158530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 10-(2'-dimetilamino-2'-metiletill')-fenotiazin-9,9-dioxid előállítására

5 nyítős papírral negatív reakciót mutat. Az aktívszén leszívatása után a reakcióelegyet vákuumban eredeti térfogatának kb. 1/10-ére bepároljuk, ezután ötszörös mennyiségű vizet adunk hozzá, még egyszer derítjük, majd 20%- 5 os nátriumhidroxiddal meglúgosítjúk. A kapott bázist toluollal extraháljuk, nátriumszulfát felett szárítjuk, 1 : 1 arányiban (toluol : aceton) acetonnal felhígítjuk, majd keverés és hűtés közben 3 pH-értékű vízmentes sósavgázt veze- io tünk be. A kivált hidroklorid sót leszívatjuk és bő acetonnal mossuk. A megszárított nyers terméket metanolból (1 : 14) frakcionáltan átkristályosítjuk. 15 180 g 10^(2'-dimetilamino-2'-metiletil-r)-feno-tiazin-9,:9-dioxidhidrogénklorid sót kapunk, amelynek olvadáspontja 265—267 C°; (a bevitt 10-(2'-dimetilamino^2'-metiletil-l') Jfenotiazin-bázisra számítva 68%-os elméleti hozam). 20 2. példa: a) A báziskeverék előállítása 10-(2'-dimetil- 2

5 amino-2'-metiletil-l')-fenotiazinból és 10-(2'-dimetilamino-1 '-metiletil-1') -ifenotiazirtból. l'OO g fenotiazin (0,5 mól), 200 ml toluol és 300 g technikai nátriumhidroxid keverékéhez forrponton levő vízfürdőn keverés közben 72 g S

Q 2-dimetilamino-l-klónpropánt csepegtetünk és 4 óra hosszat reagáltatjuk. A reakció lezajlása után az elegyet kb. 1 liter vízre öntjük és a fázisokat elválasztjuk. A báziskeveréket kb. 10%-os ecetsavval a toluolos közegből extra- 35 háljuk, a fázisokat elválasztjuk, az ecetsavas fázist leszívatjuk és koncentrált nátriumhidroxiddal erősen meglúgosítjúk. Az elvált bázist ismét tolulfoan feloldjuk, nátriumszulfát felett szárítjuk és bepároljuk. A maradék 122 g bá- 40 ziskeverék, amely 10-i(2'-dimetilamino-2'-metiletil-d')-.fenotiazinból és 10-<(2'-dimetilamino-l'- . -metiletiU')-íenotiazinlból áll. A hozam a bevitt fenotiazinra számítva 86% 45 elméleti. b) . 10-*(2'-dimetilamino-2'-metiletil-l ')-f enotiazin-9,9-dioxid. 50 Az 1. példa szerint kapott báziskeverékből 122 g-ot 1,3 liter jégecetben legalább sztöchiometrikus mennyiségű koncentrált kénsav hozzáadása közben feloldunk, majd 130 ml 30%-os hidrogénperoxidot adunk hozzá. A reakció idő- 55 tartama és hőmérséklete, valamint a bázis feldolgozása az 1. példa szerinti műveletekkel és reakciókörülményekkel azonosan történik. Sósavas kicsapás és metanolos átkristályosítás után 80 g 10-(2'-dimetilamino-2'-metiletil-r)-fe- 60 notiazin-9,9-dioxidot kapunk, amelynek olvadáspontja 263—264 C°. A hozam a bevitt fenotiazinra számítva 45,5% elméleti. 65 6 3. példa: a) 10-(2'-dimetilamino-2'-metiletil-l ')-fenotiazin és 10-(2'-dimetilamino-4 '-metiletil-1 ')-fenotiazin-oxalátkeverék. A 2a) példa szerint 100 g fenotiazint 200 ml toluolban 300 g marónátron • jelenlétében 72 g 2-dimetilamino-4 -klórpropánnal kondenzálunk és előbbiek szerint feldolgozzuk. A kapott 123,5 g báziskeveréket, amely 10-!(2'-dimetiliamino-2'-metiletil-l')-fenotiazinból és 10-(2'-dimetilamino-4'-metiletil-1')-<fenotiazinból áll (87%) 1 liter metanolban feloldjuk, majd keverés közben 65 g oxálsavdihidrát (kb. 0,5 mól) 200 ml metanolban képzett oldatát adjuk hozzá. A spontán kikristályosodó fehér sót leszívatjuk, metanollal mossuk és szárítjuk. Hozam: 130 g = 69% elméleti a bevitt fenotiazinra számítva. A kapott termék savanyú oxalátsó, amely a kis mennyiségű 10-i(2'-dimetilamino-l'-metiletil-ir)-fenotiazin-oxalát tartalma folytán 207--,216 C° között olvad. b) 10-i

(2'-dimetilamino-2'-metiletil-l ')-fenotiazin-9,9-dioxid-hidroklorid. A 3a) példa szerint kapott 130 g oxalátsót az .1. példában leírt szabad bázishoz hasonlóan 1,3 liter jégeeetben oldjuk, majd legalább sztöehiometrikus mennyiségű koncentrált kénsav hozzáadása közben 190 ml 30%-os hidrogénperoxiddal oxidáljuk. A peroxid feleslege az oxálsav oxidatív lebontásához szükséges. A reakcióidő, hőmérséklet és a kapott bázis feldolgozása az 1. példában leírtakkal megegyezik. Sósiavas kicsapás és metanolos átkristályosítás után 64,5 g 10-(2'-dimetilamino-2'-metiletii-r)-fenotiazin-9,9-dioxidot kapunk, amely a bevitt fenotiazinra számítva 36,5%-os hozamnak felel meg. Olvadáspont: 261—263,5 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás 10^(2'-dimetilamino-2'-metiletil-r)-fenotiazin-9,9-dioxid előállítására, azzal jellemezve, hogy 10-(2'-dimetilamino-2'-metiletil-r)-fenotiazint adott esetben a 10-i(2'-dimetilamino-1'-metiletil-1')-fenotiazin izomer-bázis jelenlétében ecetsavas oldatban sztödhiometrikus mennyiségű kénsav hozzáadásával 0—45 C° közötti hőmérsékleten hidrogénperoxiddal oxidálunk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy kiindulási anyagként a fenotiazinból és 2-dimetilamino-l -klórpropáriból, illetve l-dimetilamino-2-klórpropánból kondenzáció útján ismert módon előállított 10^(2'-dimetilamino^2'-metiletil-4 ')-fenotiazin és 10-(2%dimétilamino-l'-metiletil-1 ')-fenotiazin keverékét használjuk. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, azzal jellemezve, hogy a fenotiazin és 2-dimetilamino-l-klórpropán, illetve 1-dime-3