158842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás homodiszperz, aktív poliamid-por előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTARSASAO ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADAL LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. III. 25. (GO—1091) Közzététel napja: 1970. XII. 05. 158842 Nemzetközi osztályozás: C 08 g 53/03 Megjelent: 1971. XII. 31. Wnyrtár .. ) Feltalálók: Dr. Uskert Andor vegyészmérnök, 70%, Néder Ágnes vegyésztechnikus, 30%, Tulajdonos: Gyógyszerkutató Intézet, Budapest Eljárás homodiszperz, aktív poliamid-por előállítására A találmány tárgya eljárás homodiszperz, nagy fajlagos aktivitású poliamid-por előállítására bármilyen alakú, szilárd, előnyösen hulladék poliamidból. Poliamid alatt a találmány értelmében olyan lineáris makromolekulákból álló !5 anyagokat értünk, melyekben a (—CH2 — )n és —CO—NH— molekula-részek szabályos rendben követik egymást. Az ilyen poliamid-típusú műanyagok laza 10 szerkezetű, nagy fajlagos felületű pora egyre fontosabb szerephez jut a vegyipar adszorpciós műveleteiben. Előnye, hogy egyesíti magában a nagy aktív felülettel rendelkező szilárd adszorbensek és a megoszlásos kromatográfiában hasz- 15 nált duzzadóképes töltetek kedvező tulajdonságait. Mind a szemcsék felülete, mind pedig az oldószerben megduzzasztott szemcsék belső molekuláris szerkezete részt vehet egyes anyagok szelektív, rendszerint reverzibilis megkötésében. 20 Sok esetben a műanyaggyárak présporként forgalomba hozott, és legtöbbször mechanikai úton aprított termékeit használják fel az említett vegyipari feladatok megoldására. Az ilyen őrleményekben az előállítási mód folyománya- 25 ként a szemcsék fajlagos felülete viszonylag kicsi, a szemcsék belseje kristályos, kevéssé duzzadóképes szerkezetű. A rendkívül szívós anyag aprítása csak különleges gépi berendezésekkel és jelentős energia-felhasználással oldható meg. 30 Az egyöntetű szemcsenagyság csak a tapadós szemcsékből álló őrlemény nehezen kivitelezhető szitálásával biztosítható. Lényegében mechanikai aprítást alkalmaz a 3 377 323 sz. amerikai szabadalom is, mely szerint a poliamidot autoklávban 6—10 atm nyomás alatt 160—180 C°-os forró vízben keveréssel diszpergálják, majd a kapott szuszpenziót fojtószelepen keresztül alacsonyabb nyomású térbe fecskendezik, ahol a túlhevített víz gőzzé alakul, a poliamid finom por alakjában ülepszik le. Az eljárás különleges, költséges berendezést igényel, a magas hőfok nem kedvez a nagy, aktív fajlagos felület kialakulásának. Aktívabb felületű és amorf belső szerkezetű anyag előállítását teszi lehetővé a 2 977 342 sz. amerikai szabadalom, mely szerint a mechanikai úton előaprított poliamidot 80%-os hangyasavban oldják, majd vizes hangyasav hozzáadásával csapják ki. — Hasonló kicsapásos módszert ismertet E. Stahl „Dünnschicht-Chromatographie" (Springer 1967. 44. o.) c. művében. Mindkét módszer közös hátránya, hogy az anyag vontatottan és kolloid finomságú szemcsék formájában válik ki, a kiszűrt anyag a szűrőn öszszetömörödik, szárításkor pedig olyan szilárd rögökké áll össze, hogy azok felaprítása ismét mechanikus aprítógépek alkalmazását teszi szükségessé. — Az így készült porok szintén 158842
