158794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektróda bevonat és elektróda előállítására
158794 15 ségű sósav gőz az edényben a kevert oxidok tapadását elősegíti. Ezt követőleg a lakkréteget eltávolítjuk. Az előállított elektród tob. 2% aktív felülettel rendelkezik. Az elektród úszómedenoék vízének sterilizálására vagy két 'rétegű folyadék elektrolízisére — abban az esetben, ha az egyik folyadék lokális elektrolízisére van szükség — anódként kiválóan alkalmas. Természetesen részleges bevonatot tartalmazó anódok a példában leírttól eltérő módon is készíthetők. 14. példa: 10 cm3 ibutilalkohol 2 cm3 butiltitanát 1 cm3 pentaetiltantalát 1 cm3 pentaetilniobát 1 g ru'téniuirnklorid, ^bromid vagy -jodid 0,1 g hidrogénkloiid Cirkónium alapot zsírtalanítunk, és ismert módon pácolunk. A fenti keveréket az alapra ráfestjük, és 400—700 C°-on levegőben történő hevítéssel átalakítjuk. Ezt a kezelést addig ismételjük, míg a felületen 40 g/m2 kívánt keverék alakul ki. A keverék kristály titán, tantál, és niobium oxidokból — fiknképző fémek oxidjai — és ruténiumoxidból — nem filmképző vezető — áll. Ezenkívül a keverék és a cirkóniumrúd határfelületén termikusan bizonyos mennyiségű cirkóniumoxid alakul ki. A filmképző fémek oxidjainak mennyisége a teljes keverékre számolva, több mint 50 mól%. Az ilyen anód mindenféle elektrolízishez, pl. kénsavas vegyületek elektrolíziséhez, víz tisztításához és klorá-tok előállításához, különösen alkalmas. 15. példa: Titánlemezt zsírtalanítunk, pácolunk, és ultrahanggal vibráltatunk. Ezután a lemezt elektródként a következő keverés/ben levő emulzióba helyezzük. 100 cm3 víz 100 cm3 aceton 5 g rendkívül finom eloszlású együtt kicsapott platinaoxid (3 g) és titánoxid (2 g) keverék 1 g emulgeálószer A másik elektród platina lemez. 10—100 V villamos feszültség alkalmazásával a titánt az emulzióból elektroforetikusan keverékoxid bevonattal látjuk el. A fürdőből történt eltávolítás után a titánt a rávitt bevonattal együtt gondosan megszárítjuk, majd néhány percen át 400 C°~on hevítjük. Ezután az elektroforetiku-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 san leválasztott réteg tapadása a titánhoz kitűnő, és az így előállított anód különböző eléktrolízisekihez alkalmazható. Ha a titán alapot hő segítségével vagy elektrolitikusan előoxidáljuk, és a kevert oxidot elektroforézissel ezután visszük fel, az adhézió nagymértékben javul. A példa szerinti eljárást együtt kicsapott platinaoxid, titánoxid és mangándioxid keverékének felhasználásával megismételjük. Ezzel az eljárással nagy túlfeszültségű és katalitikus tulajdonságú anódot kapunk. 16. példa: Két titánrudat zsírtalanítunk, pácolunk, majd ezután a következő összetételű galvánfürdőbe helyezzük: 100 cm3 etanol 100 cm3 víz 1 g ruténiumklorid 10 g titánklorid ezután kb. 20 perces időtartaimra váltakozó áramforrásra kapcsoljuk, amelynek feszültsége 13 V, az áramsűrűség 15 Aim2 és a hőmérséklet 20—30 C°. Kb. 20 perc múlva mindkét rudat titánoxid és ruténiumoxid keveréke vonja be. A bevonat tapadását 400 C°-os 5 perces hevítéssel tovább javítjuk. Az így előállított anód különböző kis áramsűrűségeknél végrehajtott elektrolízisekhez kitűnően alkalmas. 17. példa: Titánrudat zsírtalanítunk, majd elektrolitikusan kb. 5 mikrométer vastagságú oxidbevonattal látjuk el. Az így kezelt rudat anódként a következő összetételű fürdőbe (80 C°) helyezzük: 100 cm3 víz 5 g sárga ólomoxid 5 g nátriumhidroxid 3 cm3 hidrogénperoxid 10 cm3 titánklorid oldat (25% Ti0 2 ) Ezt a fürdőt egyenletesen levegővel fúvatjuk át. A kezelt titánrudat anódként kapcsoljuk, katódként vaslemezt használunk. Az anód és katód közötti feszültség különbség kb. 2—3 V, az áramsűrűség kb. 5 A/Ím2. Kb. V2 óra múlva a titánanód titánoxid és ólomoxid keverékével vonódik be. A bevonat tulajdonságait 200—600 C°-on történő hevítéssel lényegesen javítani lehet. Az így előállított anód olyan elektrolízisekhez alkalmazható, amelyekben nagy áramsűrűségre nincs szükség. 8
