158816. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés áramszolgáltató telepek kimenő feszültségének befolyásolására

158816 5 6 adódik, ahol az Ea részfeszültség vektora az E 2 résztfeszültség vektorától <p fázisszöggel tér el. Az 1 oszcillátor Uoz feszültségének vektorával az "Utót feszültség vektora ß szöget zár be. Hogy az 15tot feszültséget konstans értéken tartsuk olyankor, amikor a 149 fogyasztón a feszültségviszonyok változnak, az Ej részfeszült­ség <p fázisszögét a 14 differenciálerősítőn, a 9 vezérlőkészüléken és az 5 inverteren át vál­toztatjuk. Egyidejűleg változik azonban a ,3 szög is. Kétvezetékes elrendezésnél ez nem kri­tikus. Az a hátrány, hogy a fogyasztónál levő viszonyok alapján történő feszültségszabáiyo­zásniál Változik az Utol feszültség vektorának ß fázisszöge is, csak háramvezetékes átviteli rendszernél és aszimmetrikus terhelésnél érezteti hatását. A jobb érthetőség kedvéért az lb. ábra a három Utoti, Utón és XJtots feszültségek vek­torait mutatja a nulla-rvezeték és az első, máso­dik és harmadik — a rajzon nem ábrázolt — vezetékek között. A teljes feszültségek ezen vektorai egymáshoz képest 1120 °-ra el vannak tolva. Az Utoti feszültség vektora az Eu és E2l részfeszültségek vektoraiból tevődik össze, amely részfeszültségek a két inverterről adód­nak, amelyek az első vezetékre dolgoznak. Az TJton feszültség vektora az E12 és E 2 2 reszfe­szültségek vektorainak vektoriális összegezésébői adódik. Az utóbbi részfeszüiltségeket a második vezetékre dolgozó két inverter állítja elő. Az Utoi3 feszültség vektorait az E13 és E 23 reszfe­szültségek vektoraiból kapjuk, amely feszült­ségeket a harmadik vezetékre dolgozó két in­verter szolgáltait. Ezek szerint teihát hat in­verter van a kör alakú forgómező képzésére és az inverterek párosával dolgoznak egy-egy vezetékre. Mindegyik párban csak az egyik inverter végezheti a <p szöggel való fáziselto­lást. Az En, E12 és Eis reszfeszültségek vekto­rai képezik tehát a <plt <p 2 és (ft fázisszögeket az E21, E22 és E2a részifeszültségek hozzájuk rendelt vektoraival. Az lib. ábrán szemléltetett szimmetrikus terhelésnél ezen szögek: a fi, a <F2 és q>$ egymással egyenlőek. Ilyen módon az egyes vezetékek 15 to ti, Uío/2 és Utot?, feszült­ségének vektorai és az oszcillátort U0i, U„2 és U03 feszültségének vektorai között levő ß u ß 2 és ^3 szögek egymással egyenlőek. Az ugyanarra a vezetékre dolgozó inverterpár oly módon van felépítve, ahogy azt az 1. ábra mutatja. Tartalmaz tehiáit egy oszcillátort és vezérlő ké­szüléket gyújtókörökikel. Az oszcillátorok ve­zérlő impulzusaikat lí20°-kal eltoltan adják a 2 multivibrátorra és azáltal kör alakú forgó­mező keletkezik, az lb. ábra szerint, amelynek szögsebessége <D. Az egyes vezetékek között levő feszültségek, amelyeket vonalfeszültségek­nek is nevezhetünk, egymás között értékben és szögiben egyenlők. Ez az lb. ábrából kitűnik, ha az Utoti, Utoti, és Utots feszültségek vekto­rainak csúcsait egymással összekötjük. Ezt az összekötést a rajzon nem ábrázoltuk, hogy a rajz ne veszítse el áttekinthetőségét. A vázolt viszonyok megmaradnak konstans értékűeknek akkor is, ha a fogyasztón bekövetkező szim­metrikus feszültségváltozások függvényében történik a szabályozás, minthogy a <plt <p 2 és (py szögek azonos módon vannak változtatva. Ennek következtében a ß x, ß t és 'ß?, szögek is mindig egyenlők. A 2. ábra olyan kapcsolási elrendezést mu­tat, amelyben az 1 oszcillátor két 9 és 12 ve­zérlőkészülékre dolgozik. A két vezérlő készü­lék azonos felépítésű, ezért azonos hivatkozási jeleket alkalmaztunk. A vezérlőkészülékek nio­nostaíbSl 2 multivibriátort, 3 Sdhmitt-jtriggert, •bistaibil 4 multivibrator kapcsolást, valamint két-két 7, 8 és 10, 11 gyújtókört tartalmaznak. Az utóbbiak adják a gyújtóimpulzusokat a ve­zérelhető .119, 1,26, 122 és 123 egyenirányítókra, amelyek az 5 inverter-ben vannak, valamint a 6 inverteirben levő vezérelhető 13i2, 142, 135 és 139 egyenirányítókra. Az 5 és 6 inverterek 13 egyenáramú energiaforrással vannak összekötve. A monostabil 2 multivibrátorokra, amelyek a 9 és 12 vezérlőkészülékben vannak, 14 diffe­renciálerősítő csatlakozik, amely egy vagy több 149 fogyasztóval van összekötve. A fogyasztó­nál levő előírt és tényleges feszültségérték kö­zötti különbség szerint minden monostabil 2 multivibrátorban fázisban eltoljuk a vezérlő 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 Ha a háromvezetékes rendszerben aszimmet-10 rikus terhelést viszünk az egyes vezetékek közé, akkor az le. ábra szerinti vektordiagram adó­dik. Ott az En és E21 részfeszültségek vektorai az első vezeték és a nulla vezeték között van­nak; az E12 és E22 részfeszültségek vektorai a 15 második vezeték és a nulla vezeték között; vé­gül az E13 és E2 3 reszfeszültségek vektorai a harmadik vezeték és a nulla vezeték között azonos módon vannak összegezve U/0 ÍI, Utot2 és UÍOO feszültségek vektoraivá, amelyek az 20 egyes vezetékekben levő teljes feszültségek vektorai. Az aszimmetrikus terhelésnek meg­felelően, amely az egyes vezetékeken van, a y szög automatikusan szaháOyozódik be a 14 differenciálerősítőn és a gyújtókörökkel ren-25 delkező 9 vezérlőkészüléken, valamint a veze­tékekhez párosával rendelt inverterek egyikén keresztül. Ebben az esetben a -Pi, <r2 és <r% szögek különböznek egymástól úgy, hogy a ß lt ßi és 'ßs szögek is különbözőek. Emellett a 30 részfeszültségek vektorainak sem azonos az értéke. Ez kitűnik az említett vektorok külön­böző hosszából az lb. ábrával ellentétben. Az le. ábra mutatja továbbá, hogy bár az egyes vezetékekben levő Utoti, UÍOÍ2 és U< 0 t3 fe-35 szültségek vektorai az automatikus szabályozás következtében azonos értékre vannak szabá­lyozva, minden esetre a vonalfeszültségek, ame­lyek a vektoralis összeköttetést képezik az egyes vezetékek vektorainak hegyei között, 40 ezen szabályozás következtében mar nem lesz­nek egyenlők egymással. Ennek következtében most már nincs kör alakú forgómező jelen, amely az to szögsebességgel forog. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom