158607. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú termékek hőkezelésére

158607 6 egyenletes minőségű és repedásmentes termé­keket eredményező hőkezelésére, a széntartal­mú termékeknek egy velük reakcióba nem lé­pő gázzal való hevítésével, amely berendezés­ben a hőfcezelendő termék négy fázison: az elő- 5 melegítési fázison, az illékony anyagokat kivá­lasztó és elégető fázison, a hevítési fázison és lehűtési fázison megy keresztül, és amely be­rendezésnek egy alagútkemencéje, az alagút­kemencének pedig az első két fázisnak megfe- io lelő két zónája van, s amely alagútkemencé­ben a hőkezelendő termékek és a gáz mozgás­iránya egymással ellentétes, s amely berende­zés egy lehűtőszerkezetet is magában foglal, azzal jellemezve, hogy az alagútkemence után 15 egy szigetélt kamra van elrendezve, amely a hőkezelendő termék belsejébe bejuttatandó hő: képzésére szolgáló elektromos hevítőszerkeze­tet, vagy az elektromos áramnak a termék bel­sejébe való bejuttatására szolgáló, a terméken 20 elhelyezett árambevezető szerveket foglal ma­gában; jellemezve továbbá azzal, hogy a ke­mence két zónája közötti csatlakozásnál cső­csonkok vannak elrendezve, és egy ventillátor nyomóoldalához vannak csatlakoztatva, amely 25 ventillátor szívódldala viszont az első zóna nyitott oldalához van csatlakoztatva, mimeilett a ventillátor nyomóoldala egy kéménnyel is össze van kapcsolva, és hogy a második zóna szabad vége felé égőkkel felszerelt, friss leve- 30 gőt bevezető csőcsonikok vannak elrendezve. A csatolt rajzok a találmány szerinti megol­dásra a továbbiakban adott magyarázatok meg­értésének a megkönnyítését szolgálják, maga a g5 találmány azonban természetesen nem korlá­tozódik erre a példakénti kiviteli alakra. A rajzokon az 1. ábra a széntartalmú termékek hőkeze- 40 lésére szolgáló berendezés metszete; a 2. ábra az alagútkemence működési váz­lata, amely alagútkemence ennek a berende­zésnek az első eleme. 45 50 §5 Ezeken a rajzokon következetesen ugyanazok a hivatkozási számok jelölik ugyanazokat az elemeket. A széntartalmú termékek egy nyers termék hőkezelése útján nyerhetők, amely nyers ter­mékeit kokszból és kötőanyagból álló keverék alkotja, amelyet sajtolnak (extrudálnak) vagy formáznak, akár fokozott mértékű nyomással, például 350 bar nyomással, akár vibrálással; vagy akár e két módszer együttes, kombinált alkalmazásával. Ebben a termékben belső feszültségek van­nak. Ténylegesen, noha az extruderből való °° kilépésnél, vagy a formából való kiszedésnél a termék expanzión megy keresztül a bezárt levegő kiterjedésének a következtében, a be­zárt levegő nyomása és a nyomás-gradiens 65 miatt a mechanikus feszültségek a tömegben jelen vannak. A nyers termék melegítése során a kötőanyag termikus átalakulást szenved, aminek következ­tében az alábbiakban ismertetendő klasszikus fázisokon megy keresztül, amely fázisoknak a megközelítő hőmérsékleti határaihoz egy-egy feketekőszénszurok-frakció tartozik. A kötőanyag, a lágyulási fázisban (IO1O C°-ig) fokozatosan meglágyul, jelentős dimenzionális átalakulás, vagyis térfogatváltozás nélkül. Egy nem-átalakulási plasztikus fázisban (100— 250 C°) a kötőanyag, amely meglágyult, egyre inkább folyékany halmazállapotúvá válik, anél­kül, hogy illékony anyagokat vesztene. A ter­mék teljesen plasztikussá válik, és ez lehetővé teszi a formázáskor bennmaradó maradék fe­szültségek teljes megszüntetését (felszabadulá­sát). Ebben a zónában repedés észlelhető a ri­deg felületek mentén, amelyek az extrudálás­kor vagy a sajtoláskor, a réteges zónának a szétválásakor keletkeznek, a bezárt gázoknak az át nem eresztő termékben gyakorolt nyomása következtében. A duzzadási fázisban (250—-450 C°) különül el az illékony anyagok legnagyobb része, ebből következően a termék plasztikus tömegének az expanziója következik be. Ezt az expanziót nem kísérik repedések, a termék plaszticitása miatt. Ez az a fázis, amely során a hőkezelendő termék jövőbeni makroporozitásai kialakulnak. A plasztikus zsugorodási fázisban (450—480 C°) az illékony anyagok kiválása csökken, és . zsugorodás konstatálható, ami a pórusok átla­gos átmérőjének a csökkenésével jár. Az újraszilárdulási fázisban (480—'500 C°) a kötőanyag újraszilárdulása nagy hevességgel, hirtelen következik be, az újraszilárdúlás hő­mérséklete, az adott anyagot illetően, függ a hőmérséklet növekedésének a sebességétől. A megadott hőmérsékleti határok megfelelnek a 10 C°/óra-nál magasabb hőmérsékletnövekedési sebességeknek. Végül egy szilárd fázis (500 C°^tól) felel meg a termék további kezelésének, amely termék mechanikai jellemzőinek átalakulásán megy keresztül. E mechanikai jellemzők, amelyeknek az értéke kezdetben csekélyek, maximumukat olyan hőmérsékleten érik el, amely az adott szurok-frakcióknál 950 C° körüli értékű, majd ezután közelítőleg állandó értéken marad. A termékben repedések keletkezésének a veszélyei olyan mértékben csökkennek, ahogyan a hő­mérséklet növekszik. E repedések gyakorlati­lag már nem lépnek fel, ha a tömeget oly mó­don hevítjük, hogy abban lényegesen hőmér­sékleti gradiens már nem lép fel. Ipari hőkezelés esetében a hőkezelendő ter­méknek jelentős méretei lehetnek. A nyers ter­méknek azonban gyenge a termikus vezetőké-3

Next

/
Oldalképek
Tartalom