158714. lajstromszámú szabadalom • Előregyártott elemekből készült, járható vagy annál nagyobb szelvényű csatorna

5 158714 5 Minden előregyártott elemből épült nagyát­mérőjű csatorna rendkívül érzékeny az elemek egymáshoz viszonyított süllyedésére, mert az az elemkapcsolatok megrongálódásához, illetve tönkremeneteléhez vezethet. Találmányunk esetében az elemek számottevő mértlékben egy­máshoz képest nem mozdulhatnak el, mert a mozgások nagyrészét az alapozási elemek ve­szik fel; az esetlegesen fellépő kis mozgásokat viszont rugalmas hézagkitöltések — amelyek lényegesen egyszerűbbek és olcsóbbak lehetnek, mint az ilyen jellegű ismert, pl. gumigyűrűs megoldások — könnyen fel tudják venni. Emel­lett ilyen rugalmas kapcsolatokról is elsősor­ban a felső csatornatartomány hézagaiban kell gondoskodni; az alapozási eleméknél még a kapcsolat vízzárósága sem követelmény. A statikai előnyök mellett a találmány sze­rinti csatornaszerkezet jelentős gyártástechno­lógiai és építéstechnikai előnylöket is biztosít. Az elemek alakja egyszerű, akár kis költséggel készült előregyártó telepeken, akár helyszíni magon való előregyártásuk gazdaságosan és könnyen lehetséges. Nincs szükség tehát nagy beruházást igénylő betongyárak létesítésére, amelyek csak tömegtermelés esetében gazda­ságosak ; ez annál is inkább fontos szempont, mert 1,6 m-en felüli átmérőkkel — ahol talál­mányunk különösen gazdaságos — kevés csa­torna épül, és a nagy súlyú elemek távolabbra szállítása a gazdaságosságot még kedvezőtle­nebbül befolyásolná. A három elem hosszúsága azonos lehet és súlyaik is közel egyenlőek; így az egységes emelőkapacitás jó kihasználható­sága • biztosítható. Mivel a 'csatorna síkalapo­zással készül, csak a statikai igényeknek meg­felelő betonmennyiségre van szükség az ele­mek előállításához. A teljes repedésmentességnek, mint mérete­zési feltételnek a figyelembevételével 3 tonnás elemsúlyok mellett .1,6—,2,0 m-es átmérőjű csa­tornánál 2,0—1,5 m-es elemihosszak adódnak; ha e méretezési elvtől eltekintünk — amit vi­lágviszonylatban túlhaladottnak tekintenék — korszerűbb méretezési feltételek mellett az elemvastagságok csökkenthetők, és így a ta­lálmányunk még gazdaságosabbá válik. A találmányt a csatolt rajz alapján, amely annak egy lehetséges kiviteli példáját tartal­mazza, az alábbiakban részletesen ismertetjük. A rajzon a találmány szerinti csatorna egy szakaszát perspektivikusan ábrázoltuk. A csatorna építése a munkaárok készítésével veszi kezdetét, amelyet sík fenékrésszel alakí­tunk ki, s amelyen először ugyancsák sík le­mezként az 1 aljzatbeton-réteget építjük ímeg; megfelelő talajviszonyok esetén1 az aljzatbeton­réteg elmaradhat. Az 1 •aljzatbeton-rétegre először az előregyár­tott, U-alakú A alapozási elemeket helyezzük el, amelyeket a 2' alaplemez és a 3a, 3b függő­leges alátámasztó oldalfalak alkotnak. A 2 alaplemez alsó felülete lehet teljesen sík, de kiképezhető a középső tartományaiban a 4 be­mélyítéssel is; ekkor az elem a 4a, 4b felüle-5 tekén fekszik fel, ami bizonyos körülmények között statikailag kedvezőbb. Az A alapozási elemek a homlokfelületeiktől kissé befelé a keresztirányú, háromszög alakú 5 bordákkal is el lehetnek látva, egyrészt az elem merevsé-10 gének fokozása, másrészt az esetleg hosszirány­ban fellépő nemkívánatos vízáramlások meg­akadályozása céljából; ugyanakkor a felettük elhelyezett B teknőelemek megfelelő alsó felü­letkiképzésük esetén ezeken is feltámaszkod-15 hatnak, így az össz-felfekvési felület előnyö­sen megnövekszik. Az A alapozási elemeknek ugyanis nem kell vízzáró betonból készülniök, mivel föladatuk pusztán statikai; az alsó víz­zárást a B jelű teknőelemeknek kell biztosíta­niuk. Ugyancsak nam kell vázzanóakmak lenniök az A alapozási elemek 6 illesztési hézagok mentén egymással, illetve a 7 vízszintes illesz­tési hézagok mentén a B teknőelemekkel kiala­kítandó kapcsolatainak sem; az előbbi kapcso­lat pl. az 5 bordák közötti Q betonkitöltéssel, az utóbbi a 3a, 3b oldalfalak felső vízszintes lapján alkalmazott 9 cementhabaresterítéssel valósítható meg. A B teknőelemek az A elemekkel célszerű­en azonos hosszúságúak, és profiljuk a megkí­vánt csatornakeresztmetszetnek megfelelőén tetszőlegesen választható 'meg. Ez a hosszméret lehetővé teszi az A és B elemek egymáshoz ké­pest eltolt hézagosztással való elhelyezését, il-38 letve azt, hogy a B elemek találkozásainál a 10 illesztési hézagok mindig az A elemek két 6 illesztési hézaga között' helyezkedjenek el. A B teknőelem magassági méretét úgy választot­tuk meg, hogy az az A alapozási elembe való 40 behelyezésekor 11 alsó lapjával, célszerűen a 12 cementhabarcsréteg közbeiktatásával, az A elem alaplapjának felső lapján feküdjék fel, 13 váll-részei pedig alsó sima felületükkel a már említett 9 cementhabarcsterítéssel ellátott 3a, 45 3b oldalfalak felső lapjain. A ,13 váll-részek felső felülete a jelen kivi­teli példánál a tompa fecskefarok-szelvényű 14 vápával van ellátva, a C boltozati elemek-50 kel való optimális csatlakozás biztosítása céljá­ból, az alsó 13a, 13b lap-tfelületek pedig a már említett 5 bordák hajlásával azonos hajlással vannak kialakítva, így azokra, valamint a meg­felelően lesimított 8 kitöltőbetonra is feltá-55 maszkodhatnak. A C boltozati elemek hossza megegyezik az A és B elemek hosszával, szelvénye a mindenkori igényeknek megfelelő alakúra és méretűre vá­lasztható meg; a jelen kiviteli példa esetében a 14 vápába illeszkedő, ékszerű lő talp-részek­kel rendelkező 16a, 16b függőleges falakból, valamint kívül három síklappal határölt, belül 65 félköríves lekerekítésű 17 fejrészből összetett 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom