158812. lajstromszámú szabadalom • Növénynövekedést befolyásoló szerek
158812 11 12 hőmérsékleten keverés köziben hozzáadunk 25,7 g 3-amincHbutironitrilt. Ezt követően 60 ml vízben oldott 12 g NaQH-t adunk hozzá. A továbbiakban 70%-os izopropilamin-öldatből 25,5 g-ot csepegtetünk hozzá és végül mégegyszer hozzáadunk 12 g NaOH-t 60 ml vízben oldva, köziben a hőmérsékletet legfeljebb 45 C°-ig engedjük emelkedni. Amint a keverék semlegesen reagál, az aeetont vákuumban lehajtjuk és a maradékot vízben felvesszük. A fehér kristályokat leszívatjuk, mossuk és szárítjuk. A képződött 2-izoprapilami ino^4^1-metíil-2-eiano-etil)~amino-klór-s-triazin olvadáspontja 183— 184 C°. Kitermelés: 76 g, az elméleti 9'8%-a. 13. példa: 184,5 g cianurkloridot 600 ml acetonban szuszpendálunk és a keveréket 0 C°-ra hűtjük 3e. Ezen a hőmérsékleten hozzácsepegtetüiik 99 g 2,2-dimetil-,2-amino^propionitrilt és ezt követően 200 ml 5-ször normál nátronlúgot. A keverék gyorsan semleges lesz. 40 C°-on hozzáadunk 90 g 50%-os etilamino-oldatot és 200 ml 5-ször nonmál NaOH-t. A semleges keveréket 2 liter vízzel hígítjuk és a kristályokat leszívatjuk. Szárítás után 23.8,5 g 2-etil-amino-4--J (l, l l-dÍ!meti^2-:ciano-etii)-a!mino-6-klór~s-triazint kapunk. A kitermelés az elméleti 93,7%-a, olvadáspont 125—127 C°. 14. példa: 18,45 g cianurkloridot 120 ml tetrafaidrofuránfban oldva 0 C°-on először 9,9 g 1,1-dimetil•^2-amino-propionitrillel és azután 20 ml 5 n NaOH-val kezelünk. Miután az oldat semlegesen reagál, 9 g 50%-os etilamin-oldatot adunk hozzá (40 C°-ig). 22,9 g 2-etilaimmo-4-(2,:2-dimetil-2-ciano-etil)~amino^6-klór-s-tríazint kapunk. (Az elméleti 89,7%-a). Fehér kristályok, olvadáspont 168-^169 C°. 15. példa: A készítmények hatóanyagát képező vegyületek herbicid hatásának vizsgálatához a következő kísérleteket végeztük: a) Talajkezelés a vetés után 21 C°-on tartott üvegházban különböző — műanyagtálakban elhelyezett — földbe vittünk magvakat, reggel vízzel megöntöztük és délután egy olyan diszperzióval kezeltük, amelyet úgy állítottunk elő, hogy ugyanannyi mennyiségű herb icid-olda tot öntöttünk ugyanannyi vízhez. Ezután normális öntözés mellett megfigyeltük a növények sarj adását és a vetés után 2 hét múlva megállapítottuk, hogy milyen mértékben csökkent a növénynövekedés. b) Talajkezelés a kihajlás után 21 C°-os belső hőmérsékletű üvegháziban különböző magvakat vittünk a talajba. Kihajtás után a hatóanyag a)-nál említett vizes diszperzióját vittük fel a talajra. 2 hét múlva megállapítottuk hogy milyen mértékben csökkent a növekedés. c) A b)-nél leírt módon járunk el, de azzal a különbséggel, hogy a hatóanyag vizes diszperzióját nem a talajra, hanem a levelekre hordtuk fel. A kísérletek eredményeit a következő táblázatokban tüntettük fel. A növekedés vizsgálatát egy olyan skála szerint értékeltük, amelynél 0 a normális növekedést és 9 a növény teljes károsodását jelenti. Az alábbi III képletű vegyületeket alkalmaztuk a következő koncentrációban: a) 20 kg/!ha és 1 kg/íha b) 10 kg/ha, 1 kg/lha, 0,1 kg/ha c) 10 kg/ha, 1 kg/ha, 0,1 kg/ha Vegyü- Helyettelet sítők X Y Z CH:5 I Cl NHCaHs NH—CH—CH2CN CH. ! II Cl NHCsH 7 -i NH—CH—CH 2 CN CH-, III Cl NHC2H 5 NH—C—€H 2 CN CH3 CH:5 IV O'CHj NHC 2H 5 NH--CH 2 —CH—CN C2H5 V OCH3 NHC2H 5 NH—eH 2 —CH—CN C2 H 5 VI OCH ;! NH-JCH;, NH-^CH2 —CH—CN CH-, ! VII SCHii NHC 2H 5 NH—CH—CH 2 —CN C2H5 i VIII 9CH3 NHC 2 H 5 NH—CH 2 —CH—CN 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 6
