158706. lajstromszámú szabadalom • Eljárás epoxi-vegyületek előállítására
5 158706 6 Az X helyén tercier amido-csoportot tartalmazó (I) képletű vegyületeket valamely (II) képletű vegyület és valamely (III) képletű (tercier amido^metilHfoszförán kondenziáció jávai állíthatjuk ölő. Az X helyén tercier amidocsoportot vagy primer vagy szekunder amidocsoportot tartalmazó (I) képletű vegyületöket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) képletű vegyületet közvetlenül egy (IV) képletű amiddal reagáltatunk majd epoxidálunik, vagy előbb epoxidélunk és azután reagáltatunk a (IV) képletű amiddal. Eljárhatunk oly módon is, hogy egy (II) képletű vegyület és (III) vagy (IV) képletű észter reakciójával kapott észtert ismert módon (pl. vizes albdholos nátriumlhidroxiddal történő' kezeléssel) elszappanosítunk, a kapott szabad savat halogénezőszerrel (pl. tionilkloriddal) savhialogeniddé alakítjuk, melyet ammóniával vagy mono- vagy dd-szubsztituált aminokkal a kívánt sawamiddá alakítunk •majd epoxidálunk. Az X helyén allkoxiimetilén-csppartot tartalmazó (I) képletű vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely (II) képletű vegyületet önmagában ismert módon pl. nátriumamid jelenlétében folyékony ammóniában acetilénnel reagáltatunk, a kapott háromszorosan telítetlen vegyületet részlegesen inaktivált katalizátor (pl. kinolinnal dezaktivált ólom/palládium katalizátor) jelenlétében részlegesen hidrogénezzük. A kapott terméket alkanöl jelenlétében savas közegben allil-átrendeződésnek vetjük alá vagy alül-átrendeződés köziben halögénezéstsel primer halogeniddé alakítjulk. A halogén-vegyületet alkálifém-alkanoláttal reagáltatjuk és persaviyal vagy N4>róms:zukcinimides/vizes kezeléssel epoxidálhatjuk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy a kapott halogén-ivegyülétet allkálifémalkoholáttal hozzuk reakcióba és persavas vagy Nnbrórnszufecinimides/vizes kezeléssel epoxidáljük majd elszappanoisítjuk vagy előbb elszappanosítjuk és Valamely persavval ezután epoxidáljük. Mindkét esetben primer alkoholt kapunk, melyet bázis (előnyösen nátriumlhidrid) jelenlétében, oldószerben (pl. dioxánlban, tetraihidrofuránban, 1,2-dimetoxietánb:an, vagy allkálifémallkoholát jelenlétében alkanolblan) 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérséklettartományiban alkilhalogeniddel (pl. etiiljodiddal) éterezlhetünk. A (II) képletű kiindulási anyagokat ill. a (II) képletű vegyületek és (III) képletű foszforának vagy (IV) képletű foszfinoxidok reakciójak'Qr kapott tenmékeket oxidálószerekkel történő kezeléssel (előnyösen N-íbrómszukcinimid/ /víz vagy szerves persavak) segítségével epoxidálhatjuk. Oxidálószerként az N-íbrámszukcinimid/víz rendszeren kívül különösen előnyösen pl. per ecetsavat, perbenzoesaivat, m-klórperbenzoesaivat vagy perdMlsaviat allkaltaiazlhatunk. Az epoxidálást célszerűen oly módon végezzük el, hogy az epoxidálandó vegyületet inert oldószerben, különösen halogénezett szénhidrogénékiben, pl. metilánkloridlban vagy kkttioformban oldjuk és 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérsékleten pensaivival kezeljük vagy a kiindulási anyagot vízben szuszpendáljuk homogén 5 tömény oldat képződéséhez szükséges mennyiségű inert oldószerrel (pl. dioxánnal, tetrahidraf uránnal vagy l,2-dimetoxietánna, l) elegyítjük és a kapott oldatba 0 C° és szobahőmérséklet közötti hőmérséklet-tartományban rész-10 letekben N-brómszukcinimidet viszünk be. A képződő brómihidrint alkáliák segítségével (különösen nátriumetiláttal etanolban) könnyen az epoxiddá alakíthatjuk. E módszer különös előnye, hogy csak a terpenoid pollenek végállású 15 bettősikötése oxidálódik. A találmányunk tárgyát képező eljárással előállítható (I) képletű vegyületek lcártsvő-20 irtószerként alkalmazhatók. A legtöbb ismert kártevő-irtószer kontakt- és gyomorméregként pusztítja el, bénítja meg és űzi el az állatokat; ezzel szemben az (I) képletű vegyületek az állati szervezet hormon-rendszerére fejtenék ki 25 hatást. Az (I) képletű vegyületeik pl. rovaroknál a kifejlett rovar-tormába történő átváltozást zavarják meg. A vegyületek ezáltal a generációs ciklust megszakítják és az állatoklat közvetett módon elpusztítják. Az (I) képletű ao vegyületek gerincesékkel szemben gyakorlatilag nem mérgezőek; toxicitásuk gerinceseiknél 1000 mg/kg testsúly feletti 'érték. Az (I) képletű új vegyületek ezenkívül könnyen lebomlanak és a felhalmozódás veszélye ezért gyaíkor-35 latilag kizártnak tekinthető. Fentiek alapján az (I) képletű vegyületeket veszélytelenül feírhasználhatjuk állatok, növények, készletek és textíliák kártevőinek irtására. 40 Az (I) képletű vegyületek különösen gerinctelen állatok ellen alkalmazhatók. A kívánt hatás eléréséhez — mint azt a tovább iáikban igazoljuk — általában már 0,0:1—-0,1%-os hatóanyagkoncentráció elegendő. A koncentrátum 45 hatóanyagtartalma 80%-ig terjedhet. A koncentrátum hígítása útján 0,01—i0,'5%, előnyösen 0,1% hatóanyag-tartalmú felhasználásra kész permetezőszert készítünk. 50 A hatóanyagot pl. emulzió, szuszpenzió, beporzó készítmény, oldat vagy aeroszol formájában készíthetjük ki. Bizonyos esetakiben a védendő tárgyat (pl. élelmiszert, vetőmagot, textíliáikat és hasonlókat) a hatóanyaggal vagy 55 oldatával impregnálhatjuk. A hatóanyagot továbbá olyan alakiban is alkalmazhatjuk, melyből csak külső tényezők hatására szabadul fel (pl. nedvességgel való érintkezéskor vagy az állati szervezetben). Az (I) képletű vegyülete-60 bet más ismert kártevőirtószerdkkel együtt is alkalmazhatjuk. Eljárásunk további részleteit az alábbi példákban ismertetjük anélkül, hogy találmányun-6ü kat a példáikra korlátoznánk. 3
