158589. lajstromszámú szabadalom • Eljárás belső terek, előnyösen növényházak és hasonlók hőszigetelésére

7 158589 ezért a szivattyú megindításával üzemibe he­lyezzük a hőszigetelő-rendszert, vagyis meg­kezdjük a szekunder hévíz áramoltatását a fó­lialburokban, s a környező hideg levegő nem a növényház belső terét, hanem az áramló hévíz­réteget hűti le, ami a belső tér megfelelő hő­mérsékleten való tartását biztosítja. 2. példa: Adott egy üvegszállal erősített poliészterből készült íves szerkezetű növényház, amelyet 80 C° hőmérsékletű nyomás alatti hévízzel fűte­nek. A találmány szerinti eljárással ennek a hő­szigetelését oly módon oldjuk meg, hogy a tér­határoló felület hajlásával azonos hajlású íves műanyag bordáklat rögzítünk egymással párhu­zamosan, kívül a felületre, s ezek fölé fóliaré­tegeit helyezünk el. A gerincvonalon vezetett perforált csővezetékbe a szekunder hévizet a saját nyomásával juttatjuk be, s azt a meglévő térhatároló felületen a fóliaréteg alatt gravi­tációsan áramoltatjuk a talpvonal mentén el­rendezett csurgalékvíz-elvezető csatornákba. 3. példa: Hasonló szerkezetű növényház esetében — amely talajfűtéssel és szabad fűtőrendszerrel is el van látva — a gerincvonal közelében kí­vül és belül is elosztóvezetéket szerelünk fel, s a belső felületek mentén kettős fóliarétegben áramoltathatjuk a hőszigetelő folyadékot, a külső felületen pedig szabadon, vagy burkoló fólia- vagy merev műanyagréteg alatt. A komp­lexum üzemeltetése az időjárási viszonyoktól és a hőigényektől függően történik, akár csak az egyik fűtőrendszar üzemeltetésével, akár csu­pán az egyik hőszigetelő folyadékelosztó veze­ték üzemeltetésével, mindkét fűtőrendszer ki­kapcsolása mellett; de eFJképzellhető a lehetősé­gek . bármiféle variációja. Maximális hőigény esetén mindkét fűtőrendszer és 'mindkét elosz­tóvezeték üzemel. 4. példa: A növényház térhatároló felületeit távtartó és merevítő szerepet betöltő bordákra két ol­dalról, célszerűen ragasztásísal rögzített fólia­rétegekből képezzük ki, s a szekunder hévizet a gerincvonal mentén, kívül elrendezett, per­forált és (kiiolyócsonkdkíkal ellilátott elosztóveaeté­ken át juttatjuk a fóliarétegek közé. A bor­dák a fóliarétegek közötti teret egymással ösz­sze nem függő szektorokra osztják, ami bizto­sítja a vízfüggöny egyenletes áramlását és vas­tagságát. A lehűlt, hőszigetelő munkát végzett hévíz önmagában ismert, pl. betonból készült csurgailékivíz-csatömán ót kerül elvezetésre. 5. példa: Mesterséges eredetű, kazánrendszerben mele­gített fűtővizet használnak adott növényház 5 fűtésére. Bár ilyen fűtési rendszernél a fűtő­rendszeriből visszakerült a még nagy hőtartal­mú fűtővíz a k'azánlba, célszerű lőhet gyakor­lati ökoból (pl. a fűtőtestek túl magas hőfokra valló felfűtésének az igénye esetén) a szekum-10 der fűtővizet a növényház külső felületén el­rendezett fóliarétegek között áramoltatni és csak ezután visszavezetni a kazánba, vagy a primer melegvíz egy részét használni hőszige­telő folyadékként. A vízfüggöny létrehozása, 15 vagyis a hőszigetelő folyadék áramoltatása a már ismertetett módon, elosztó gerincvezeték útján gravitációsan történhet. Alternatív meg­oldásként több, egymás fölött elrendezett, egy­mással párhuzaimios perforált elosztóvezetéklet 20 is használhatunk, ez esetben célszerűen kisebb keresztmetszettel, ily módon egy-egy tápvön Fi­ion kisebb hőszigetelő folyadékmennyiségek jutnak a felületre; a fóliarétegek közötti teret ilyen megoldásnál célszerű lefelé haladva szé-25 lesedő keresztmetszettel kialakítani, ez egysze­rűen a bordák keresztmetszeti magasságának a növelésével történhet. A találmány szerinti eljárás nem korláto­zódik csupán a példákban is leírt célszerű fo-3Q ganatosítási módokra. A hőszigetelő folyadék­nak a növényház felületére, ill. a felület kör­nyezetébe való juttatásia pl. sávonként vagy szektoronként külön-külön előirányzott, kisebb keresztmetszetű csővezetékeken át is történhet; „- ebben az esetben pl. a gerinc közelében elren­dezett elosztóvezetékre nincs szükség. A folya­déknak a felületeken való elosztása esetleg egy vízvezető vályú -élein Való átbuktatásával is végrehajtható, a részmegoldások ilyen jellegű .. eltérései azonban nem esnek kívül a találmány tárgykörén, miint alhogy az is közömbös, hogy az áttetsző hőszigetelő folyadék milyen eredetű, s hogy az elsődlegesen vagy szekunder meleg­víz formájában kerül hőszigetelő közegként alkalmazásra; pl. ipari hulladékhő-hordozó, hő­erőművekből, kohókból stb. távozó hűtővíz'" fel­használása különösen gazdaságos lehet a talál­mány szerinti eljárásnál alkalmazva. A találmány szerinti hőszigetelési eljárás to-50 váibfoá nem korlátozódik a növényházak terű-Mén való alkalmazására, az -minden olyan zárt tér esetében célszerűen alkalmazható, ahol üveg, fólia, poliészter, vagy hasonló anyagú héjazat áll rendelkezésre, amelynek célszerűen 55 a fényátEboesátó tulajdonságát is ki akarjuk használni. Így állattenyésztési' létesítmények, például baromfitenyésztésre szolgáló helyiségek, egyéb mezőgazdasági és más létesítmények is h őszigetelhetők a találmány szerinti eljárással. 60 Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás belső terek, előnyösen növényhá­zak és hasonlók hőszigetelésére, azzal jellemez-65 ve, hogy a hőszigetelendő belső teret határoló 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom