158554. lajstromszámú szabadalom • Eljárás piroszénsav diésztereinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1969. VIII. 14. (EA—81) Közzététel napja: 1970. IX. 28. Megjelent: 1971. X. 15. 1S8554 Nemzetközi osztályozás: C 07 c 69/88 gílSÍMAliílF/Agj, > Feltalálók: Dr. Kovács Kálmán egyetemi tanár, 12,5%, Dr. Welsz Imre oki. vegyész, 12,5%, Dr. Agóes Pál oki. vegyész, 12,5%, Szeged, Pusztai István oki. kertész­mérnök, 12,5%, Budapest, Szilágyi Gyula oki. vegyész, 5%, Marosvölgyi Sándor oki. vegyész, 5%, Gribovszki Pál oki. vegyészmérnök, 5%, Kiss Józsefné oki. vegyész, 5%, Pintér Zoltán oki. vegyészmérnök, 6%, Dudás József oki. vegyész, 5%, Dr. Mogyoródi Ferenc oki. vegyészmérnök, 10%, Rózsa László oki. vegyész. 5%, Tasi László oki. vegyész, 4%, Miskolc Tulajdonos: Északmagyarországi Vegyiművek, Sajóbábony Eljárás piroszénsav diésztereineik előállítására 1 A piro-savak, a savanhidriddk félészterei és kétszeres észterei régóta ismerték a kémiai szakirodalomban. Közülük is gyakran leírták a piroszénsav diésztereit. Ezen torai ismertség ellenére a piroszénsav diészferei aizi utóbbi itíz éviben isimét az érdeklődés homlokterébe kerültek, s gyakor­latilag 1963 óta került sor iparilag megvalósít­ható, szabadalmaztatható előállítási eljárások kidolgozására. A figyelem felkéltődése arra ve­zethető vissza, hogy az ötvenes éviek végén kísérletezni kezdtek a piroszénsiav dietilésztere konzenváilószerkiént való felhasználásával. (K. Pfennig. Deutsche Ldbensmittel-Runclstíhau. 112. 1959. S. 297—299.) Megállapították, hogy a di­etilészter igen előnyös antiszeptikus tulajdon­ságokkal rendelkezik, s már egészen kis kon­centrációiban gátolja az élesztők és penészek működését. (K. Mayer-íH. Lüthi: Versuche mit Pyrokohlensaure-Dietyilester, einem neuen Get­rädkekonzervierungs'mittel.-Mitteil. I960.) Ezen túlmenően megalapították, hogy a vizes kö­zegben a diészter hidrolizál, amikorils alkohol és szándioxid képződik, tehát a szervezetre ártalmatlanok a szer-maradványdk. A piroszénsav diészteirei, s különösen a dietil­észterrel sokat ' foglalkoztak szovjet kutatok, akik a pezsgő érés, s a gyors pezsgő-gyártási eljárás lehetőségeit vizsgálták. (W. I. Kova­lenlkó—L. N. Parfentjev. Vinogyelénie i Vinog­radarsztvo 195/1. N° 3. 16—19.) A 3 341 335 sz. amerikai szabadalom szerint alacsony víztartalmú, kereskedelmileg száraz-5 nak minősülő szemcsés élelmiszerek eltartható­ságának foltozása érdekében a tároló terem le­vegőjébe 0,000001— 0,0011 súly% piroszénsav di­aülkiüésztert permeteznek be, amikoris az észter részben a tárolt élelmiszer felületén adszorbe-10 álódva, részben a tároló légterében fejt ki tar­tósító hatást. Űjaibb felhasználási lehetőséget ír le a 3 337 348. sz. amerikai szabadalmi leírás. A piroszénsav dietilésztert kis (0,01% kevesebb) 15 mennyiségben adagolja gyümölcs-félékhez, azok bámulásának (elszdneződésléniek) megakadályo­zására, ugyanis a szénhidrátok és a fehérjék között lejátszódó Mailland-neakciót gátolja. 20 Ismeretesek az irodalomból olyan előzetes közlemények is, amelyek a piroszénsav^diészte­rek baromfiipari tartósíiíás céljára történő al­kalmazását írják le. (Chemical Abstracts. 57. 8971.) 2S Ezen irodalmi adatok a piroszénsav-diészíte­reinek sokoldalú alkalmazhatóságát bizonyítják. A piroszénsav diésztereineik előállítása, külö­nösen a dialküészterek előállítása régóta ismert (Berichte der Deutschen Chemische Gesell-30 sehaift. Bd 71/1938/S. 1,800/1801). A közlemény 158554

Next

/
Oldalképek
Tartalom