158712. lajstromszámú szabadalom • Eljárás grafit- vagy szén-alapanyagú testek oxidációs korróziójának csökkentésére

MAGYAR J*£PKÖZTARSAäAG OKSZÄGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOIXJÄLATI TALÄLMÄNV Bejelentés napja: 1968. XII. 28. (KO—2228) Közzététel napja: 1970. X. 24. Megjelent: 1S71, KI. 20. 158712 fíeííjzetfcözi owíályazá«; C #4 h 35/56 Feltalálók: Kozár László vegyészmérnök, 50%, Tatabánya, Pataky Endre technikus, 20%, Bicske, Kóta Sándor technikus, 20%, Tatabánya, Szabó László kohómérnök, 10%, Tata TuibajdionQtB: Tatabányai AlwHJÍniumkobó, Tatabánya Eljárás grafit- vagy szén-alapanyagú testek oxidációs korróziójának csAkentésére A találmány eljánás grafit vagy szén alapsxx&sugú testek «axictóciás torrózió,jáaak .csökkentésére, A w^gyiparibian és .a ilaaihászaíttean sxáiaaos ölyjan berendezést hasznáMiak, amelyet «zén vagy grafit alapanyagból késaajalt, eä&» égetett Momtesfekkel béüekiek. Hasonló alapanyagból készülnek az íwüényes kerasenieék ás »olvaiéék elektrolizáló űeaMk elektaódéi is. A .szén vagy grafit idomtestaket rendkívül kedvező fizikái és kémiai tulajdonságuk miatt allkalmaHzák, de hátrányuik az, hogy 600 C° felett levegő jelenlétéiben oxidálódnak, és ez a folyaimat a hőmérséklet nöwelésével rohamosan feskozédik. Miivel azoknál az eljár ásóknál, ahol a ,szén és grafit idomtestefcet hasmaljäk, nem lelhet a levegőt kiküszöbölni, a jelentős oxidáció miatt megnő a fajlagos grafit vagy szénfelhasználás. A szén vagy grafit idomtestek oxidációs korróziójának csökkentésére számos eljárás ismeretes, amelyek két nagy -csoportra oszthatók: Már ismeretes, hogy a bór és vegyületei közül a bórkiarbid csökkenti a szén oxidációját nagy hőmérsékletem. A másik eljárás csoport' lényege, hogy az égetett saén vagy ígraíit idomtest felületén levő pórusokat eltömik, műgyantás imipregnáliással, ily mádon csökkentve a fajlagos felületet. Az első eljáráscsoportihoz tartoaaak azsok az eljárások, amelyeknél a bórt vagy bórvegyületet a grafit vagy szénkeveréklbez adagolják és homogenizálás után formázzák, majd égetik az idomjje&tet. Ezeknek az eljárásoknak az a hátránya, (hogy az adagolt bór vagy bórvegyüiet nagymértékben megnöveli az jdomtesl elektromos ellenállását, ezért áramvezető, idomtestekniél gyakorlatilag nem kerülgetnek alkalmazásra, másrészt a bór eíkaszlása nem egyenletes az idomtesftben Illetőleg a pórusok felületén nem alakul ki tökéletes záróréteg. Ezek az eljárások a felsorolt hátrányok miatt nem terjedtek él. ' Bészátattek már oxidációs korróziót gátló bevonatot "is az idoratesteken, .szintén a bór kedve» hatását kilhasKnálva. A 3iia0®3 sz. OSA.szabiadalom szerint a grafit test felületén nagy bőméEBékleten alakítják ki a bőrniíbrld és ibórkaríbid bestoriatot. A 3 348 "929 sz. TJSA-szaibad&Jom szerint a bevonat anyaja aluminkiimötvözet, bóirkarbaid, szjJMumfcarfbid, űitánkarbid, cirkóniumkaribid, krómkarJbM, moliibdénkarbM, titánnitrid, .cirkóniumnitrid, bórtrioxid és ehhez hasonló vegyületek Mhetnek, amelyeket villamosív segítségével visznek Eel az idomtest felületére. Eltekintve attól, hogy a nehéz-fém karbidok és hatódok igen drágák, az oxidációt gátló hatás csak igen rövid élettartamú. Isme-158712