158559. lajstromszámú szabadalom • Falifuratba befeszülő rögzítőelem

5 158559 6 vely hasitokkal van ellátva, amely hasíték elő­nyösen a hüvely teljes hosszában van kiké­pezve. Az együttíorgás ideiglenes meggátlására a hüvely a találmány szerint külső átmérőjén rugalmas vagy szilárd, azonban alakítható szer­veikkel van ellátva. Az alakítható, illetve ru­galmas rögzítőszervek előnyösen akkor kerül­nek felhasználásra, ha a rögzítőelsmet •• poroz anyagba kívánják elhelyezni. Az elasztikus rög­zítőszervek a hüvely bevezetése során a fala­zatban kialakított furatba nyúlnak és azok mindenkor kitöltik a fali furat egyenetlensé­geit, meggátolva ezzel az együttforgást. Szilárd és kemény anyagoknál különösen előnyösek a szilárd, azonban alakítható rögzítőeszközök. Ez esetbén ugyanis a hüvelynek a bavezetésénél a fali furatnak' megfelelően a rögzítőeszközök de­. formálódnák és a detformálási ellenállásuknak megfelelően a hüvelyt a fali furatba ékelik. így tehát minden esetben biztosítható az el­fordulás elleni védelem. A találmány egy előnyös kialakításánál a rögzítőszervek, illetve eszközök nyelvek, ame­lyek a fesz'ítöhüvely falifurat-ifenék felé fordí­tott végén vannak kiképezve és amelyek a hü­vely másik vége felé a hüvely hosszirányában a hüvelykerületből radiális síkban, nyúlnak. A rögzítőszervek a találmány szerint a hü­vely köpenyén hosszirányban futó bordákként is kiala'kíthatóak. Ezek domborítással vagy pe­dig az előállítás során fröccsöntéssel vannak kialakítva. Az előbbiek kiegészítésére a találmány sze­rint előnyös, ha a bordák a rögzítőelemnek, il­letve annak kúpjának, a feszítetten hüvely belső kúpos furatának érintkezési tartományá­ban vannak elhelyezve, úgy, hogy a bordák azonnal a falifurat falára nyomuljanak és így a hüvelyt elfordulás ellen biztosítsák. A találmány kitűzött célját úgy is elérheti, ha a belső' kúpos furat keresztmetszete szűkülő részének végétől a további részen a köirkereszt­metszettől eltérően van kiképezve. A körke­resztmetszettől eltérő keresztmetszet előnyösen négyszög alakú. A találmány szerint lehetséges --azonban, hosszirányban futó rövid a kerületen elosztott bordákkal is kiképezni, a keresztmet­szetet. Természetesen háromszög keresztmetszet, vagy ovális is lehetséges. Az átmenet a kör­keresztmetszetbe, az attól eltérő keresztmetszet­be hirtelen, vagy fokozatos átmenettel is ki­képezhető.' A kúpos rész elvékonyodó szakasza ennél a kiviteli alaknál ugyancsak egy helyen kapasz­kodik a hüvelybe, mégpedig a kúpos rész el­vékonyodó Végén. így a súrlódás a rögzítőelem és a hüvely között a kis érintkezési felület miatt kisebb marad, mint a súrlódás a hüvely és a falifurat között. Ezáltal a feszítőhüvely­nek a rögzítőelemmel való együttforgása ki­küszöbölődik. Néhány elfordítás után a rögzítő­elem viszonylag nagymértékben feszíti szét a feszítő-hüvelyt, aminek következtéiben az el­fordítás elleni rögzítés rohamosan nő. További becsavarás során a rögzítőelem teljes' mérték­ben becsavarodik a feszítőhüvelybe és azt egész hossza mentén szétfeszíti. Olyan feszítőhüvely esetéiben, amely a- talál­mány szerint előnyösen egész hosszában fel van hasítva, előnyös, ha négyszög keresztmetszetnél a kúpos rész szakaszán a négyszög keskeny ol­dala merőleges a hasíték síkjára. Ennek követ­keztében a legerősebb anyagnyomás merőleges a hasíték síkjára és így a legnagyobb feszítő­hatás biztosítható, amit a hasíték még külön megkönnyít. . A találmány szerint előnyös, ha a rögzítendő építőelem felülete és a rögzítőelem ütköző­felülete között összenyomható közdarab van .el­helyezve, amelynek a rögzítőelem hosszirányá­ban mért vastagsága megfelel a rögzítőelemnek a feszítőhüvelybe való becsavarási hosszának. Valamely építőelemnek, tárgynak a falra való felerősítése során a találmány szerinti rögzítő­elem az előzőleg kialakított furatokban úgy van az építőelem és a fal furatába bevezetve, hogy a közdarab a rögzítendő tárgy felületére fel­feküdjék. A rögzítőelem elcsavarásával a köz­darab deformálódik. Amikor a rögzítőelem a falban kialakított furatba beékelődött, egyide­jűleg a rögzíteni kívánt tárgy is fel van erő­sítve a falra. A deformálódott közdarab bizto­sítja, hogy a rögzítőelem befejezett rögzítése esetén a tárgy valóban a falon rögzítve legyen. Ez azért érhető el, mert a közdarabbal a rög­zítőelem mindig azonos mórtékben közeledik a rögzítendő tárgyihoz. A közeledés mértéke meg­felel annak a mértéknek, amellyel a rögzítő­elem a hüvelyre a maximális, illetve optimális feszítés céljából becsavarásra kerül. A köz­darab elhelyezése különösen akkor előnyös, ha az ütközőközeg a rögzítőelemmel mereven van kötve. Azonban akkor is előnyös használata, ha az ütközőközeg a rögzítőelemmel szemben hossz­irányban állítható. • v A találmány egy előnyös kiviteli alakja sze­rint a közdarab csészeként van kiképezve, amelynek pereme a csészefenék síkjában kifelé irányban deformálható. A közdarab deformá­lódása után egyidejűleg az alátétlemez szere­pét is betölti, A felhasznált anyag minőségétől függően a közdarab deformált állapotában tö­mítőelem is lehet. A találmányt részletesen kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az 1. ábra a találmány szerinti rögzítőelem és feszítőhüvely metszete, a 2. ábra metszet a rögzítőelem hegyén keresz­tül, valamint a hüvely kialakításának egy má­sik példája, a 3. ábra a hüvely elvékonyodó végének, né­zete, a 4. ábra a feszítőhüvely rögzítő nyelvekkel. A kiviteli példánál 1 falban; 2 furat van ki­képezve és ebben helyezkedik el a találmány szerinti 3 rögzítőelem. A 3 rögzítőelem 1 falból 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom