158638. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sajt-turó előállítására

7 158638 S sen használhatunk literenként 500 mg kalcium­kloridot tartalmazó vízoldatot. A vízoldatokat a túró mosása után rendsze­rint ismételten felhasználihjatjuk. Ilyen esetiben az oldat összetételét olyan értéken tarthatjuk, amely megfelel a rendes savó vagy a bizonyos mennyiségű vízzel hígított savó összetételének. A terméknek organoleptikus tulajdonságo­kat kölcsönző baktérium-kultúrákat általában a túróba oltjuk be. E célra a megfelelő bak­tériumokat vagy a vizes mosóoldathoz, vagy a betöményített tejhez keverjük az oltási eljárás előtt vagy alatt. A tejet ibatöményiítése előtt vagy alatt meg­savanyíthatjuk vagy savtermelő baktériumok, vagy pedig savak, előnyösen tejsav hozzáadá­sával, vagy e két módszer kombinálásával. A kapott túróhoz" kívánt esetbén külön zsírt adhatunk. A találmány szerinti eljárás egy célszerű fo­ganatosítása módját az alábbi kiviteli példában adjuk meg. Példa: 3,5% zsírtartalmú és 6,6 pH-jú pasztörizált tejet eredeti térfogatának egy harmadára tö­ményítünk be 30 C°-on végzett bepárlással. A betöményített tejet ezután 25 C°-ra hűtjük, majd beoltjuk egy tízezred koncentrációjú, 0,03% mennyiségű (a betöményítetlen tej tér­fogatára számítva) oltóanyag hozzáadásával. Az így beoltott tejet kb. 1,2 percen át tartjuk az említett hőmérsékleten, vagyis mindaddig, amíg a fentebbiek szerinti viszkozitást el nem érjük és minőségileg még nem határoztuk. E viszkozitásnak 25 C°-on 90 centipoise mennyi­ségi értéket kell elérnie. Ezután a tejet gyor­san 7 C°-ra hűtjük, majd fonófejen keresztül kalciumkloridot tartalmazó vízoldatba injek­táljuk. A fonófej 200 darab 0,2 mm átmérőjű nyílással rendelkezik. A vizes kalciumklorid-ol­diat koncentrációja klb. 500 mg OaCH^/liter és hőmérséklete 35 C°. Ez a vízoldat Bacillus casei típusú acidofil baktériumok tenyészetét is tartalmazza. Az így kialakított rostokat vagy fonalakat húzással elkülönítjük az oldattól, majd kétszeres térfogatú vízben mossuk és sajt-öntőformába sajtoljuk őket, amelyben a kapott sajtmasszát azután szokásos módon érni hagyjuk. Amikor a viszkózus masszát melegítjük olyan módon, hogy fonal vagy lamella alakú suga­rakként befecskendezzük 25—45 C° hőmérsék­letű fürdőbe, különösen előnyös a viszkózus áramot az áramlás irányára merőlegesen is fel­osztani a fonófejben kapott párhuzamos szá­lakra való felosztás mellett. Ezt közvetlenül akkor kell mégtenni, amikor a viszkózus masz­szát a fürdőbe injektáljuk. Az ápamlás irányá­ra merőlegesen történő ilyen felosztást köny­nyen megvalósíthatjuk például olyan forgókéi segítségével, amely a fonófej kimenő oldalá­hoz közel van felszerelve. Annak érdekéiben, hogy hőcsere és mosási ha­tás tekintetéiben a lehető1 legjoiblb eredményt érjük el, amikor 25—-45 C°-os fürdőbe való injektá­lással melegítjük a viszkózus masszát, a-fürdőt erősen keverni kell az injektálás közben. Ter­mészetesen a keverést bármilyen hagyományos keverővel megoldhatjuk, azoríban előnyös olyan módon végezni, hogy a túródarabok kör alakú mozgásra legyenek kényszerítve, ami végül a túrórészecskéknek az összetiömörödéséhez és a fürdőtől való elkülönüléséhez vezet. Azok a túrófonalak, amelyeket abban a pil­lanatban kapunk, amikor a viszkózus masszát a fonófejen keresztülsajtoljuk, vagy azok a vágott száldárabok, amelyeket a sajtolt szálak függőleges. irányban való felosztásakor kapunk, rendkívül alkalmas szerkezetűek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a túró nem kívánt kompo­nenseinek gyors 'és hatásos eltávolítását albban a vízoldáíban, amelybe a szálakat „belefon­juk". Ez főleg annak tulajdonítható, hogy az ún. szinerézis a találmány szerinti túróképző­dés után rendkívül gyorsan és hatékonyan megy végbe. * Az ioncserélések, valamint a baktériumtenyé­szettel való beoltás, amelynek célja, hogy a sajt ízét és végső aromáját megadja, nagymér­tékben könnyebbé válnak. Ugyanez vonatkozik a hagyományosan elvégzett összes további mű­veletre is, amelyéket a túrónak a savótól való elválasztása alatt vagy után kell elvégezni, és mindez a túró rostos szerkezetének köszönhető. Különösen a találmány szerinti eljárással ka­pott túróból készített sajt érlelése válik köny­nyebbé, és e folyamat eredményeként gyorsan kapunk egészen kiváló minőségű terméket. A túró nagyon jól alakítható, és a hagyomá­nyos eljárással kapott túrószemcséknek meg­felelő rostok vagy részecskék jól illeszkednek és teljesen homogén masszát adnak. A túró azon képessége, hogy megtartsa a tej kívánt komponenseit, különösen a zsíros komponense­ket, lényegesen jobb a fentebb • említett, ismert folytonos sajtkészítési eljárásokkal kapott túró hasonló képességénél. A találmány szerinti eljárás különösen alkal­mas önműködő munkamód bevezetésére, és ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy az ol­tás nem-enzimatikus fázisának első részében a kazeinnek oldhatatlan formába való átalaku­lása homogén, áramló masszából megy végbe, polimerizált: micellák nélkül, vagyis savó elkü­lönülése nélkül. Ennek az az eredménye, hogy az először kapott viszkózus • masszát könnyen le lehet folytonosan hűteni közönséges típusú hőcserélő segítségével. • * Az a körülmény, hogy a kazeinnek oldhatat­lan állapotba való átalakulásakor1 kapott visz­kózus masszát egyszerű hűtés segítségével kóí-10 15 20 25 S0 35 40 45 50 55 60 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom