158781. lajstromszámú szabadalom • Eljárás karbamidsavészterek előállítására
17 Számított: C 55,ß0% H 5,02% N 23,25% O 15,93%, Talált: C 55,9 % H 5,2 % N 23,2 % O 16,3 % ,5 15. példa: 49,75 g (0,í2!5 mól) 2-[pirazolil-(l)]-5-amino-benzimidazol és 12S ml piridin elegyéhez keverés és jégihűtés közben 2 óra alatt 30,6 g (0,25 io mól) klórhangyasav-izopropilésztert csepegtetünk. A kapott elegyet egy éjszakán át állni hagyjuk, majd másnap 40 C°-os fürdőhőmérsékleten vákuumban 80 ml piridint desztillálunk le. A visszamaradó anyagtömeget 3 1 15 vízzel keverjük össze, a víz hatására a termék megszilárdul. A szilárd anyagot leszűrjük, vízzel mossuk, majd megszárítjuk. A nyersterméket (67,9 g) propionitrüiből kristályosíthatjuk át. Az anyag — mely a 7. példában előállított ter- 2 o mék egy magasabb olvadáspontú változata — 205—206 C°-on olvad. 16. példa: 25 49,75 g (0,25 mól) 2-[pirazolil-<!l)]-5-amino-benzimidazol és 1125 ml piridin elegyét jéghűtés és keverés köbben cseppeníként 35,75 g (0,25 mól) klórlbangyasav^/Mslóretilésztarrel elegyítjük. A keveréket egy éjszakán át állni hagyjuk, 3() majd másnap — legfeljebb 40 C°-os fürdőt alkalmazva — 45 ml piridint desztillálunk le róla. A párlási maradék masszáját ezután 3 1 vízzel keverjük: ekkor az anyag lassanként átkristályosodik. A kristályos anyagot vákuumban leszívatjuk, vízzel mossuk, és megszárítjuk. Ilyen módon 72 g XVII. képletű nyersterméket kapunk. Az anyagot tisztítás céljára ISO ml meleg dimetllformamidban oldjuk, majd kevertetés közben 1,5 1 acetonitrillel kicsapjuk. A csapadékot vákuumban leszívatjuk, éterrel kimossuk, és 110 C°-on megszárítjuk. A kapott anyag súlya 55 g olvadáspontja 189—109,5 C°. Elemzés: Cls iH 12 iClN 5 0 2 (Mólsúly 305,5) 45 Számított: C 51,10% H 3,93% Cl 11,61% N 22,90% O 1-0,48% Talált: C 51,1 % H 4,3 % Cl 11,4 % N 22,7 % O 10,40% 50 17. példa: 49,75 g (0,25 mól) 2-[pirazolil-i(l)]-i5-íLmino-benzimidazöl 200, ml piridinben levő oldatába jéghűtés és keverés közben 40,6 g (0,25 mól) 55 klárhangyasavKaklohexilésztert csepegtetünk egy óra alatt. Az elegyet egy éjszakén keresztül állni hagyjuk, majd másnap vákuumban 140 ml piridint desztillálunk le az elegyből. A párlási maradékként kapott anyagot 3 1 vízzel alapo- 60 sara elkeverjük, ekkor a kívánt XVIII. képletű vegyület szilárd formában kiválik. A csapadékot vákuumban leszívatjuk, vízzel mossuk és 80 C°-on szárítjuk. A nyersterméket (76 g, op.: «55 18 203—4 C°) tisztítás céljából 16-sziöírös mennyiségű propionitrilbol átikristályiosítjuk és 110 C°on megszárítjuk. Ilyen módon 66 g 205—6 C°-os olvadáspontú anyagot teapunk. 18. példa: A 17. példában leírtakhoz hasonlóan járunk el, azoniban klórhangyasav-ciklolhexilészter helyett 41,1 g (0,25 mól) klórhíangyasav-,n-)hexilésztert használunk. A kívánt XIX. képletű anyag csapadék formájában válik ki. (76,7 g, op.: 123—125 C°). Az anyagot propionitrilbol átkristályosítva 130—131 C°-on olvadó, teljesen tiszta anyagot kapunk. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás az I általános képletű karbamidsavészterek előállítására — ahol Y hidrogénatomot vagy valamely alkilcsoportot képvisel, A hidrogénatomot, valamely halogénatomot, nitroösoportot Vagy valamely rövidszénláncú alkil- vagy alkoxicsoportot jelent, B jelentése megegyezik A jelentésével, és A és B azonosaik vagy eltérőek lehetnek, R valamely adott esetben szubsztituált alifás-, arialkil- vagy árucsoportot vagy valamely heterociklusos gyököt jelent, n és m indexek értéke 1 vagy 2 — azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű amint — ahol Y, A, B, n és m a fenti jelentésűek — valamely III általános képletű szénsavszármazékkal reagáltatunk — ahol R a fenti jelentésű és D valamely halogénatomot, —OR1 vagy —QCOR 2 keletű csoportot jelent, I I O és ez utóbbi képletekben R1 és R 2 R-rel megegyező csoportokat jelenthetnek és jelentésük azonos Vagy eltérő lehet R-től, továbbá R és D együttesen glikoltoarboraát vagy pirokateehinkarbonát gyűrűrendszerének kiegészítő tagjai lehetnek —, és a kapott vegyületet adott esetben átészterezzük. 2. Az 1. igényporit szerinti eljárás továbbfejlesztéseként eljárás kemoterápiás szerek előállítására, azzal jellemezve, hogy I általános képletű vegyületeket, — ahol A, B, Y, R, továbbá n és m jelentése az 1. igénypontban megadottal egyezik — mint hatóanyagot a szokásos hordozó-, hígító- és segédanyagok felhasználásával ismert módon gyógyászati készítménnyé alakítunk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás továbbfejlesztéseként eljárás antihelmintikus szerek előállításara, azzal jellemezve, hogy I általános képletű vegyületeket — ahol A, B, Y, R, továbbá n és m jelentése az 1. igénypontban 9
