158837. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy ariloxialkánsav és sói előállítására

158837 7 8 rázzák a 2n(4-bifenuiloxi)-dodekánsavnak és sóinak előállítását, de a találmány terjedelmét semmiképpen sem korlátozzák. A hőmérsékleti adatok Celshtö fokokiban vannak megadva. a hatóanyagot előnyösen granulátum formájában tartalmazzák, csúsztatószerekkel, így talkummal vagy magnéziumsztearáttal és adott esetben stabilizátorok'kal, mint nátriummetabiszulfittal (ÍNaaS^Os) vagy aszkoribinsavval összekeverve. A lágy kapszulákban a hatóanyag előnyösen valamilyen alkalmas folyadékban, így folyékony polietiMngnkolokban oldott vagy szuszpendált állapotban van, mimellett ezekhez ugyancsak adhatunk stabilizátorokat. Rektális alkalmazásra szolgáló adagolási egységként például a kúpok jönnek tekinteiibe, melyek a hatóanyagnak valamilyen kúpalapanyaggal való kombinációjából állnak. A kúpalapanyagok lehetnek természetes vagy szintetikus triglicerid- (pl. kakaóvaj), polietilénglikolvagy megfelelő magasabb molekulasúlyú zsáralkohol-alapúak. A zselatin végbélkapszulák a hatóanyagot polietilénglikolokkal kombinálva tartalmazzák. A következő előiratok közelebbről megmagyarázzák a tabletták és a drazsék előállítását: a) 1000 g 2-(4-biifenililoxi)-dodekánsavat öszszekeverünk 550 g tejcukorral és 292 g burgonyakeményítőivel, a keveréket 8 g zselatin alkoholos oldatával megnedvesítjük és szitán át granuláljuk. Szárítás után hozzákeverünk 60 g burgonyakeményítőt, 60 g talkumot, 10 g magnéziumsztearátot és 20 g nagydiszperzitású sziliciumdíoxidot, majd a keverékből 10 000 db egyenként 2D0 mg súlyú és 100 mg hatóanyagot tartalmazó tablettát préselünk. A tabletták finomabb adagolás céljából kívánt esetben osztó-rovátkákkal lehetnek ellátva. b) 100 g 2H(4-bifeniriloxi)-dodekánsavat 16 g kukoricakeményítővel és 6 g nagydiszperzitású sziliciumdioxiddal alaposan összekeverünk. A keveréket 2 g sztearinsavnak, 6 g metileellulóznak és 6 g sztearinnak kb. 70 ml izopropilalkohollal készült oldatával megnedvesítjük és III jelű (Pp. Helv. V) szitán át granuláljuk. A granulátumot kb. 14 órán át szárítjuk, majd III—Illa jelű szítán átdolgozzuk. A granulátumhoz ezután 16 g kükorieakeményítőt, 16 g talkumot és 2 g magnéziumsztearátot keverünk és 1000 drazsémagot préselünk belőle. Ezeket 2 g sellakból, 7,5 g arabgumiból, 0,Í15 g sZínezékanyagból,. 2 g nagydiszperzitású sziliciumdioxidból, 25 g talkumból és 53,35 g cukorból készített tömény sziruppal vonjuk be és megszárítjuk. A kapott drazsék súlya egynként 260 mg és azok drazsénként 100 mg hatóanyagot tartalmaznak. A következő előirat a kúpok előállításának megmagyarázására szolgál: Kúp-masszát készítünk 10,0 g 2-(4-biíenililoxi)-dodakánsaviból és 183,5 g Adeps solidusból és ebből 100 kúpot öntünk, amely egyenként 1Q0 mg hatóanyagot tartalmaznak. A következő példák közelebbről megmagya-1. példa: 8 g (0,021 mól) 2-i(4-bifeniIiloxi)-dodekánsav-metilésztert és 1,5 g (0,027 mól) káliumhidroxidot feloldunk 50 ml metanolban és az oldatot 2 órán át visszafolyatás köziben forraljuk. Ezt követően a metanolt elpárologtatjuk, a maradékot vízben oldjuk (szükség esetén az oldhatatlan alkatrészeket éteres kivonatolással eltávolítjuk) és a tiszta oldatot 2 n sósavval megsavanyítjuk. A kicsapódott nyers 2-(4-bifenililoxi)-dodekánsavat leszívatjuk és vízzel mossuk. A vegyület metanol-víz elegyből végzett kétszeri átkristályoBítás után 110—illí

2°-on olvad. Teljesen analóg módon hidrolizálható a 2-^(4^bifenililoxi)-dodekánsav-etilészter is. A kiindulási anyagként szolgáló metilésztert a következőképpen állítjuk elő: a) 14,15 g (0,08© mól) p-tfenil-fenol 100 ml abszolút dimetilformamiddal készült oldatához keverés közben hozzáadunk 3,1 g 50%-os nátriumhidrid szuszpenziót (0,065 mól) és az anyagot a gázfejlődés befejeződéséig tovább keverjük. A p-fenil-ifenol-nátriumsó így kapott szuszpenziójához hozzáadunk 16,7 g (0,067 mól) 2--bróm-dodekánsav-metilésztert és az elegyet 15 órán keresztül 80°-on keverjük. Ezután a dímetilformamidot kb. 1 Torr nyomáson elpárologtatjuk és a maradékot éterben oldjuk. Az éteres oldatot vízzel és 1 n nátrium'hidroxidoldattal kirázzuk, amig a vizes fázis már nem tartalmaz p-ífenil-fenolt. Az éteres oldatot ezután vízzel semlegesre mossuk, nátriumszulfáí felett szárítjuk és bepároljuk, amikoris visszamarad a kristályos .2H(4-lbifenililoxi)-dodekánsav-metilészter. Metanolból átkristályosítva az észter 39—60°-on olvad. b) A 2-i(4-bi!fenililoxi)-dodekánsav-etilésztert az 1. példa a) pontjával analóg módon p-fenil-fenol-nátriumsóból és 2-bróm-dodekánsav-etilészterből állítjuk elő abszolút etanolban. Az anyagot olaj formájában kapjuk és azt a hidrolízishez közvetlenül felhasználjuk. 2. példa: 36,35 g (0,1 mól) 2-i(4-bifenililoxi)-dodekánsavat metanolban oldunk. A kapott oldathoz hozzáadunk 3,8 g (0,095 mól) karbonátmentes nátriumhidxoxidot és szárazra pároljuk. A maradékot éterrel extraháljuk és így megszabadítjuk a kiindulási anyagoktól, ami után a tiszta nátriumsó marad vissza. Ennek olvadáspontja 350° felett van. 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4