158786. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroporózus vízgőzáteresztő lemezszerkezetek előállítására
5 158786 6 csoport módosítással pl. a hidroxil csoportoknak az O • CO • iNi(alkil) • ;CH2 • CH2 • OH csoporttal történő helyettesítéséivel is használhatunk. Láncvégi hidroxil csoportokat tartalmazó, az adott molekulasúlyú ihatárok közé eső poliepi- 5 klórhidrinek csökkent éghétőségű termékek előállításaira alkalmazhatók. Különösen előnyösen alkalmazhatók poliihidroxil. vegyületek a 900— 3000 közötti átlag molekulasúlyú poliészter diolok, elsősorban lazok, amelyeket 3 vagy 4 kom- 10 ponensiből szintetizáltak. A vízzel elegyedő poliihidroxil vegyületek, pl. a polietilén éter diolok nem alkalmazhatók, 1{j mivel ezek nagy vízfelvetelű poliuretánokat szolgáltatnak, amelyek vízben duzzadnak, és ezért porozitásukat elveszítik. Szükség esetén keverékek formájában is al- 20 kalmazható diizocianátok az alifás, cikloalifás, aralifás és aromás diizocianátdk,. valamint a heteroeiklikus diizocianátok. Különösen jól felhasználhatók a szimmetrikus szerkezetű diizocianátok, pl. difenilmétén-^'-diizocianát, di- 25 fenilidimetilmétan-J4,4'-diizocianát, 2,2',S,6'-tetrametii^difenilmetán diizoeianát, difenil-4,4'-diizocianát, difeniléter~4,4'Hdiizocianát és ezek alku, alkoxi vagy halogén helyettesítésű származékai; felhasználhatók továbbá a toluilén-J2,4- és -2,8- ,,_ -diizoeianíát és ezek kereskedelmi keverékei, diizopropil-fanilén diizoícianát, m-xililén diizocianát, p-xililén diizoeianát és <a,a, a',ia'-itetrametil-p-xililén diizoeianát, ezeknek az izoeianátoknak alkil vagy halogén helyettesítésű termékei, dimer toluilén-í2,4Hdiizoeianát, biszH(3-metil-4-izocianátfeinil^karbamid, vagy naftalin-! 5-diÍ20cianát. Kisebb .mennyiségben alifás diizocianáitök, pl. hexánnl ,6-diizocianát, ciíklöhexán-fl,4-diizücianát, diciHohexilmetán^4,4'-diizocianát, 1-izo-40 cianiato-34zocianátoímeitil-3,5,5-tri!metilciklO!hexán vagy 2,, ,2,4-trimetilhexán^l,i6^diizocianát ugyancsak beépíthetők a polimer lándba, és olyan termékekéit szolgáltatnak, amelyek fény hatására csak kevéssé színeződnek el. 45 Könnyű beszerezhetősége és tulajdonságai miatt a difenilnietán-4,4'-diizoeianát és hexánul,6-diizocianát, m-xilüén-diizocianát, diciklohexilmetán^4,4'^diizocianát és a 2,4H(2,6)Htoluilén diizoeianát felhasználása különösen előnyös. A következőikiben nagyobb funkcionalitású poliizocianátokra sorolunk fel példát, amelyek kisebb mennyiségiben ugyancsak, felhasználhatók: trifenilmetán-4,4',4''-tfriizocianát, itrisz-i(4-izocianátfenil^tiofoszfoirsav észter, biuret csoportokat tartalmazó poliizicianáitok, pl. a biuret triizocianát, amelyet 3 mól hexameülén diizocianátból és 1 mól vízből láüMhatuink elő, vagy kis molekulasúlyú uretán csoportokat tartalmazó poliizoeianátok, pl. a 3, mól toluilén^2,4-diizocianát és il mól trimetilolpropánból előállított poliizociainátok. Nyers, kereskedelmi poliizocianát keverékéket, pl. toluilén diizocianátok:- és különiösen a nyers anilin-formaldehid kohdén- g5 zátum f oszgénezési termékét, valamint trimerizált toluilén^^-diizocianátot ugyancsak felhasználhatunk. Kis molekulasúlyú dióiként pl. a következő vegyületek alkalmazhatók: etilennglikol, dietilén-^glikol, bután-il,4-diol, 'butén-Jl,4-diol, hexán-l,i6-diol, neopenítilglikol, Nnmétil^bisz-^-tiidroxietil)-amin, glioerin-monoalliléter, hidrokinon-bisz-i/Whidroxietiléter, diihidroxietildian és N,N'-dihidroxietilpiperazin. Kisebb mennyiségben többfunkciós alkoholok, pl. glicerin, , trimetiloletán, trimétilolpropán, hexánm,2,6-triol vagy pentaeritrit ugyancsak beépíthetők. A felihasznált glikolok éter, észter, acetál, uretán, vagy N-alkiluretán csoportokat is tartalmazhatnak. Előnyösen 4—10 szénatomszámú glikolokat használunk. Titercier nitrogénatomokat tartalmazó diolok felhasználása növeli a színezhetőséget. javítja a termékek színtartósságát, és további utánkezelésekhez, pl. erős alkilező vegyületekkel történő térihálősításhoz reaktív helyeket biztosít. A nagy molekulasúlyú poliuretán anyag előállítását legnagyobb részit ismert eljiárásokkal végezzük. A poliaddíciós reakciót előnyösen oldószer nélkül folytatjuk le, és a teljesen reagált, nagy molekulasúlyú poliurstánt, amely még mindig tartalmazhat kis mennyiségben szabad NCO csoportokat, alkalmas oldószerben oldhatjuk fel a további feldolgozás előtt. Oldószer mentes poliuretánok előállítását pl. a 831.772, il,029.859; 962.H1Í2 és 1,225.3180 sz. német szabadalmakban és az 1,51(0.261 sz. francia szabadalomban írták le. NGO végcsoportokiat tartalmazó előpolimert előnyösen először nagy molekulasúlyú polihidroxil vegyületből és sztöchiometriikuisan feleslegben felhasznált diizocianátból állítunk elő, majd ezt az előpolimert a glikol komponenssel reagáltatjuk. A reakció elegyet még folyékony állapotában kiontjuk, és formákban hőkezeljük. Ha primer OH végcsopoirtú poliésztereket vagy poliétereket használunk, akkor a polihidroxii vegyületet (vegyületéket) - és a kis moleküla4-súlyú diolt, vagy kis molekulasúlyú diolok keverékeit a diizocianáttial egyidejűleg is reagáltatjuk. A reakció hőmérséklete 100—200 C°. előnyösen 1-20-^180 C° között legyen. A reakció gyorsítása céljából á szokásos katalizátor adagolhaltó, de ügyelni kell airra, hogy a katalizátor adagolása ne okozza a legcsekélyebb mértékű izocianurat képződést sem, mert ez a termieket oldhatatlanná teszi, és rontja a végtermék hidrolízissel szembeni ellenállását. Emiatt osak nagyon kis mennyiségű, vagy egyáltalán semmi katalizátor alkalmazása célszerű. A poliuretánok előállítását előnyösen folyamatosan hajtjuk végre, a komponenseket egyidejűleg vagy egymás után adagolószivattyúkkal szállítjuk a keverőtérbe. A folyékony reakcióelegy a keverőtért szállítószalagon hagyja:«!;. és azon megszilárdul. A gramuMlás előtt vagy után utóhőkezelést hajhátunk végre. 0
