158698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés üveg, vitrokristályos anyagok, kerámiai anyagok és kőzetfélék tulajdonságainak módosítására
13 158698 14 is vannak, akikor az előbb említett párhuzamos zónákon kívül ezeket metsző keresztirányú zónák is lesznek a közeg-réteglben, ahol a •rétegvastagság ugyancsak nagydob, mini; más felület-részeken. Aheiyeett, hogy agy görgőt használnánk a közag pépszerű .anyagaiból álló (32) balom szétterítésére egy meghatározott minta szerint a (11) üveglap felületén/ eljárhattunk oly módon is, hogy a (32) 'halmai egy egyenletes rétegvastagságú bevonatiként kenjük szét az üveglap felületén, majd a kívánt /mintát valamely, a mintának megifélellően kiképzett szerszámnak a bevonatrátegibe való benyomása útján hozzuk létre. Ez a szerszám állhat pl, egy rnéhsiejtmintáziatú szitából, amely egymást metsző lemez-csíkiokból vagy egymás /mellé helyezett csöveikből lelhet a kívánt mintának megfelelően felépítve. Egy ilyen méhsejt-szerű rosbéllynalk a bevonatrétag anyagába történő ibenyomiása helyett lehetséges az is, hogy az említett méhsejt-szerű rostély üregjeit töltjük ki a kezelésre alkalmazandó közeggel és az így a közeggel megtöltött rostélyt hedyezzülk rá az üveglapra az edzési eljárás folyamán. A 9. ábra szerinti módszer esetében a közeget egy (34) perrnetezőszersziámból, amelyet egy .(38) vezetőszerv segítségével elmozgathatunk, egy (35) kúp alakú perméiként vihetjük fél az üveglap felületére. A (ill) üveglap felülete és a (34) permetező-fúvóka között egy (36) szita ill. rostály van elhelyezve oly módon, hogy a '(37) közeg-réteg a szita ill. rostiély mintázata szierinti változó vastagságban Ikerül az üveglap felültetére. A közeg megfelelő • konzisztenciájú olvadék, szuszpenzió vagy oldat alakjaiban permetezhető az üveglap felületére. Alkalmazhatjuk azonban a közeget por alakiban is a 9. ábrához hasonló elv szerintii felvitel ©setén. Jó eredményeiket értünk el oly módon is, hogy egy (38) szitát vagy rostélyt a 10. ábrán szemléltetett módon a (11.) üveglapra helyeztünk, majd ezen a szitán ill. rostélyon keresztül vittük fel a közeget. Ebiben az esetben a szita ill. rostéiy alakja és a közeg konzisztenciája olyan, hogy a közeg anyagának egy kis része beszivároghat a szita ill. rostély (39) zárt feíület-részai alá is, de a kiképzett bevonat vastagsága lényegesen nagyobb a szita ill, rostély (40) nyitott felüiletrészeinek megfelelő helyeiken. Ha a közeget szilárd vagy pépszerű alakban alkalmazzuk, akkor oly módon járhatunk el, hogy e közeg anyagának megfelelő mennyiségiét ráhelyezzük a szitára ill. rostélyra, azután egy megf eílelő ken őszerezáimimal kiaresztülnyomj uk azt a szita ill. rostély nyílásain. Az eljárás egy módosított alakja esetében a közeget egyenletes vékony rétegben vihetjük fel az üveglap felületére, majd a közeg egy további mennyisiégéit vihetjük rá az így kialakított réteg fölé az emilített szita ill. rostély nyílásain keresztül. Ebben az esetben természetesen nincsen szükség arria,: hogy a közeg anyagának egy része beszivárogjon a szita ill. rostély zárt felületrészei aíá. húszén ezeken a helyeken az üveglapra a vékony bevonatréteget már előre felvittük. A 11. ábrán a változó vastagságú közeg-^réteg felvitelének egy további lehetséges módját szemléltetjük; ebiben az esetben egy fcgazott vagy más megfelelő módon kialakított élű (42) kenőilap sziollgál a réteg száttanílbásáire, ezt pedig a (2:9) síinek hordozzák. Az ily módon kiiailakított bövoniatriéteg párhuzamos bordázatot fog mutatni iá kenőlap (41) fogazásainiaík megfelelően; a bordáklat kisebb rétegvastagságú sávok választják el egymástól; ez uitőbbiiak vastagsága attól függ, hogy milyen térközzel vezetjük el a (4,2) kenőilap (43) élét az üveglap felülete födött. 'Nem szükséges, változó vastagságú vagy változó összetételű közeg-réteget laz üveglap felületén kialakítani, ha a felületet, amelyre a kö-25 zeget felvisszük,, előzetesen már egy bevonattal latjuk el, egy élőre meghatározott minta szerint, annak megfelelően., hogy milyen mintázat szerint kívánijulk az üveglap felületén a nyoimófiesizültségök eloszlását; az említett eilő-30 zetes bevonat víaliamely olyan anyagiból állhat, amely korlátozza a közeg és az üveglap között végbemenő ioMicserét, pl. azáltal, hogy növeli a diffúziót gátló hatást azokon a felület-részeken, ahol. ez az előzetesen felvitt bevonat jelien van. 35 A diifíf'Uzió-gátMst növelő anyagot pl. sakktáblaminta szerint vihetjük fél a 1:2. ábrán látható berendezés segítségével; ez a berendezés egy (44) görgőt tartalmaz, amelyen a (45) peremek és az őket összekötő axiális irányú ,(46) bordák 40 vannak miegfeMő térközökkel kialakítva. A görgőt a (11) üveglap felületén mozgatjuk és eközben a görgő egy folyékony anyagot vesz fel a (4:8) párnáról, oly módon, hogy a (45) peremek és a (46) bordáik külső felületére mindenkor a 45 szükséges mennyiségű folyadék kerüljön, amelyet azután a görgő a (47) helyeken az, üveglap felületére visz át. Az üveglap felületét ezután a kívánt anyag rétegével vonjuk be. amely az üveg anyagába badif f undáltatandó ionokat szol-50 gáltatja. A diffúzió miérteké és ennek megfelelően az. ioncsere sebessége lényegesen kisebb lesz azokon a helyeken, amelyeken az említett diffúzió-korlátozó előzetes bevonat jelen van. A 13. áibrán szemléltetett eljárásmód eseté-55 ben a (11) üveglapot először egy olyan anyag egyenletes vékony (49) rétegével vonjuk be, aimaly kálium-ionokat vagy más az üveg anyagaiba bediífundiáLitatandó ionokat szolgáltat és ezután vonjuk be az. így előkészített felületet a 60 (37) közeg további mennyiségeivel! egy meghiatározott minta szerinti zónáikban. Ennek következtében az ioncsere ugyancsiak differenciálisán megy végbe a (1:1) üveglap felületén, mégpedig oly módon, hogy azok a zónák, amelyekre a 65 (37) közeg további mennyiségeit felvittük, nia-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 7
