158536. lajstromszámú szabadalom • Herbicid készítmények
158538 előnyösen, az alkálifém- és alkáldföldfémhidroxidok, alkáliföldfém- és alkálifénikarbonátok, terieieraminok, így piridin, valamint a reakcióhoz használt amin feleslege is. Különösen alkalmas a nátriumhidroxid. A reakcióhőmérsékletet tág határok között változtathatjuk. Általában 0 C° és 80 C°, előnyösen 20 C° és 50 C° közötti hőmérsékleten dolgozunk. Az eljárás 'megvalósításakor az imidazolidin-2-on~l-kadbonil| klorid 1 mólját jól keverhető szuszpenzió eléréséhez elegendő mennyiségű vízzel keverjük össze. Ezután hűtés köziben egyidejűleg 1—1,2 mól amint és 1 mól nátriumhidroxidot adunk hozzá oly módon, hogy az amin imindig feleslegben legyen jelen. Az adagolás befejezése után addig keverjük az elegyet, amíg ki nem hűlt. A kiváló reákciótermáket leszűrjük, vízzel mossulk. A termék tiszta és általában nem szükséges tovább tisztítani. A hatóanyagok erős herbicid hatással rendelkeznek és ezért gyomirtószerékként alkalmazhatók. Gyomnövények alatt a legtágabb érteleimben az összes olyan növényt kell érteni, amelyek olyan helyen kelnek ki, ahol nem kívánatosak. Az, hogy a találmány szerinti hatóanyagok mint totális vagy szelektív herbicid szerek hatnak, a felhasznált anyagmennyiség nagyságától függ. A hatóanyagokat pl. az alábbi növények esetén alkalmazhatjuk: kétszikűek, így mustár (Sinapis), zsázsa (Lepidium), ragadós galaj (Galium), tyúkhúr (Stellaria), székfű (Matricaria), küllőrojt (Galinsoga), libatop (Chenopodium), csalán (Urtica), aggófű (Sanecio), gyapot (Gossypium), répa (Beta), sárgarépa (Daucus), bab {Phasealus), burgonya (Solanum), kávé (Coffea), egyszikűek, így komócsin (Phleum),. perje (Poa), csenkesz (Festuea) Eleusine, vadköles (Setaria), mezei bab (Lolium), rozsnok (Bromus), köles (Echinochloa), tengeri (Zea), rizs (Oryza), zab (Avena), árpa (Hordeum), búza (Triticum), Panicum, cukornád (Saccarum). A hatóanyagokat előnyösen alkalmazzuk szelektív herbicidekként. Különösen jó szelektivitást mutatnak, ha répában, gyapotban vagy gabonában, különösen búzában alkalmazzuk őket. A hatóanyagokat a szokásos készítményekké alakíthatjuk, így oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, pasztäkkiä és szemcsékké. Ezeket ismert módon állíthatjuk elő, pl. úgy, hogy a hatóanyagokat töltőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel és/vagy szilárd hordozóanyagokkal összekeverjük, adott esetben felületaktírvszerek, tehát emulgálószerek és/vagy diszpergálószerek alkalmazásával. Ha töltőanyagként vizet alkalmazunk, segódoldószerként alkalmazhatunk szerves oldószereket is. Folyékony oldószerként lényegében szóba jönnék az aromás szénhidrogének, így xilol és benzol, klórozott aromás szénhidrogének, így klórbenzolok, paraffinok, így ásványolajfralkeiók, alkoholok, így metanol 'és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint a víz, szilárd hordozóanyagként a termé-5 szeles kőlisztek, így a kaolin, agyag, ta'lkum és kréta és a szintetikus kőlisztek, így a nagy diszperzdtású kovasay és szilikátok, emulgálöszerként a nem icnogén és anionos emulgátorok, így a poMoxietilénzsírsavészterek, polioxi-10 etilén-zsíralkioholéteriek, pl. aikilarilpoliiglikoléterek, alkilszufonátok és ariilszulfonátok, diszpergálószerkén't pl. lignin, szulfitszennylúgok és metil oellül óz. 15 A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben előfordulhatnak egyéb ismert hatóanyagokkal összekeverve. 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A hatóanyagokat önmagukban, készítményeik alakjában, vagy az .azokból készített felhasználási formák, így alkalmazásra kész oldatok, emulziók, szuszpenziók, pordk, paszták és szemcsék alakjában alkalmazhatjuk. Az alkalmazás a szokott imódon történik pl. permetezéssel, porlasztással, porozással vagy öntözéssel. A hatóanyagokat a növények kikelése előtt vagy után alkalmazhatjuk. Az alkalmazott mennyiségeik tág határok között változhatnak. Lényegében a kívánt effektus iminőségétől függenek. A felhasznált menynyiségek általában 0,5 és 25 kg/hatóanyag/ha, előnyösen 1,0 és 20 kg hatóanyag/ha közé esnek. A hatóanyagkoncentráció a szokásos vizes készítmények és a kikelés utáni alkalmazás esetén általában 0,005 súly% és 0,i5 súly% közé, előnyösen 0,01 súly% és 0,1 sűly% közé esik. A) példa: Kikelés előtti próba Oldószer: 5 súlyrész aceton Emulgátor: 1 súlyrész alíkiOarilpoliglikoléter Célszerű hatóanyagkészítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot összekeverünk a megadott mennyiségű oldószerrel, hozzáadjuk a 'megadott mennyiségű emulgátort és a koncentrátumot vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. A vizsgálandó növényékét normál földbe vetjük 'és 24 óra múlva magöntözzük a hatóanyagkészítiménnyel. Ennek során a felületegységre eső víz mennyiséget célszerűen állandó értéken tartjuk. A készítmény hatóanyagkoncentrációja nem játszik szerepet, csak a hatóanyag felületegységre eső mennyisége a döntő. Három hét múlva mieghatánozzuk és 0—6-ig terjedő indexekkel jelöljük a növények kárasodási fokát, amely indexek az alábbi jelentésűek: 2
