158709. lajstromszámú szabadalom • Folyékony tüzelőanyaggal működő lángtányéros gázkészülék, különösen nehezebb szénhidrogénfélékhez

158709 3 4 a) a készülék megfelelő részeit Oly nagy hőmérsékletre kell felífűtenünk, hogy &z már induláskor kifogástalan gázosítást biztosítson, másrészt b) üzem közben biztosítanunk kell, hogy a lángtányérról elégséges hő jusson a gázosító kamrákhoz, hogy folyamatos gázosítást és az égő folyamatos táplálását lehessen biztosítani, a fellángolás veszélye nélkül. Harmadik — járulékos — problémaiként merül fel a gázégő gáz-levegő arányának szabályozása, amelyre ezek a nehezebb szénhidrogének a tökéletes elégetés szempontjából rendkívül kényesek. Kísérleteink kimutatták, hogy a gázosító kamrák előzetes felfűtése a hagyományos módon, például spiritusszal, csak kis kapacitású égőknél és ott is csak tökéletlenül végezhető el, úgy, hogy már rövid üzeméltetés után a készülléik koxfogója megtelik k'oxos lerakódásokkal és a berendezés üzemképtelenné válik. Ezen problémát azáltal oldjuk meg, hogy villamos előmelegítőt alkalmazunk, amelyet meghatározott hőmérséklet elérése után kikapcsolunk. A másik probléma, amely azzal kapcsolatos, hogy a gázosító kamrának üzem közben megfelelő hőmérsékletet kell biztosítani, találmányunk értelmében úgy oldható meg, hogy a lángtányért a gázosító kamrákat burkoló forraló csővel hővezető bordák útján kötjük össze és a bordákat oly módon méretezzük, hogy a lángtányér üzem közben izzó állapotban legyen, ugyanakkor .a gázosító kamrák hőfoka 400—500 C° között legyen, hogy a nehezebb párlatok is biztonsággal teljesen elgazosodjanak. Emellett legalább két gázosító kamrát használunk, amelyek közül az első kb. 250—350 C° üzemi hőmérsékleten van, ami által ott elgazosodnak a könnyebb párlatok a további kamrában vagy kamrákban pedig a nehezebb párlatok gázosodnak el; ilyen módon tökéletes elégést tudunk biztosítani. Mindegyik kamrába kiszerelhető és könnyen tisztítható koxfogót helyezünk. Az előbb említett előmelegítési probléma találmány szerinti megoldásánál indulásnál a villamos árammal az előmelegítő kamrát 500—650 C° hőmérsékletre hevítjük és ezzel biztosítjuk azt, hogy a kamrában levő esetleges, kátrányos lerakódások tökéletesen elgazosodjanak és gyakorlatilag a kamrában és annak ko'Xífogójáiban üledékes lerakódás alig lesz. Előmelegítés alatt a lángtányér kb. 200—250 C°-ra melegszik és ezzel a kombinációval biztosítani tudjuk már indulásnál is a nehéz szénhidrogének tökéletes elégetését. A későbbiekben a hőmérsékletek úgy alakulnák, hogy a lángtányér izzásig felhevül, a bordák útján megfelelő hő jut az elgázosító kamrákhoz oly módon, hogy a közelebb levő kamrák (vagy egy kamra), amelyek a nehezebb párlatok gázosítására szolgálnak, kb. 500 C°-on van, az első kamra pedig kb. 280—350 C°-ra hűl le, miután beinduláskor és megfelelő hőmérséklet elérésekor a villanyáramot automatikusan, például bimetallos kapcsoló segítségével kikapcsoljuk. Mint említettük, rendkívül fontos a gáz-levegő megfelelő keverési arányának biztosítása, úgy, hogy előnyösen külön szabályozót építünk a készülékbe, amely a gáz szabályozását is biztosítja. A fentiek alapján a találmány tárgya folyékony tüzelőanyaggal működő gázkészülék, különösen nehezebb szénhidrogénfélékkel, mint Diesel-gázolajjal és ehhez hasonló fűtőolajokkal való üzemeltetésre, amelynek legalább egy égőiheilye, tisztítható, kiszerelhető koxfogója, forralócsővel és kiszerelhető fúvókával ellátott égője és gázégőjének gázosító, hőt átadó lángtányérja van, amely utóbbi közvetlenül, vagy a forralócső falának közbeiktatásával, — kanyarcső nélkül — csatlakozik kanóctól és szűk csatornás rekeszektől mentes, egyetlen csőből kiképzett hüvely alakú, beömlő nyílásokkal ellátott gázosító kioxfogójához és az jellemzi, hogy lángtányérja és forralócsöve között legalább két hővezető borda van elrendezve ás legalább két gázosító kamrája van, amelyek közül az elsőhöz villamos előmelegítő fűtőtest van csatolva. A találmány tárgyát a továbbiakban példakénti kiviteli alak kapcsán, rajz alapján ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra a találmány szerinti gázkészülék égőjének oldalnézetét és részben metszetét mutatja; ennek példánkban két gázosító kamrája van. A 2. ábra a gáz-levegő-szabályozó magyarázatára szolgál. Amint az 1. ábrán látható, az önmagában ismert 1 lángtányér alatt elhelyezkedő forralócsőben 2 és 3 gázosító kamrák vannak és ezekben egy-egy 9 és 8 koxfogó van elhelyezve A koxfogók kicsavarhatok és ezáltal ikönynyen tisztíthatók. Az említett csőhöz a lángtányér hozzá van forrasztva, vagy hegesztve és ezenkívül legalább két 4 bordával van ellátva, amelyek szintén összekötik az említett forralócsővel, úgyhogy a lángtányér izzó állapotában a bordák megfelelő mennyiségű hőt vezetnék a forralócsőhöz és így a 2 és 3 gázosító kamrákhoz is. A szokásos 5 fúvóka vezeti a gázt a 6 égőrózsába, amelynek nyílásain kiáramolva, az 1 lángtányér fölött jön létre a gáz tökéletes elégése. A 2 gázosító kamrát a fölfűtés céljára 7 villamos fűtőtest veszi körül, amelybe előnyösein — a rajzon nem ábrázolt — automata kikapcsoló építhető be. A kikapcsolás előnyösen hőfüggő kapcsolóval történik, például bimetállal, amelyik meghatározott hőmérséklet elérése után automatikusan kikapcsol és ha az égőt esetleg nem helyeztük volna üzembe, a hőmérséklet csökkenésekor ismét automatikusan bekapcsolja az előmelegítést és ezáltal ál-15 20 25 30 35 40 45 50 55 60