158843. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tiazolidin-származékok előállítására
3 158843 4 Az I általános képletnek megfelelő vegyületek előállítható sóinak példáiként a hidrokloridokat, hidrobromidokat, szulfátokat, nitrátokat, maleátokat, fumarátokat, laktatókat, etánszulfonátokat, foszfátokat citrátdkat, valamint egyéb a gyógyászatban alkalmazható néni toxikus savakkal képzett sókat említjük. Az I általános képletű új helyettesített tiazolidin-származékok értékes gyógyászati tulajdonságokkal rendelkeznek. így sajátságos központi idegrendszeri hatásuk révén fokozzák a sztrichnin és antagonizálják az interneuronális depresszánsok hatását. Ilyen tulajdonságú vegyületek az irodalomban eddig nem voltak ismertek. A kiindulási vegyületként alkalmazott II általános képletű tiokarbamidok szintén új vegyületek, melyeket 2,6-diklórfenil-izotiocianátból és az R—NH2 általános képletű aminokból — ahol R jelentése fenti — állíthatjuk elő. A találmányt az alábbi példák szemléltetik. 1. példa 20 g l-(2,6-diklór-fenil)-3-metil-tiokarbamidot 20 ml 1,2-dibrómpropánnal s 20 ml izoamüalkohollal 15 órán át forralunk. A kivált csapadékot lehűtés után leszívatjuk, s dibrómetánnal, majd száraz éterrel mossuk. Az így nyert 2-metilimino-3-(2,6-diklór-fenil)-4-metil-tiazolidin-brómhidrátot (16 g) 70 ml forró vízben oldjuk, csontszénnel derítjük, s konc. vizes ammóniával meglúgosítjuk. A kiváló terméket kloroformmal felvesszük, majd az oldószert lepároljuk. A visszamaradó 2-metilimino-3-(2,6-diklór-fenil)-4-metil-tiazolidin 66—69 C°-on olvad. A kiindulási vegyületként alkalmazott l-(2,6--diklór-fenil)-3-metil-tiokarbamidot 2,6-diklórfenil-izotiocianát és metilamin reagáltatásával állítjuk elő, o.p.: 181—183 C°. 10 15 20 25 30 2. példa 35 g l-(2,6-diklór-fenil)-3-metil-tiokarbamidot 35 ml l,2-dibrómpropanol-3-mal és 35 ml izoamilalkohollal 20 órán át forralunk. Lehűtés után az elegyhez 35 ml száraz étert adunk, a kiváló csapadékot leszívatjuk, s dibrómetánnal, majd száraz éterrel mossuk. Az így nyert 2-metilimino-3-(2,6-diklór-fenil)-4-oximetil-tiazolidin-brómhidrátot (25 g) 600 ml forró vízben oldjuk, csontszénnel derítjük, s konc. vizes ammóniával meglúgosítjuk. A kivált 2-rmetilimino-3-(2,6-diklór-fenil)-4-oximetil-tiazolidm abs. alkoholból átkristályosítva 188—190 C°-on olvad. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás az I általános képletű tiazolidinszármazékok és azok sóinak előállítására — ahol R 1—5 szénatomszámú alkilcsoportot, Rí hidrogént, metil-, etil- vagy oximetil-csoportot jelent — azzal jellemezve, hogy a II általános képletű tiokarbamidokat, ahol R jelentése a fenti, a III általános képletű di'halogenidek — ahol X helyettesítetlen vagy metil-, etil- vagy oximetilcsoporttal helyettesített etilénláncot jelent •— legalább ekvimoláris mennyiségével reagáltatjuk, majd adott esetben a kapott terméket valamely savval képzett addíciós sóvá alakítjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót a III általános képletű dihalogenidekben mint ol-35 dószerben az elegy forrpontján végezzük. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a reakciót 2—5 szénatomszámú egyértékű alifás alkoholok-40 ban az elegy forrpontján végezzük. 1 rajz, 3 (képlet A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 7108541. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 2