158797. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló közeggel működő motor vagy szivattyú

13 fölött, amikor az 54 vezérlőpersely alsó véghelyzetét elfoglalja. Az 52 lyuk az 51 lyukon keresztül az E-jelű nyíl irányának megfelelően a szabadlevegő felé ki van nyitva. A 71 rugó egyik vége az 54 vezéri qpersely 56 gallérján 5 fekszik föl, míg másik (alsó) vége a 41 dugattyú 43 gyűrű alakú kiugrásának támaszkodik. A 45 tüskén két darab rugalmas anyagból készült 70 és 712 gyűrű helyezkedik el. A fölső >o 70 gyűrű érintkezésben van az 53 szorítógyűrűvel, amely az 54 vezérlőpersely mozgását korlátozza. Az alsó 72 gyűrű ahhoz az 55 homlokfelülethez érinijkezilk, amely lezárja a 68 munkahengert. Az 54 vezéaiőpersely 74 homlokfelüleL? 15 rátámaszkodik a 72 alsó gyűrűre. A 68 munkahengernek a 41 dugattyú fölötti munkatere a 66 áteresztő nyíláson keresztül a D-jelű nyíl irányában a szabad levegő felé ki ' 20 van nyitva. A motor 4,5 tüskéiének 46 zsáfcifuratába a munkavégző közeget az A-jelű nyíl irányának megfelelően vezetjük be. A 4i5 tüske olyan 48 és 49 átvezetőnyílásokkal rendelkezik, amelyek 25 össze vannak kötve a 46 zsákfurattal. Az 54 vezérlőpersely ezenkívül az 57 áteresztőnyílásokkal is el van látva. Amikor a 3. ábrán látható kiviteli alak szerint készült szerkezet alkatrészei a 3. ábrán 3

Q föltüntetetit helyzetüket elfoglalják, akkor a munkavégző közeg a 45 tüske 46 zsákfuratából a 49 átvezetőnyíláson, valamint az 57 átereszitőnyíláson keresztül a 41 dugattyú alatti 35 térbe áramlik, és ezáltal a 41 dugattyút fölemeli. A 43 gyűrű alakú kiugrás segítségével — amely a tényleges vezériőváll szerepét játsza — a 41 dugattyú a 7)1 rugót addig feszíti, amig elegendő erő keletkezik ahhoz, hogy az 40 54 vezérlőipersely fölső végihelyzetébe emelkedjék. Az 54 vezérlőpersely ilyenkor befedi a 49 átvezetőnyíiáist, amelyen keresztül a munkát végző közeg a 41 dugattyú alatti térbe áramlik. 45 Az 54 vezérlőpersely belsejében levő 58 üregnél a fölemelkedés következtében a 74 homlokfelület a 45 tüske lépcsőjének 73 pereme fölé kerül-»e a 41 dugattyú alatti tér az 5i2 lyukon, valamint az 5il lyukon keresztül a szabadlevegővel kerül összeköttetésbe. A 41 dugattyú alatti tériben levő munkavégző közeg nyomásának lecsökkenése következtében, valamint a szivattyúzott közeg nyomása 55 következtében a 41 dugaítfyú lefelé irányuló mozgást végez. A szivattyúzott közeget a hidraulikus 69 szivattyúlhengerhez valamilyen kezdeti nyomással vezetjük, amely a 41 dugattyú fölső felületére valamilyen erőhatást gyakorol. g0 A 41 dugattyúra működő hatás megnövelése érdekében a 41 dugattyúra valamilyen rugó erejét is lehet működtetni, amely rugót a 2. ábrán bemutatott kiviteli példához hasonlóan itt a 3. ábra esetéiben sem ábrázoltunk. $*, 14 A 41 dugattyú lefelé irányuló mozgása alatt ennek 44 gyűrű alakú kiugrása kíápcsolatba kerül az 54 vezérlőpersely 56 gallérjával, s ezáltal maga az 54 vezérlőpersely is ugyanabba a helyzetbe tolódik. Bkkar az 54 vezárlőpersely fölső pereme a 48 átvezető nyílást szabaddá teszi. A munkát végző közeg így az 54 vezérlőpensely 56 gallérja fölé folyik, és az 54 vezérlőiperselynek alsó véghelyzete felé irányuló mozgá'sát idézi elő. Ezen mozgás következtében a 41 dugattyú alatti térnek a szabad levegőivel Való összeköttetése megszűnik, és a munkavégző közeg bevezetése pedig megindul, melynek következtében fentiekben leírt munkacik'lus újból megismétlődik. A 3. ábra szerinti kiviteli példa esetében az 56 gallér az 54 vezérlőpersely vezérlővállát képezi, ugyanakkor a 43 és 44 gyűrű alakú kiugrások a 41 dugattyú vezérlővállaiul szolgálnak. A 44 gyűrű alakú kiugrás nem dolgozik közvetlenül együtt az 56 gallérral, hanem csupán a 71 rugó közvetítésével. Itlt is világosan megmütatkozák azonban a találmány alapgondolata, vagyis az, hogy az 54 vezérlőpersely mozgásának vezérlése a 41 dugattyú által történik. A 4. és 5. ábrán a találmányunk szerinti szerkezet olyan variánsa látszik, amely voltaképpen a 2. ábrán föltüntetett kiviteli példához hasonló, és amelynél a motor nem csupán a hidraulikus szivattyúhoz, hanem a szivattyúzott közeg azon tartályiához is hozzá van építve, amely tartályba a szivattyú a közeget betáplálja. Ezen kiviteli változtat esetében a szivattyúzoitt közeg kezdeti nyomását a munkavégző közeg nyomásának segítségével állítjuk elő. A találmányunk szerinti motor szerkezeti fölépítése és működéstmódja ezen kiviteli alak esetében is ugyanaz, mint a 2. ábra esetében volt. Közöttük a különbség áhbian mutatkozik meg, hogy a 41 dugattyúnak lefelé irányuló mozgása kizárólag a szivattyúzott közeg nyomásának hatására következik be. A szivattyúzott közeg nyomása a 41 dugattyú azon részére működik, amely a hidraulikus szivattyú merülődugaíttyúj át képezi. Ezért a 2. ábrán föltüntetett 67 rugó a 4. ábrán nem látható. A motor egyéb részei a 2. ábrán föltüntetett kiviteli példa szerinti motor megfelelő részeitől nem különböznek, és éppen ezért az ott használt hivatkozási számokkal vannak ebben az esetben is jelölve. Egyébiránt ezek a szerkezeti részek ugyanolyan funkcióval bírnák, mint azt korábban már részletesen kifejtettük. A 2. és 4. ábrán látható kiviteli alakok közötti főkülönbségek szerkezeti szempontból abban nyilvánulnak meg, hogy a 45 tüske alsó része a 68 munkahengerrel összeépített 76 légszelep házával van összekötve. A 76 légszelephez vezet ezenkívül az a 77 vezeték is, amely a 45 tüske belsejében a 46 zsákíuraton belül helyezkedik el. A 77 vezeték másik végénél a 7