül vezetett első kondenzátortelep mágneskapcsolójának tartókörét és záró érintkezőjével lehetővé teszi a következő 27 segédrelé meghúzását. A rendelkező jel késleltetett lépésekben végigfut a reléláncon és annyi segédre-40 lé fog meghúzni, tehát annyi mágneskapcsoló enged el, ahány kondenzátortelep kikapcsolása szükséges a szabályozási eltérés megszüntetéséhez. 3