158711. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tövisalja gomba (rhodophylus clypeatus) termesztésére különösen sárgabarack és szilvatermő gyümölcsösökben

3 158711 4 Egy polc, mintegy 1 m2 nagyságú, mosható egyszínű felülfcezelt farostlemez legyen. A -pol­cokat egymástól kb. 10 cm távolságra kell sze­relni. Egy polcon kb. 170 db tönkjétől megfosztott válogatott gombalkalap helyezendő el, mintegy 8—9 kg súlyban. PL: (25 m2 -es, 4,10 m magas spóranyarésre kijelölt helyiségben, a leírt mó­don beállványozva, 600 db farostlemezen, mint­egy '51100 kg szaporító anyag fér el. Egy gom­bakalap termőrétege itöbb billió 9x10,5 mik­ron nagyságú húsvörös vagy -rozsdaszínű spórát termel, így a helyiségben termelt spóra anyag 100 kg gyümölcsös szaporításához elegendő. A helyiségnek huzatmentesnek, száraznak, 'duplaajtajúnak és ablakúnak kell lenni. A spóranyerő helyis-ég hőfoka +20 C°, rela­tív páratartalma 60% kell legyen. A polcokon elhelyezett gombafejek egy héten belül kihul­latják spóráikat. A gombafejeket ezután le kell szedni a felülkezelt farostlemez lapokról és a gyümölcsfák trágyázásóra kell felhasznál­ni. A polcról kihúzott lapokról a spóra -vízzel­megfelelő méretű zománc- vagy üvegkádba öb­lítendő. A spórákkal telt öblítővíz, a spórák egyenle­tes eloszlását biztosító keverés után rozsda­mentes, zárható foggantyúval. ellátott (kannák­ba töltendő. Az öblítővíz lemezenként max. 20 1 lehet, ami felhasználás előtt — lemezre vetítve — max. 80 l-ig hígítható. A spóranyerésnek, ill. gyűjtésnek természe­tesen más módjai is alkalmazhatók. Így pl. a polcokról száraz úton, pl. szívó légárammal működő készülékkel összegyűjthetők a spórák és így tárolva a felhasználás előtt készíthetünk spróaszuszpenziót. Továbbá az elszaporítás 3. példájában foglaltak szerint is nyerhetünk spórát az oltáshoz. Példák az elszapo-rításra: 1. A meglevő sárgabarack és szilvafák gyö­kereihez a spóraszuszpenziót, vízben lebegő spórák tömegét szondázási módszerrel kell a földbe juttatni. A szonda 1,2 m hosszú kúp alakú csúcsban végződő 0 -3 cm, belül üres acélcső. A csúcsrészt, mely a szártól különálló test, a cső belsejében haladó erős drót feszí­tése és a talaj ellenállása a mechanikus leszú­ráskor a csősz-ár alsó végéhez kell szorítsa. A fák nagyságától függő gyökérzet mélységét el­érve, a szon-dia felső peremes részét mintegy 5 cm-rel visszahúzva, — miáltal a szonda alsó kúp alakú zárérészét tartó drót is meglazul — így a csúcsrész a leszúrt mélységben marad, a csöves rész pedig feljebb kerül, a két. rész kö­zött nyílást hagyva. Ekkor öntendő be az elő­zetesen alaposan felkevert és felrázott spóra­poros szuszpenzió. A szondát kihúzva a föld­ből, a spórás szuszpenzió bennmarad. Egy gyümölcsfa (körül négy ponton egymás­sal szemben mintegy 1—1 deciliter spóraporos szuszpenziót kell a földbevert szondákba ön­teni. Ezt a műveletet iminden sárgabarack, vagy 0 szilvafa körül meg kell ismételni, a fatörzstől számítva 1—2 m közötti körben, a gyümölcsfa korától függően. Az így beoltott talaj a megfelelő tavaszi nedvesség, csapadék, megfelelő hőmérséklet, egészséges és a gyümöl-cafáknalk elegendő állati trágya vagy elegendő műtrágya felhasználása, vagy pillangós növények zöld-trágyaként tör­ténő be-szántása után egy év -múlva iáprilis-má­jus hónapokban hozza meg a tövis-alj agamba első termését, amely azután évről-évre beavat­kozás nélkül megismétlődik és a talajban el­terjedő gombafonalak gyors fejlődése folytán egyre bővebb termést kell hozzon. További le­hetőség kínálkozik ugyanennek az eljárásnak a szőlőkezelésnél is használatos szénkénegező szíerszám kis -átalakítással való végzésére. Ez még beruházást sem igényel. Az első termés jelentkezése után mód nyílik a gombatermés idejének meghosszabbítására a nyári, esetleg őszi idényig. Ebben az esetben különleges eljárásokat kell itt alkalmazni, mint: öntözés, -optimális trágyázás, alomszalma kivá­lasztása, serkentő-, stimuláló anyagok alkalma-30 zásia, stib. 2. Az újtelepítésű gyümölcsfák gyökereit közwetlenül az ültetés előtt, a kádakban tárolt és alaposan felkevert spóra-tartalmú folyadék­ba kell mártani, áztatni, majd elültetni a gyü-35 mölcsfákat. Ebben az esetben a gyökérkapcso­lat mesterségesen hozható létre. Így a gazdá­nöyény — sárgabarack, vagy szilvafagyökerei­vel szinJbiózisban élő gombafonalak (mycéliu­mok) fejlődésének gyorsabban kell megindül-40 nia, mint a már megtevő gyümölcsösöknél, a szondázással talajba vitt gombaspóráknál. 3. A tönkjeitől megfosztott, to-vábbterimesz­tésre kiválasztott, fiatal gombapéldányok kalap-4 jainak a gyümölcsfák törzsétől a fa korának megfelelő távolságra helyezésével és a spóra­érés idején többszöri locsolásával a spórás vi­zet a talajba juttatjuk. Az öntöző víz a gomba spóráit a jól megművelt föld természetes hai­szálosöves struktúrája révén természetes úton Viszi a fák gyökereihez, ahol a spórák a biztosí­tott feltételek hatására fejlődésnek indulnak. — A levágott gomba kalapokat a fa törzse körül koncentrikus ködben kell elhelyezni 1—2 méter 55 távolság között, egymástól egy méterre. 4. A gombafonalak elszaporítását, a teljes gyökérzettel rendelkező fiatal sárgabarack és szilva gyümölcsfák földlabdával történő átül-60 tetése útiján kell a már gombatermő területek­ről az addig szűz (gomba-mentes)- területekre átvinni, a gyökérkapcsolt gombafonalak fiatal gyümölcsfák gyökereivel való -egyenes érintke-65 zésbe jutása révén. •2

Next

/
Oldalképek
Tartalom