158683. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mangánnal és antimonnal aktivált halofoszfát fénypor előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABÁSAI LiÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. III. 10. (EE—1633) Közzététel napja: 1970. X. 24. Megjelent: 1971. XI. 15. 158683 Nemzetközi osztályozás: H 01 j 1/62; H 01 j 1/63; H 01 j 61/44; H 01 j 61/46 ;«$-#'-""*' fövrsár ttlalúni Feltalálók:' Dr. Szabó János oki. vegyész, 70%, Dr. Körös Endréné oki. vegyész, kandidátus, 30%, Budapest Tulajdonos: Egyesült Izzólámpa és Villamossági RT., Budapest Eljárás mangánnal és antimónnal aktivált halofoszfát fénypor előállítására A találmányunk tárgya olyan izzítasi eljárás, melyben mangánnal és antómonnal aktívált kalciumbalogénfoszfát fénypont fedővel lefedett kvarctégelyiben, alagútkenienoében — célszerűen oxigén-tartalmú — ellenáramú gázban izzí- 5 tunk, s ezáltal a fénypor és viele együtt az azzal készült fénycső minőségét javítjuk. A -találmányunk, műszaki hátterét az alábbiakban vázoljuk. A lumineszkáló mesterséges apatitot, mely mangánnal és antimionraal akti- 10 vált kalciumihalogénifosefát fénypor, a következőképpen állítják elő. A mesterséges apatit-képződéslhez szükséges alapanyagokat — kellő arányban — (OaHPO^ 15 CaF2, MnHP04 , Ga!Cl 2 , Sb 2 0 3 ) összekeverik, megőrlik, maj'd az őrleményt fedett tégelyben kb. 1100—I12O0 C°-on izzítják. Lehűlés után szükség szerint ismét őrlés, esetleg fajtázás következik, a célszerű sziemeseftagysíág-tarto- 20 mány elérésére, végül a fényporból szuszpenziót készítenek és a fénycsőbuira belső felületét azzal bevonják, szárítják. E vázlatos ismertetés csak a találmányunk lényegiének könnyebb kiemelése céljából tör- 25 ténlt, részleteket illetően utalunk pl. a Brit. Pat. 495 706, 516 870 vagy az NSZK 921 011 sz. szabadalomra. Vizsgálataink közben megfigyeltük, hogy a — vázolt módon — előállított fényponofc ha- 311 tásfokát és az azokkal készült fénycsövek működés közbeni tulajdonságait, elsősorban a használat közben mutatkozó fénycsökkienést — (több más tényező mellett) — nagymértékben befolyásolják a fényporban lévő és nem világító centrumként szereplő aiitimon-tartalmú (szabad Sb, vagy Sb-vegyületek) anyagok. E körülményt egyébként a vonatkozó irodalom is tárgyalja. Ez a káros, ún. szabad antimon-tartalom — mely a fényporban lévő antimonnak olykor 10%-át is kiteszi — nagymértékben befolyásolja, mégpedig károsan, a fényporók optikai hatástfokát és a fényporók felhasználásával járó, levegőn és vákuumban történő hőkezelés miatt bekövetkező romlást, ill. a fényporból készült fénycsövek működés közbeni hatásfok csökkenését. Ez: a szabad antimon-tartalom egyébként nemcsak a fényporszemesék felületén, hanem azok belsejében is megtalálható. Kísérleteinkben azt találtuk, hogy alagútkályhás izzításnál —: elsősorban oxigéntartalmú — ellenáramú gázáraimban lefolytatott izzításkor a fénypor szabad antiimontartalma igen nagymértéikiben lecsökkenthető, ami együtt jár a fénypórok hatásfokának, hőkezeléstűrésének és a fénycsőben mutatkozó stabilitásának megnövekedésével is. ' A szabad antiimön-tartalom csökkenése az említett izzitasi körülmények között, nem várt 158683
