158832. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üvegszerű és vitrokristályos anyagú tárgyak edzésére

158832 dienst idéz elő. Az üvegszalag a tartályban el­helyezett 34 hengerek alatt halad el és ekként végigmegy az egész ömlesztett sófürdőn. A 2. ábra szerinti berendezés így működik: 5 Az üvegszalag sebességét és a 21 tartály mé­reteit úgy választjuk meg, hogy a szalag mind­egyik része tíz percig marad a 21 tartályban. A balszélső hőcserélő hőmérséklete 800° és a többieké egyenként 5, 0°-kal kisebb, úgyhogy a fürdő hőfoka a tartály kimenő vége közelében 600°, mely az üveg lágyulási pontja fölött van. Mialatt az üvegszalag bármely része a fürdő­ben tartózkodik, az üveg felületi rétegeibe lépő lítiumionok nátriu<mionokát helyettesítenek és ez az ioncsere az üveg hőmérsékletének fenti csökkenése alatt megy végbe. A tartály elha­gyása után a 28 hengert megkerülő üvegszalag a 20 kamrában folytatja vízszintes mozgását. A kamra következő szakaszában a szalag to­vább hűl, ami után a kémiai edzőfürdőből tá­vozó szalagot sámaradiványok eltávolítására víz­zel megmossuk, majd meleg levegővel meg­szárítjuk. A mosó- és szárítóhelyeket a rajz nem tünteti fel. 8 Szabadalmi igénypontok: Az edzőhatást természetesen módosítani lehet a hőcserélők hőfokának beállításával. Amint fentebb már említettük, a találmány szerinti eljárás folyamán az ioncsere végbe­mehet valamely üvegtárgy és rajta bevonat alakjában jelenlevő közeg között is. Erre közöl­jük a következő példát. Mésznátron üveglapot 490°-ra előhevítettünik és ugyanezen a hőfokon gyorsan bemerítettük káliumnitrát fürdőbe és kivettük ebből. A kihúzott lapot teljesen be­borította a káliumsó vékony rétege. Ezután a lapot hűtőkamrában lassan, tíz óra alatt le­hűtöttük 490°-ról 350°-ra, majd leöblítettük és megszárítottuk. A kezelés eredményeképpen az üveg felületi rétegeiben nyomófeszültségek lép­tek fel. Egy összehasonlító kísérletben azonos össze­tételű üveglapot ugyanígy kezeltünk, azonban annak hőfokát az egész tízórás időtartam folya­mán 490°-on rögzítettük. Ekkor az üveg felületi rétegeiben keletkezett nyomófeszültségek kiseb­beknek mutatkoztak, mint előbb. A találmány szerinti elj árassal kezelt lap továbbá víz kémiai hatására kevésbé reagált, mint az állandó hő­mérsékleten edzett üveglap. 15 20 25 30 35 40 45 50 1. Eljárás üveg és vitrókristályos anyagú tár­gyak, mint mésznátron üveglapok és szalagok erősítéslére kémiai edzéssel, azzal jellemezve, hogy az ionok, különösen alkálifémionok kicse­rélődése folyamán, így célszerűen az alatt, míg kálium- vagy litiumionok helyettesítik a tárgy­ban levő nátriumionokat a tárgynak és vala­mely közegnek, mint ömlesztett kálium- vagy litiumsónak, vagy kálium- vagy litiutmsót tar­talmazó ömlesztett anyagkeveréknek érintkez­tetésekor, a tárgynak az ioncsere megkezdésé­hez szükséges hőmérsékletre való esetleges elő­melegítése után, a tárgy felületi rétegének hő­mérsékletét 40—200 C°-kal csökkentjük a ki­lágyulási hőfok fölötti hőfoktai-toményban az ún. magas hőfokú edzésnél, Vagy pedig a ki­lágyulási hőfok alatti tartományban abban az esetben, ha a tárgyba hatoló ionok, mint káli­umionok nagyobbak a tárgy -helyettesített ion­jainál, így a nátriuimionoknál, aholis adott eset­ben a tárgyat, előnyösen üvegszalagot, üveg­húzógép húzóövezetéből kiindulva, az iontar­talimú közegen keresztül vezetjük és a közeg hőmérsékletét a tárgy átvezetési útján csök­kentjük. (Elsőbbsége: 1967. IV. 28.) 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganato­sítási módja üvegből vagy vitrókristályos anyagból készült tárgyak erősítésére, azzal jel­lemezve, hogy az ioncsere kezdeti hőmérsékle­tét magas hőfokú edzésnél legalább 1,05 Tg-re választjuk, míg ha a tárgyba hatoló ionok, mint káliumionok nagyobbak a tárgy helyet­tesített ionjainál, így a nátriumionoknál, akkor az említett kezdeti hőmérsékletet legalább 0,0 Tg-re választjuk. (Elsőbbsége: 1968. III. 27.) 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az ioncsere alatt a tárgyra a vele érintkező köze­get bevonat alakjában felvisszük. (Elsőbbsége: 1968. III. 27.) 4. Berendezés az 1—3. igénypontok bárme­lyike szerinti eljárás foganatosítására, azzal jel­lemezve, hogy a berendezés a következőket tar­tataiazza: közegfürdőt (7, 32) tároló legalább egy tartály 1(1, 21); a tárgyat a tartályba be-és abból kivezető szervéket, legalább egy tartőt (11), amely hajtott hordozószervre (17) van sze­relve, Vagy pedig folytonos üvegszalagot (19) az említett tartályba (21) be- és abból kivezető hengereket, ül. görgőket (25, 28, 34); a fürdő­ben a kívánt hőmérséklet-gradienst fenntartó szerveket, így legalább egy hőcserélőt (8, 33). (Elsőbbsége: 1967. IV. 28.) 2 rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Igazgatója. 7108441. Zrínyi (T) Nyomda, Budapest V., Balassi Bálint utca 21—23. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom