158761. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3H-1,4 benzodiazepinek 2-aminooxi-származékainak előállítására
15S761 8 Analízis a C2i ! H 2 3ClN 4 0• H 2 0 képlet alapján: Számított: C = 62,91%, H = 6,29%, . Cl = 8,'8(5%, N = .13,98%, H2 ;0 = 4,40%; Talált: C = 63,19%, H = 6,24%, Cl = 9,22%, iN = 13,57%, H2 iO = .3,154%. Ezt a hidrátot 72 órán át 15 Hg ram nyomáson 110 C°-ra hevítve a vízmentes 2-[.2-:(l-pirrolidinil)-etoxiaimino]J7-l klór-45-fenil-3H-l,4--benzodiazepint (kapjuk. 4. példa: 2H(terc.-Butoxiamino)-7^klór-5~fenil-3H-l ,4--"benzodiazepin. 1,43 g (0,005 mól) 7-klór-l,3-dihidro-5-fenil-2H-l,4-ibenzodiazepin-i2-tfcm, 1,26 g (0,01 mól) terc.-butoxiamin-hidroklorid, 0,84 g (0,01 mól) nátriumhidrogénkarbonát és 50 ml metanol keverékét 6 órán át nitrogén atmoszférában viszszaforyatás közben forraljuk. Ebben az időpontban még csak kismértéklben végbement reakciót tudunk vékonyrétegkromatográfiával kimutatni. Hozzáadunk 5 ml dimetilszulfoxidot és az elegyet 7 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd lehűtjük és szűrjük. A kapott szilárd anyagot etilacetátból átkristályosítjuk ás így 0,24 g (14%) 2J(terc-butoxiamino)-7-klór-5--fenil-3H-l,4-!benzodiazepint kapunk, melynek olvadáspontja 252 C° (bomlás közben). A 251,5—252 C°-on (bomlás közben) olvadó analitikai mintát ebből az anyagból állítjuk elő etilacetátból végzett átkristályosítással. Ultraibolya ispektrum (etanol): hmax 212, 254 és 346 m/t. (« = 35,400, 24,850 és 1.900). Analízis a C19 H2oCl'N 3 0 képlet alapján: Számított: C • Cl Talált: C : Cl 5. példa: 66,76%, H == 5,90%, 10,37%, H = 12,29%; 66,77%, H = 5,94%, 10,66%, N 12,29%. 2H(Alliloxia>mino)-7-klór-i5-fienil-1 3H-il,4-ibenzodiazepin 2,87 g (0,01 mól) 7^klór-l,3-diihidro-!5-fenil-:2H-^l,4-ibenzodiazepin-2-tiO:n, 2,20 g (0,02 mól) alliloxiamin-ihidroikiorid, 1,77 g (0,021 mól) nátriumhidrogénikarbonát és abszolút etanol keverékét 4,5 órán át visszafolyatás közben forraljuk, miközben lassú nitrogénáramot buborékoltatuník a reakcióelegyen át. A reafccióelegyet lehűtjük és szűrjük, a szűrletet vákuuimban betöiményítjük és a maradékot szilikagélen (300 g) kromatograifáljuk 10% etilaoetátból és 90% metilénkloridlból álló eleggyel. 100 ml-es frakciókat gyűjtünk. A termék a 30—62. eluált frakcióban van, ezt éter-Skellysolve B (hexán-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 izomerek) elegyből kristályosítjuk és így 1,19 g 2-(alliloxiamino)-í 7-!klór-5Hf eniWJH-l ,4 Jbenzodiazepint kapunk, op. 126,5—129 C°. Az analitikai minta olvadáspontja 134—135,6 C°. Ultraibolya spektrum (etanol): lmax 2111(£ = 34.650)., 254 i(e = 27.350), 343 (* = 1.850), inflexió 229 m/i-nál {£ = 25.900). Analízis a C18 Hi 6 iClN 3 0 képlet alapján: Számított: C = 66,36%, H = 4,95%, Cl = 10,38%, N = 12,90%; Talált: C = 66,20%, H = 4,95%, Cl = 11,12%, N = 12,43%. 6. példa: 2-[i2-i(Dietilamino)-etoxÍ!amino]-7-iklór-5-fenil-3H-l,4-benzodiaz!epin és hemihidrátja 4,3 g (0,015 mól) 7-klór-l,3-dihidro^5-fenil-2H^l,4-,benzodiazepin-2-tion, 3,96 g (0,030 mól) 2-i(dietilami.no)etoxiamin és 150 ml abszolút etanol elegyét nitrogén alatt 7 órán át visszafolyatás közben forraljuk, majd vákuumban betöményítjük. A maradiékot etilacetát-Skellysolve B elegyből kristályosítjuk és így 5,25 g (91%) 2-[2^(dietilamino)-etoxiamino]^74dió! r-5-fenil-3H-1 ,4-benzodiazepin-ihemiihidr átot kapunk, amelynek olvadáspontja 9.2Í—100 C°. Az analitikai minta olvadáspontja 99—100 C°. Ultra-ÍX 211 '(« = 33.850), = 2.000), inflexió 277 ibolya spektrum (etanol): 254 •('£ = 25.650), 344 m/i.-n.ál (s = 25.600). Analízis a C2 iH 25 'ClN 4 0 • 1/2 H2 0 képlet alapján: Számított: C = 64,03%, H = 6,65%, Cl = 9,00%, N = 14,22%; Talált: C = 68,93%, H — 6,60%, Cl = 9,02%, N = 13,85%. A fenti hidrátnak 80 C°-on és 15 Hg mm nyomáson 72 órán át történő melegítésével vízmentes 2-f24(dietil&mino)-etoxiamino]-74klór^5-fenil-3H-l ,4-benzodiazepint kapunk. 7. példa: a-[i(7-klór-.5-fenil-3H-l ,4-íbenzodiazepin-2^il)-aminooxij^ecetsav-etilészter 11,5 g (0,04 mól) 7J klór-íl,,3-diihidro-5-fenil-2H-l,4^benzodiazepin-2-tion, 11,9 g (0,10 mól) etil-aminooxiacetát, 40 ml dimetilszulfoxid és 400 ml abszolút etanol elegyét 7 órán át viszszafolyatás köziben forralj ulk és eközben nitrogén-áramot büborékoltatunk az elegyen keresztül. További 6,0 g etil aminooxiacetátot adunk az elegyhez, melyet azután további 18 órán át visszafolyatás köziben forralunk, majd vákuumban betöményítjük. A maradékot vízben szuszpendáljuk és a keveréket éterrel extraiháljuk. Az éteres kivonatot vízmentes káliumkarbonát 4
