158773. lajstromszámú szabadalom • 1,3,4-tiadiazolil-karbamid hatóanyagot tartalmazó herbicid szer és eljárás a hatóanyag előállítására
158773 13 10. N-[5-trifluoirraetiW,:3,4-ti:aidiazolili(2)]-N-metil-N'-i2-!klónetil-kailb0micl, 11. N-[5-trifiuormetil-ll,3,4-tiadiazolil(2)]-N-inetil^N'-n-foutiil-karibarnid, 12. N45-trif!u.oi-roeai-l,3,4-itiadiiazoiy{2)]-JSr,N'-dimetil-ikiarfoamid. a) Csíráztiatási kísérlet. Módszer: A hatóanyagot valamilyen közömbös hordozóanyaggal (taükum) 1 : 0 mennyiségi arányban összekeverjük, és az így kapott 10%-os készítményt keriti főiddel keverjük. 1 liter •földre 0,5 g hatóianyagot alkalmazunk. A földdel palántázóládákat töltünk meg és kísérleti növényként zabot, perjét <Raygras), mustárit és bükkönyt vetünk. Az értékelést a vetés után 20 nappal végezzük és 10-es index-szél fejezzük ki. E szerint: 10 = nincs károsodás, (mint a kezeletlen •kontroli-növények) D—1 = különböző mértékű károsodás 0 = a növényeik elpusztunak. b) Kontakt kísérlet. Módszer: Kerti földdel töltött vetőládákíba zabot és mustért vetünk. A hatóanyagot permet formájában alkalmazzuk, mégpedig négyzetiméterenkénlt 0,5 g hatóanyagot 100 ml vízben 25%-öis emulzióból előállítva, akkor amikor a mustár 4—6 leveles stádiumban van. A kiértékelést a kezelés után 14 nappal végezzük és az eredményt a fentiekben a) alátít ismertetett 10-es index szerint fejezzük ki. 14 Az 1,3,4-tiadiazolil-karibamidok herbicid hatásosságának vizsgálatára az alábbi kísérleteket végeztük: 5 I. Kikelés előtti kísérlet üvegházban. Mód-szer: Cserepeikét sterilizált virágíölddei töltöttünk meg és ezekbe © körvetkező kísérleti növényeik magvait vetettük: Lalkwn, köles, mutár, Galium, Sorghum és szója. A vizsgálandó hatóanyagiból 25%-os. permetezölport készítettünk és ezt vizes diszperzió alakjaiban a talaj felületére permeteztük, közvetlenül a magvak elvetése után. A cserepekben levő talajra 100 ml/ím2 -neík megfelelő mennyiségű permeííMit permeteztünk, majd az így kezelt cserepeket klimatizált üvegházban 22—25 C° hőmérsékleten, 60— 70% viszonylagos nedvességtartalmú légtérben tartottuk és naponta megöntöztük. A kísérlet értékelése és a kikelt növényeik fejlődésiének megítélése 1 hét, 2 hét és 3 hét múlva történt; az értékelést az alábbi 10-ies skála alapján végeztük: 10 = a növények sérteitleniek (mint a kezeletlen kiontrollr^növények), 9—1 = a károsodás különböző fokozatai, 0 = valamennyi növény elhalt. X0 15 20 25 S0 ó5 Eredmények: A vizsgált hatóanyag herbicid hatásosságát az egyes niöyényféMk ellen, kg/ha egyságiekfoien megadott alkalmazási koncentráció esetén az alábbi táblázatban adjuk meg: Vizsgált hatóanyag: N-[S-triífluornietil-l ,3,4-tiadiazioliil-í(2)]-N-etil-N'-met:ilfoarlbamid. A esíráztatási és kontakt kísértetek eredménye. Hatásossági fok 3 héttel a kezelés után: Csíráztatási-kísérlet Kontakt-kísérlet Ható- (hatás 28 nap múlva) (hatás 14 nap anyag raus- bük- múlva) zab, perje, tár fcöny zgh !mustér 1 0 0 0 0 2 1 2 0 0 0 0 0 0 3 0 i0 .0 1 8 2 4 0 0 0 4 9 0 5 0 0 0 0 9 2 6 0 0 0 0 6 1 7 —. — — 1 0 , (ragad- (szélkfű)* ványfű)* (Galium) 8 1 0 0 0 — — 9 0 0 0 0 — — 10 1 ,1 0 0 — — 11 0 0 0 0 6 1 12 0 0 0 0 0 (ragadvány fű)* (Galium) 0 : zab illetve mustár helyett 40 45 50 S5 6t) 65 Lolium Köles Mustár Galium. Sorghum. Szója 2 5 2 5 2 5 2 5 2 5 2 5 kg/ha kg/ha kg/ha kg/ha kg/ha kg/ha 1 1 il 0 1 0 10 i9: 10 Következtetések: 3 heti kísérleti idő alatt a hatóanyag kiváló hatást mutatott a kísérteti növényként alkalmazott nehezen írtható gyomnövényeikkel szemben, ugyanakkor a Soirighium és szója kultúrnövények semmi károsodást nem szenvedtek. II. Szelektivitási kísérletek szabadföldön. Az alább ismertetett kísérletek során a szabadföldön termelt kultúrnövények közé vetett ill. teirmészettesen előforduló gyomnövények és •a kultúrnövény elleni herbicid hatást, értékeltük az alábbi skála szerint: 1 = nincs károsodás vagy más tünet (mint a kezeletlen kultúrnövényeknél); 7
