158715. lajstromszámú szabadalom • Öltésképző szerkezet láncvarratok készítésére, előnyösen zsákszájbevarrógépekhez

158715 9 10 elmozoghat. A 32 csuszátest tehát a „2z" nagyságú függőleges mozgáskompanenist az emelőhídnak •=-- amely a 30 anyagtolűlhídban függőleges irányiban mozogni tud — átadja, és azt állandó értéken tartja, ugyanakkor azt vízszintesen — a „2y" nagyságú pályán — vezeti. Ily módon a 31 talóhídlhoz rögzített 34 fogazott a^yagtováfabítahíd a 10, ábrán feltüntetett ellipspjs-ipályán mozog; az alsó görbeszakaszniak megfelelő pályaszafcasizön anyagtovábbítás nines, a feOgő ellipszis-félnek, megfelelő mozgásfázis az, amikor a 46 nyomótalp- amelyre az 51 esőfafen levő, önmagában ismert, nem ábrázolt rugó hat - és a 34 anyagimazgatóihíd fogain levő 47, pl. Kétrétegű anyag a 43 nyíl irányálba előremozog (2. ábra). 10 lfl 20 Az anyagtovábbító mozgás mellett a hunaikfogó kis köríven való mozgatását is a 17 főtengely végének találmány szerinti kiképzése biztosítja (5. ábra). A .20 csatlakozócsonk 21 furatába illeszkedik az excentrikus golyóscsukló 24 csapja, amelynek rögzítése célszerűen egy bsmarással létrehozott sík 24a felületen, a 22 furaton át bevezetett szoratocsawariräi történhet. Az excentrikus golyósesuMó „r" tengelyeltolásának iránya ellentétes a főtengely excentrieitásávaü. A 24 csapon kívül a 36 golyóból, az arra 30 sajtolt és azon mozgó 37 hengeres külső palástú fészekből és a golyót és csapot összekötő 38 összekötőelemiből álló excentrikus golyósesuMó a hozzákapcsolt 39 huraklfogótartőt egyrészt a ,,r" excentricitásniák megfelelően as „%v" vízszintes úton mozgatja (a golyósasuMó „r" sugarú körpályán moziag) a gépházfallban rögzített 41ia és 411b csapokon, az 52 nyíl irányában. Ugyanakkor a golyósjcsuikló tengelyirányban e vízszintes mozgáspályána merőié- i0 gas síkban, f szöggél előre-hátra lengve mozog, s ezt a mozgást átadja a 39 hurokfogótartóniak. E két mozgás eredőjeként az 5. ábrán 53 hivatkozási számmal jelölt 'és sziaggatott-pontozott vonallal feltüntetett mozgáspá- 45 lyát kapjuk, amely Mwcvaraiat készítésére alkalmas. Ezt a pályát egyébként, amint a 7. ábra mutatja, bizonyos határok között ugyancsak módosíthatjuk: az excentrikus . golyósesukló 24 csapjának a 21 furatban való elto- 50 lásával az „x" távolság, 'és ezzel a <P szög, vagyis a terjes eredő 53 mozgáspálya változik. A 39 hurofcfogótartón, célszerűen azzal egy tagban 'kiképezve található a 45 hurokterelő 55 orom, amelynek funkciója a 8. ábrából tűnik ki. A hurokterelő ónom egynészt a 15 szálat benyomja a 11a tű szélcsatornájába, ezáltal a hurkot átnyomja a tű ellentétes oldalára. Így a kívánt oldalon nagyoibb és biztos hurok képződik, amelybe a 42 hurokfogó biztosan beletalál, illetve biztosan veszi le a tűről a szálat (lásd a 12. ábrát is). Másrészt a 45 orom egyik oldalról megtámasztja a tűt, amikor a 42 hu- ߧ 60 rokofgó a tű meló üt, miközben á májsik oldalról a 11a tűt a S2 asúszótagen rögzített 33 tűivédő támasztja meg. Ennek az elrendezésnek, azért van nagy jelentősége, mert a leírt mozzanatban van a tű a legjobban veszélyeztetve; miután ugyanis átüti a Varrandó anyagot, pl. zsákszájat, annak vastagsága miatt elhajolhat és az előrelendülő hurokifiogóival öszszeütközhet. A 11. és 12. .ábrákon a találmány seerinti varrógép egyes varrása fázisai vannjak feltüntetve, a 42 kétszálas huroktfogó • alkalmazása esetén. A fűszálat 15, az alsó szálat 15a hivatkozási számokkal jelöltük ezeken a rajzokon. A 13. ábrán a 43 egyszálas hurdkfogó látható, működés közben. Az, egyszálas és kétszéaas huroikí'Cgó cseréje csak a találmány szerinti, előbbiekben már részletesen leírt 'elemek által biztosított kis sugarú, „R" köríven lehetséges (12. ábra). A kis sugarú körív előnye ugyanis a következő: amikor a 11. ábrán látható fázisban a 42 hurokfogó a 15 szálat a 11a tűről leveszi, — a tű mozgásirányát jelző nyilat 54, a huröiktfogóet 55 hivatkozási számmal jelöltük — a 42 hurokfogó nyelvének a szöge folyamatosan záródik, ami biztonságos .huroklevételt eredményez. A záródási szögeiket ßi, ßj és ß%mal jelöltük; a ß?, negatív szög, a hunolkfogó belső holtpontjának felel meg, ekkor a 42 hurokfogó nyelve és a lila tű tengelye tompaszöget alkot. A 42 .hurokfogó 55a nyíl szerintii kifelé, illetve a lila tű 54a nyál szerinti lefelé mozgásakor, vagyis a 15a alsószál levételének a fázisában (1.2. ábrla) a ß%, /?2 és

ßi szögek nyitódnak, s ennek következtében a tűszálhurok a kis út elleniére könnyen lecsúszik a hurokfogóról; ily módon a 15 túszaiból képződött 56 tűszálhurokból, és a 15a alsószálból biztonságosan létrejön' az 57 varrat. A kis köríven megtett viszonylag kis út szükségszerűsége és jelentősége az egyszálas varrásra való áttérésnél, azaz a 42 kétszálas hurokotfgó 43 egyszálas hurokfogóval való cseréjével még szembetűnőbb, amint ezt a 13. ábra mutatja. Mivel egy szálból készült varratról van szó, a 11a tűnek az előbbi fázisban elkészült hurokba kell beleszúrnia. Ennek az az előfeltétele, hogy az 54b nyíl irányába lefelé haladó tűhegy alatt nyitott hunok legyen, vagyis a hurkot a második beleszúrásig a helyén kell tartani. Mivel a körív kiesi, ezt a feltételt az egyszálas hoirakíogón egy 43a terelőgát kialakításávlal ki lebet elégíteni; ez a 43a terelőgát ugyanis a 12. ábrán jelölt „e", a kétszálas hurofcfogónél szükséges távolságot az egyszálas hunókíogónál a hurokképzés szükséges és megfelelő, a 13. ábrán „f"-fel jelölt távolságra növeli. A lándképzésbez erre a „f" távölságna feltétlenül szükség van. A kis körív teszi tehát lehetővé, hogy az egyszálas hurokképzéshez szükséges ,,f" annyira megközelítse a „e" távolságot, hogy a 43a terelőgáttal — ami lényegében a hunokfogó megvastagítása-