158829. lajstromszámú szabadalom • Elrendezés villamos berendezések hiszterézis jellegű védelmére

158829 3 4 A találmány szerinti áramköri elrendezés ki­alakítható úgy is, hogy a maximális áramszint felett lekapcsoló tranzisztor bázispontja szele­pei ő hatású elemen — diódán vagy tranzisztoron — keresztül a közösített emitterű feszültségérzé­kelő és beállító tranzisztor kollektorainak egyi­kéhez csatlakozik, továbbá a beállító tranzisztor bázispontja közvetlenül vagy ellenállásosztón ke­resztül stabil feszültségű pontra van kapcsolva, míg a feszültségérzékelő tranzisztor bázispont­ja a tápegység egyik kimeneti pontjához vagy a tápegység két kimeneti, pontjához 'kapcsolódó ellenállásosztó osztáspontjára csatlakozik. A találmány szerinti áramköri elrendezéssel felépített készülék előnyei, hogy a védelmi és szabályozó rendszer a hiba megjelenése es a védelem működésbe lépése közötti idő tekinte­tében tág határok között beállítható, továbbá a leszabályozás szintje olyan kicsivé tehető, hogy a kiszolgált berendezés hibás működése esetén nem károsodik egyetlen alkatrész sem. További előny, hogy a védelmi rendszer érzé­kenysége magas, automatikusan működik és a kiszolgált berendezés által megkívánt áram alsó és felső tolerancia-határa a készüléknél pontosan beállítható. Az 1. ábra szerinti fesziültséggenerátor-karak­terisztika alapján látható, hogy amint a terhe­lőellenállás annyira lecsökken, hogy US Í mel­lett már nagyobb lenne a kimeneti áram, mint Im , a készülék szabályozó rendszere billenés­szerűen kis áramú áramgenerátorrá alakul át. A generátor árama I? . Amennyiben a terhelő­ellenállás értéke növekszik, a kimeneti feszült­ség eléri az Uv értéket (állandó lg miatt) és a szabályozó rendszer visszabillen feszültséggene­rátoros üzemmódba, ahol ismét US f stabil fe­szültséget szolgáltat. így az ábráiból látható, hogy ha a terhelőellenállás (RÍ) kisebb mint Ustfl-m hányados, a tápegység Ig áramú áram­generátorként üzemel, ha pedig R/ nagyobb, mint USÍ/IV, a tápegység stabil US Í feszültséget szolgáltat. Ha RÍ értéke a két hányados közé esik, akikor a tápegység üzemmódja R; előző értékétől függ (hiszterézis jelleg). A találmány egy példakén ti kiviteli alakját a 2. ábrán látható rajz szerint ismertetjük. A Ts soros szabályozó elem egyik kimeneti pontja egyrészt az Rs áramérzékelőn keresztül a tápegység egyik kimenetére, másrészt Rj, Cx közvetítő áramköri elemeken keresztül túláram­érzékelő Ti tranzisztor bázisára kapcsolódik. A túláramérzékelő Tj tranzisztor emittere a a imiaxiiimális ánamszint felett lekapcsoló T2 tran­zisztor emitterével együtt, a T3 meigfogó-tranzisz­tor erníiitteréihez kapcsolódik. A T3 megíogó­tnanzisztoir bázisa R2, R3 ellenállásokon keresz­tül —U0 feszültségre kapcsolódik. A túláram­érzékelő Ti tranzisztor kollektora egyrészt Di kapcsolóeleimén Iteereszitül Ts soros szabályozó elem veziérlőbemieneitiáre, másrészt Pj, Rg ellen­állásosztón keresztül a .miaxiimális árlamszint fe­lett lekapcsoló T9 tranzisztor tózlisára kapcsoló­dik. Az említett báziskivezetésre kapcsolódik to­vábbá a T6 szelepelő hatású vezérlő elem egyik kivezetése is, melynek bemenete a T4 beállító­tranzisztor kimenetével van galvanikus kapcso­latiban. A T4 beállítótranziszitor báziskivezetése a P2 , Rio ellenállásosztón keresztül kap stabil U2 feszültséget, míg emittere közösítve a feszültség­érzékelő Ts tranzisztor emitterével az R 5 ellen­álláson keresztül -f-iU0 feszültségre kapcsolódik. Az említett feszültségéraékelő T5 tranzisztor bá­ziskivezetése az R8 , R 9 ellenállásosztón keresz­tül a tápegység kimeneti pontjához csatlakozik. A találmány szerinti áramköri elrendezés működése a 2. ábra alapján a következő: Az érzékelő és jeladó szerepet betöltő Rs el­lenálláson folyik át a tápegységet terhelő — kimeneti — áram. Az Rs ellenálláson keletke­ző feszültség R1; C x áramköri elemeken, mint szűrőn keresztül a Tx túláramérzékelő és a maximális áramszint felett lekapcsoló T2 tran­zisztorokiból álló Sicíhmitt-trigger bemenetére jut. A Sdhmitt-kör egyik stabil állapotában a maximális áramszint felett lekapcsoló T2 tran­zisztor vezet, míg a kör másik tagja, valamint T3 megfogótranzisztor lezárt állapotban van­nak. A lezárt túláramérzékelő Tj^ tranzisztor kollektorán levő —U0 , illetve az ehhez közeli értékű feszültség hatására a Dx dióda mint kap­csolóelem záróirányú előfeszítést kap. A P1; R 8 ellenállásosztó beállítása olyan, hogy Im -R s fe­szültség hatására a Sdhmitt-trigiger átbillen: maximális áramszint felett lekapcsoló T2 tran­zisztor lezár és az emitterköri csatoláson ke­resztül Tj túláramérzékelő és T3 megfogó-tran­zisztorokat vezetésbe billeníti át. így a D( dióda kinyit és az említett vezetésbe billentett és ilyenkor differenciálerősítőként működő tran­zisztorpár segítségével vezérli a Ts soros sza­bályozó elemet. A differenciálerősítő egyik be­manstére a kimeneti áramimial airányos jel, míg a másik bemenetére stabil feszültség jut s így a szabályozó rendszer áraimgenerátorként mű­ködik. Az így kialakított áramgenerátor I.? ára­ma az R2, R3 ellenálliásosiztóval a kívánt érteik­re állítható be. A differenciálerősítőként működő T4 beállító-, valamint T5 feszültségérzékelő tranzisztorokat P2 , R10 ellenállásosztóval úgy állítjuk be, hogy a T6 szelepelő hatású vezérlőelem túlterhelés esetén zárva legyen. Ha a terhelőellenállás nö­vekszik, az állandó kimeneti áram miatt na­gyobb lesz a feszültség a kimeneten. Ez a megnövekedett feszültség a T5 feszült­ségérzékelő tranzisztor vezérlő bemenetét pozi­tív irányba tolja el. Ha a terhelő ellenállás oly mértékben növekszik, hogy a T6 szelepelő hatá­sú vezérlő elem nyitott állapotba kerül, akkor a T2 maximális áramszint felett lekapcsoló tranzisztor vezérlő bemenete negatívabb poten­ciálra kerül, miáltal a Schimitt-trigger vissza­billen eredeti stabil állapotába. Ezen I„ vissza­billenési áraim, értékét P2 , Rm ellenállásosztó segítségével állíthatjuk be. Az említett állapot­ban a maximális áramszint felett lekapcsoló 10 15 20 25 30 35 40 45 50 5b 60 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom